Egy ENSZ által támogatott független vizsgálóbizottság szerint alapos ok van feltételezni, hogy az Egyesült Államok háborús bűncselekményt követhetett el két februári iráni légicsapás során. Az egyik támadás Minab városában egy általános iskolát ért, ahol az iráni hatóságok szerint több mint száz gyermek és több felnőtt meghalt. A másik csapás Lamerdben egy sportlétesítményt és lakóövezetet érintett. A jelentés szerint az amerikai fél nem tett meg minden szükséges lépést a célpontok katonai jellegének ellenőrzésére. Washington vitatja a jelentés hitelességét, miközben saját vizsgálata továbbra sem zárult le.

Két amerikai légicsapást vizsgált az ENSZ

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által létrehozott független iráni tényfeltáró misszió két, 2026. február 28-án végrehajtott amerikai légicsapást vizsgált. A testület arra jutott, hogy „észszerű alap” van annak feltételezésére: a támadások válogatás nélküliek lehettek, és ezzel sérthették a nemzetközi humanitárius jogot.

A misszió szerint a két támadásban legalább 178 civil halt meg. A legsúlyosabb eset Minab városában történt, ahol a Shajareh Tayyebeh Általános Iskolát érte találat. Az iráni hivatalos közlések szerint több mint 150 ember halt meg, köztük mintegy 120 gyermek.

A másik vizsgált légicsapás Lamerd városát érte, ahol egy sportközpontot és egy lakóövezetet találtak el. Az ENSZ-jelentés szerint ebben a támadásban 22 civil vesztette életét.

A minabi iskola korábban egy katonai bázis része volt

A minabi iskola esetében a jelentés egyik kulcskérdése az volt, hogy az épület valóban katonai célpontnak minősülhetett-e. Korábbi amerikai sajtóbeszámolók szerint az iskola területe évekkel korábban egy iráni Forradalmi Gárdához kapcsolódó létesítmény része volt, később azonban leválasztották róla.

Műholdfelvételek alapján 2016-ra már kerítés választotta el az iskola területét a közeli katonai objektumtól, és külön bejárata is volt. Egy 2025 decemberi felvételen pedig emberek láthatók az iskola udvarán, egy sportpályának tűnő területen.

A CNN korábbi beszámolói szerint az amerikai célpontkijelölés során több mint tízéves hírszerzési információkat is felhasználhattak, és egyes katonai parancsnokok figyelmen kívül hagyhatták az adatbázisokban szereplő figyelmeztetéseket arról, hogy a célpontadatok elavultak.

Az ENSZ szerint nem ellenőrizték megfelelően a célpontot

A tényfeltáró misszió egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy nem találtak arra utaló információt, hogy az iskola a támadás idején katonai célokat szolgált volna. A jelentés szerint az Egyesült Államok nem tett meg minden megvalósítható óvintézkedést annak ellenőrzésére, hogy az épület valóban jogszerű katonai célpont-e.

A nemzetközi humanitárius jog előírja, hogy a hadviselő feleknek különbséget kell tenniük katonai és polgári célpontok között, és minden lehetséges óvintézkedést meg kell tenniük a civil áldozatok minimalizálása érdekében.

A misszió szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján ez a kötelezettség a vizsgált esetekben nem teljesülhetett megfelelően. Ezért jutottak arra, hogy a két csapás háborús bűncselekménynek minősülhetett.

Ez azonban nem jogerős bírósági ítélet. Az ENSZ tényfeltáró missziója nem rendelkezik büntetőbírósági hatáskörrel, és önmagában nem állapíthat meg egyéni büntetőjogi felelősséget.

Műholdfelvételeket és videókat is elemeztek

A nyomozók műholdfelvételeket, fényképeket és videókat elemeztek, valamint több tucat interjút készítettek Iránban és az országon kívül. Emellett civil szervezetek, szakértők és más megbízhatónak minősített források adatait is felhasználták.

A vizsgálat ugyanakkor korlátozott hozzáféréssel zajlott. Irán nem adott akadálytalan belépést a misszió tagjainak, és az ENSZ szerint az iráni kormány az információkérések csak kis részére válaszolt.

Az amerikai és az izraeli kormány tisztviselőitől is találkozókat kértek, de a jelentés szerint egyik kormány sem működött együtt közvetlenül a vizsgálóbizottsággal.

