Orbán Viktor volt miniszterelnök a kötcsei pikniken arról beszélt, hogy szerinte Sulyok Tamás volt köztársasági elnök „elmenekült”, amikor a 2026-os választás után átalakult az alkotmányos intézményrendszer. A Fidesz elnöke saját politikai rendszerét „védvonalakkal” körülvett struktúraként írta le, amelynek első vonalába az államfőt és az Alkotmánybíróságot sorolta. Orbán azt állította, hogy ezt a védvonalat „szétverték”, egyes alkotmánybírák pedig szerinte „becstelenül átálltak”. Sulyok mandátuma azonban nem önkéntes lemondással ért véget: az Országgyűlés olyan alkotmánymódosítást fogadott el, amelynek hatálybalépésével tisztsége automatikusan megszűnt. Azóta Baka András tölti be a köztársasági elnöki posztot. Orbán kijelentése ezért politikai értékelés, nem a közjogi események szó szerinti leírása.

Orbán szerint „szétverték” a rendszer első védvonalát

Nyilvánosságra került Orbán Viktor szeptember 12-i kötcsei beszédének hangfelvétele, amelyben a Fidesz elnöke nemcsak a választási vereség okairól, hanem az április 12-i kormányváltás után kialakult új intézményi helyzetről is beszélt. A volt miniszterelnök saját politikai rendszerének működését egy központi akarat köré szerveződő, több védvonallal rendelkező struktúraként írta le.

Orbán szerint ennek a rendszernek az első védvonalát az alkotmányos intézmények jelentették. Ebbe a körbe sorolta a köztársasági elnököt és az Alkotmánybíróságot is, majd azt állította, hogy ezt a védvonalat a választási vereség után „szétverték”.

Sulyok Tamásra utalva úgy fogalmazott: „Az elnök, aki ennek a védvonalnak fontos szereplője volt, elmenekült.” A kijelentés Orbán politikai értékelése, mivel Sulyok nem önkéntes lemondással távozott tisztségéből.

Sulyok Tamás mandátuma alkotmánymódosítással szűnt meg

Magyar Péter már a választás estéjén távozásra szólította fel Sulyok Tamást, az államfő azonban akkor nem mondott le. A Tisza kétharmados parlamenti többsége később elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amely kimondta, hogy a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.

Sulyok aláírta az Alaptörvény módosítását. Az erről közzétett videóban azt mondta, jogi lehetőségeinek és lelkiismeretének mérlegelése után tett eleget alkotmányos kötelezettségének, aláírását pedig a köztársasági elnöki intézmény iránti tisztelete „végső pecsétjének” nevezte.

Mandátuma ezt követően megszűnt. Az államfői feladatokat ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látta el, majd augusztus 19-én Baka András lépett hivatalba köztársasági elnökként.

Orbán „elmenekült” megfogalmazása tehát nem azt jelenti, hogy Sulyok saját döntéséből egyszerűen elhagyta volna hivatalát. A volt miniszterelnök ezzel politikailag minősítette Sulyok szerepét abban az időszakban, amikor a választások után megváltozott az alkotmányos erőviszony.

Az alkotmánybírákat is saját politikai rendszerének részeként írta le

Orbán a beszéd következő részében az Alkotmánybíróságra tért át. A volt miniszterelnök azt mondta, az alkotmánybírák egy része szintén a „nemzeti rendszer” első védvonalához tartozott.

Egyes bírákról azt állította, hogy „becstelenül átálltak”, másokról pedig azt, hogy eltávolították őket. Szerinte ezt követően már csak „egy-két becsületes ember” maradt a testületben, akik azonban kisebbségbe kerültek.

Orbán szavai különösen figyelemre méltók azért, mert az Alkotmánybíróság tagjai elvileg független közjogi tisztségviselők, akiknek feladata nem valamely kormány vagy párt politikai rendszerének védelme, hanem az Alaptörvény és az alkotmányosság őrzése. A volt miniszterelnök beszédében ugyanakkor saját politikai rendszerének „védvonalaként” hivatkozott rájuk.

Az, hogy egy alkotmánybíró „átállt” vagy „becstelenül” járt el, Orbán politikai értékítélete. A nyilvánosságra került beszédben nem ismertetett olyan jogi vagy fegyelmi megállapítást, amely ezt a minősítést alátámasztaná.

Visszaállították a 70 éves felső korhatárt

Az Alaptörvény módosítása nemcsak Sulyok Tamás mandátumát érintette. Visszaállították az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát is, megbízatásuk időtartamát pedig 12 évről 9 évre csökkentették.

Ennek következtében szeptember 1-jén megszűnt Polt Péter, Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybírói mandátuma. Polt Péter ezzel az Alkotmánybíróság elnöki tisztségét is elveszítette.

