Az új kormány nem talált olyan titkos dokumentumot vagy korábbi kormánydöntést, amely jogszerűen megmagyarázná, miért hiányzott 175,6 milliárd forint az idei költségvetésből az autópálya-koncesszió rendelkezésreállási díjánál. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint az MKIF esetében nincs nyoma olyan megalapozott döntésnek, amely indokolná a tétel kihagyását. A kormány ezért továbbra is azt állítja, hogy az előző kabinet szándékosan torzította a költségvetést. A Pénzügyminisztérium még vizsgálja, történt-e bűncselekmény, és szükséges-e feljelentést tenni. A hiányzó összeget végül az új kabinetnek kellett pótolnia, amely 210 milliárdról 386 milliárd forintra emelte az idei autópálya-koncessziós keretet. Az ügy háttere hónapok óta komoly politikai vitát okoz.

Vitézy szerint nincs jogszerű magyarázat a hiányzó összegre

Az új kormány nem talált olyan titkos kormányhatározatot vagy más korábbi döntést, amely jogszerű alapot adna arra, hogy az idei költségvetésből miért hiányzott 175,6 milliárd forint a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésreállási díjára – mondta Vitézy Dávid a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón.

A közlekedési és beruházási minisztert arról kérdezték, sikerült-e megtalálni azt a korábban emlegetett titkos kormányhatározatot, amelyre hivatkozva az előző kormány jelentősen csökkentette az autópálya-koncesszióra tervezett összeget. Vitézy azt mondta, találtak ugyan olyan kormányhatározatot, amely más hiányzó költségvetési tételeket próbált megmagyarázni, az azonban nem az MKIF-fel kötött autópálya-koncesszióra vonatkozott.

„Az MKIF esetében semmilyen jogszerű megalapozottságot nem látunk arra, hogy miért hagyták ki ezeket a tételeket a költségvetésből” – fogalmazott a miniszter. Ez a jelenlegi kormány álláspontja; annak megállapítása, hogy történt-e jogsértés vagy bűncselekmény, külön hatósági vagy büntetőeljárás kérdése.

Már májusban kiderült, hogy 285,6 milliárd forintnyi kiadásra nincs fedezet

Az ügy májusban került nyilvánosságra, amikor Vitézy Dávid a kormányzati átadás-átvétel után azt közölte, hogy minisztériuma három olyan 2026-os kiadási tételt talált, amelyek teljes fedezete nem szerepelt a központi költségvetésben.

Az átadás-átvételi dokumentum szerint összesen 285,6 milliárd forintról volt szó. A legnagyobb tételt a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésreállási díja jelentette, amelyhez további bruttó 175,6 milliárd forintra lett volna szükség. A Budapest–Belgrád vasút magyarországi szakaszához 87,7 milliárd, az iváncsai ipari-innovációs fejlesztési terület vasúti infrastruktúrájához pedig 22,3 milliárd forint hiányzott.

Az előző kormány és a Fidesz akkor visszautasította azt az állítást, hogy a költségvetést szándékosan meghamisították volna. A Fidesz arra hivatkozott, hogy a fizetési kötelezettségeket az átadás-átvételi dokumentumokban feltüntették, tehát az új kabinet tudhatott róluk.

Az ÉKM eredetileg 310 milliárddal számolt

Május végén egy újabb dokumentum került nyilvánosságra, amely szerint a Lázár János által vezetett korábbi Építési és Közlekedési Minisztérium eredetileg 310 milliárd forintos kiadással számolt az MKIF által kezelt gyorsforgalmi utak rendelkezésreállási díjára.

Ezt az összeget azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium utasítására 210 milliárd forintra csökkentették. A dokumentum egy nem nyilvános kormányhatározatra hivatkozott, amelynek alapján a kormány akkor azzal számolhatott, hogy módosítják az állam és az MKIF közötti koncessziós szerződést, és ezzel csökkenthető lesz a fizetendő összeg.

A tervezett szerződésmódosítás azonban a választásig nem valósult meg. A fennálló szerződés alapján így az államnak továbbra is a magasabb díjakat kellett megfizetnie, miközben a költségvetésben csak 210 milliárd forint szerepelt.

A korábban emlegetett titkos határozatot nem találták meg

A mostani kormányzati vizsgálat egyik fontos kérdése ezért az volt, létezik-e ténylegesen olyan korábbi titkos döntés, amely az MKIF-fel kötött szerződés újratárgyalásáról rendelkezett, és amely jogilag megalapozhatta volna az alacsonyabb költségvetési előirányzatot.