Ezek a korlátok fontosak a jelentés értelmezésénél, ugyanakkor a misszió szerint az összegyűjtött bizonyítékok elegendők voltak ahhoz, hogy a „reasonable grounds”, vagyis az alapos feltételezés szintjét elérjék.

Az amerikai vizsgálat sem zárult még le

A Pentagon korábban saját vizsgálatot indított a minabi csapás miatt. CNN-beszámolók szerint az első két vizsgálati szakasz arra jutott, hogy amerikai erők valóban eltalálták az iskola épületét.

A harmadik, átfogóbb vizsgálati szakaszt, amely a hírszerzési adatok minőségét, a célpontkijelölés folyamatát és a műveleti döntéseket elemezné, a CNN júliusi értesülései szerint addig még nem rendelték el.

A Pentagon a mostani ENSZ-jelentést azzal az indokkal nem kommentálta részletesen, hogy saját vizsgálata még folyamatban van. Az amerikai külügy egyik tisztviselője ugyanakkor vitatta a jelentés hitelességét, és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsával szembeni amerikai fenntartásokra hivatkozott.

Washington 2025-ben kilépett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, és a Trump-kormány azóta is rendszeresen bírálja a testület működését és pártatlanságát.

Az elavult hírszerzési adatok szerepe kulcskérdés lehet

A minabi támadás körül az egyik legsúlyosabb kérdés az, hogy miért használtak olyan célpontadatokat, amelyek a CNN forrásai szerint akár tíz évnél is régebbiek lehettek. A beszámolók szerint a háború első óráiban a katonai vezetés gyorsan akart célpontlistát összeállítani, és emiatt egyes ellenőrzési lépések elmaradhattak.

A hírszerzési információkat a Defense Intelligence Agency, vagyis a DIA szolgáltatta, a célpontok kijelölését pedig a Közel-Keleten működő amerikai Központi Parancsnokság, a CENTCOM használta fel.

Egyelőre nem tisztázott, pontosan hol történt a hiba: a hírszerzési adatok frissítésében, a célpontok ellenőrzésében vagy a műveleti döntéshozatalban. Ez lehet az amerikai vizsgálat egyik legfontosabb feladata.

Korábbi CNN-beszámolókban az is felmerült, hogy mesterséges intelligenciát alkalmazó rendszereket is használtak nagy mennyiségű hírszerzési adat feldolgozására, de nincs bizonyíték arra, hogy maga az MI okozta volna a hibás célpontkijelölést.

Az iráni kormányt is súlyos jogsértésekkel vádolja a jelentés

Az ENSZ-jelentés nemcsak az amerikai légicsapásokat vizsgálta. Részletesen foglalkozott az iráni kormány 2025-ben és 2026-ban végrehajtott, kormányellenes tüntetésekkel szembeni fellépésével is.

A tényfeltáró misszió arra jutott, hogy az iráni biztonsági erők széles körű és szisztematikus jogsértéseket követhettek el, többek között jogellenes emberöléseket, kínzást, önkényes fogva tartást és emberek eltüntetését.

A misszió szerint ezek egy része elérheti az emberiség elleni bűncselekmények küszöbét. Az ENSZ úgy fogalmazott, hogy a megtorlás a civil lakosság elleni széles körű és szisztematikus támadás részét képezhette.

Az iráni hatóságok korábban külföldről támogatott erőszakos csoportokat tettek felelőssé a zavargások egy részéért, és vitatták a külföldi emberi jogi szervezetek több megállapítását.

A jelentés az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé kerül

A vizsgálóbizottság jelentését az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elé terjesztik. Maga a testület nem büntetőbíróság, ezért nem emelhet vádat és nem szabhat ki büntetést.

A dokumentum ugyanakkor később felhasználható más nemzetközi vagy nemzeti eljárásokban bizonyítékként vagy háttéranyagként. A háborús bűncselekményekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősséghez azonban konkrét személyek döntéseit, szándékát és parancsnoki szerepét is vizsgálni kell.

Az ENSZ mostani megállapítása ezért elsősorban azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a minabi iskola és a lamirdi civil területek elleni támadás olyan súlyos kérdéseket vet fel, amelyek további független vizsgálatot igényelnek. Az Egyesült Államok mindeközben továbbra is saját eljárására hivatkozik, amelynek teljes eredménye még nem ismert.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.