A változások miatt a testület összetétele rövid idő alatt jelentősen átalakult. Hende Csaba már júliusban távozott, helyére az Országgyűlés Sonnevend Pált, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanárát választotta meg. Az Alkotmánybíróság hivatalos adatbázisa szerint Sonnevend július 28-án kezdte meg mandátumát.

Öt új alkotmánybírót választott a parlament

Szeptember 15-én az Országgyűlés további öt új alkotmánybírót választott: Chronowski Nórát, Kovács András Györgyöt, Ligeti Miklóst, Orosz Árpád Gábort és Szomora Zsoltot. Mind az öt jelöltet a Tisza Párt parlamenti frakciója jelölte, és 137 igen, illetve 6 nem szavazattal választották meg őket.

A Fidesz-frakció előre jelezte, hogy nem vesz részt a szavazásban. Az új tagok közül Kovács András György és Szomora Zsolt szeptember 16-tól már szerepel az Alkotmánybíróság hivatalos taglistáján.

Az átalakítás politikailag azért is jelentős, mert a választási eredmény után a korábbi kormánytöbbség által kialakított alkotmánybírósági személyi struktúra rövid idő alatt részben lecserélődött.

Orbán mostani beszédéből az derül ki, hogy ezt nem egyszerű személycserének tekinti, hanem saját korábbi politikai rendszerének intézményi meggyengüléseként értékeli.

Orbán saját hatalmi rendszeréről beszélt

A kötcsei beszéd egyik legérdekesebb eleme éppen az volt, ahogyan Orbán az állami intézmények és a korábbi Fidesz-kormány politikai rendszere közötti kapcsolatot leírta. Azt mondta, létrehoztak egy „nemzeti rendszert”, amelynek középpontjában a szuverén magyar állam állt, és amelyet különböző „védvonalak” vettek körül.

Saját megfogalmazása szerint a „hatalmi rendszer” olyan struktúra, amelyben van egy „központi akarat”, ezt pedig intézményi védvonalak veszik körül. Az első ilyen védvonalnak az alkotmányos intézményrendszert nevezte.

Ez a megközelítés azért váltott ki figyelmet, mert a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság alkotmányos feladata éppen az, hogy önállóan, a mindenkori kormánytól és pártpolitikai érdekektől függetlenül működjön.

Orbán beszédében azonban ezeket az intézményeket a saját kormányzati-politikai rendszerének stabilitását biztosító elemek között említette.

A „becstelenül átálltak” is Orbán minősítése

A volt miniszterelnök nem nevezte meg egyenként, kikre gondolt, amikor egyes alkotmánybírák „átállásáról” beszélt. A nyilvánosságra került hangfelvételen a „Mérei–Szabó paktum” kifejezést használta, és ehhez kötötte azt az állítását, hogy az alkotmánybírák egy része már nem tartozik az általa felvázolt politikai védvonalhoz.

Az ilyen megfogalmazások politikai állítások. Nem ismert olyan hivatalos bírósági, fegyelmi vagy más jogi döntés, amely szerint az érintett alkotmánybírák jogellenesen jártak volna el azért, mert egy adott ügyben a Fidesz vagy Orbán Viktor álláspontjától eltérő döntést hoztak.

Az Alkotmánybíróság jelenlegi tagságát a testület hivatalos honlapja is felsorolja. A szeptemberi változások után több új tag kezdte meg munkáját, miközben a korábban megválasztott bírák közül többen továbbra is a testület tagjai.

A választási vereség után új intézményi helyzet alakult ki

Orbán kötcsei felszólalásának tágabb témája a Fidesz–KDNP áprilisi választási vereségének értékelése volt. A volt miniszterelnök a vereséget „földrengésszerűnek” nevezte, és azt állította, hogy pártja egy olyan politikai feladvánnyal szembesült, amelyet a kampány során nem tudott megoldani.

A választás után nemcsak a kormány összetétele változott meg, hanem a kétharmados parlamenti többség birtokában a Tisza több alkotmányos szabályt is módosított. Ezek következménye volt Sulyok Tamás mandátumának megszűnése és az Alkotmánybíróság összetételének jelentős változása is.

Orbán mostani értékelése szerint mindez a korábban felépített rendszer „védvonalainak” elvesztését jelentette. Ezzel szemben a jelenlegi parlamenti többség a változtatásokat az alkotmányos intézményrendszer átalakításaként és új személyi döntésekként kezelte.

A kötcsei beszéd tehát nemcsak Sulyok Tamásról szólt. Orbán egy szélesebb politikai értelmezést vázolt fel arról, hogyan látja a Fidesz választási veresége után megváltozott állami intézményrendszert, és milyen szerepet tulajdonított korábban a köztársasági elnöknek és az Alkotmánybíróságnak saját politikai rendszerében.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.