Vitézy pénteki közlése alapján ilyen dokumentumot nem találtak. A miniszter szerint volt ugyan egy olyan kormányhatározat, amely irreális módon próbált fedezetet teremteni más kötelezettségekre, ez azonban a mohácsi Duna-híd beruházásához kapcsolódott, nem az autópálya-koncesszióhoz.

Ez azért lényeges, mert a korábbi magyarázat egyik központi eleme éppen az volt, hogy a 210 milliárd forintos keret mögött egy tervezett szerződésmódosítás állt. Ha ehhez nem volt megfelelő kormánydöntés, akkor továbbra is nyitott kérdés, milyen alapon csökkentették a minisztérium eredetileg jelzett 310 milliárdos igényét.

Már az ÁSZ is jelezte, hogy nem volt megfelelően megalapozott a 210 milliárd

Az Állami Számvevőszék korábbi vizsgálata is tartalmazott figyelmeztető megállapítást az autópálya-koncessziós előirányzatról. Az ÁSZ azt írta, hogy a gyorsforgalmi úthálózatra betervezett 210 milliárd forintos kiadás részletes számításait nem adták át számára, ezért az előirányzat számításokkal nem volt megfelelően megalapozva.

Ez önmagában nem bizonyítja, hogy a költségvetés összeállításakor szándékos megtévesztés történt. Azt azonban már a költségvetés elfogadása előtt jelezte, hogy az adott tételhez nem állt rendelkezésre megfelelően bemutatott számítási háttér.

A mostani kormány ennél tovább megy, és azt állítja, hogy a hiányzó összegek mögött tudatos politikai döntés állhatott. Ezt az értelmezést a Fidesz korábban vitatta.

A hiányzó 175,6 milliárdot végül pótolni kellett

A probléma végül a 2026-os költségvetés módosításánál vált kézzelfoghatóvá. Az eredeti költségvetésben bruttó 210 milliárd forint szerepelt az MKIF-fel kapcsolatos kiadásokra, az új kormány azonban ezt bruttó 386 milliárd forintra emelte. A különbség 176 milliárd forint körüli összeg.

A módosított előirányzat nettó értéken 304 milliárd forint. A tételbe nemcsak a rendelkezésreállási és szolgáltatási díj tartozik, hanem egyes burkolatfelújítási munkák és korábban átadott útszakaszok üzemeltetési költsége is.

Érdekesség, hogy az MKIF korábban saját maga nettó 235 milliárd forintos 2026-os bevétellel számolt, így a módosított költségvetésben megjelenő nettó 304 milliárdos összeg ennél is magasabb. Ennek pontos összetételét és okait szintén tisztázni kell.

A Pénzügyminisztérium még vizsgálja, történt-e bűncselekmény

A májusi bejelentés után a kormány közölte, hogy megvizsgálja, felvethet-e büntetőjogi felelősséget az, ha az előző kabinet tudatosan hagyott ki olyan kiadásokat a költségvetésből, amelyekről előre lehetett tudni, hogy az államnak meg kell fizetnie őket.

Vitézy most azt mondta, a Pénzügyminisztérium vizsgálata még nem zárult le. Amennyiben a tárca arra jut, hogy bűncselekmény gyanúja merül fel, feljelentést tesznek.

Ez azt jelenti, hogy jelenleg nincs olyan jogerős vagy hatósági megállapítás, amely kimondaná, hogy az előző kormány tagjai költségvetési vagy más bűncselekményt követtek el. A „költségvetés meghamisítására” vonatkozó megfogalmazás a jelenlegi kormány politikai és szakmai álláspontja, amelynek büntetőjogi következményeiről egyelőre nem született döntés.

Közben az autópálya-koncesszió egészét is felmondaná a kormány

Az ügy jelentőségét növeli, hogy a Magyar-kormány pénteken bejelentette: meg akarja szüntetni az MKIF-fel kötött 35 éves autópálya-koncessziós szerződést. A megállapodás 2022 és 2057 között biztosította az ország gyorsforgalmi úthálózatának jelentős részét az MKIF számára.

A jelenlegi kabinet szerint a szerződés több ponton előnytelen az állam számára, ezért elsősorban közös megegyezéssel szeretnék lezárni. Az egyoldalú felmondás jogi kockázatokat hordozhat, mert az MKIF vitathatná a döntés jogszerűségét és akár választottbírósági eljárást is kezdeményezhetne.

A költségvetésből hiányzó 175,6 milliárd forint ügye így már nem csupán egy technikai költségvetési vita. Összekapcsolódott a 35 éves autópálya-koncesszió egészének felülvizsgálatával, az előző kormány költségvetési döntéseinek ellenőrzésével és azzal a kérdéssel is, hogy született-e olyan tudatos döntés, amelynek célja a 2026-os hiány kedvezőbb színben való feltüntetése volt.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.