Szeptember 28-án nevezi meg első négy kiemelt ügyét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, egy nappal azután, hogy teljes körű büntetőeljárási jogosultságai hatályba lépnek. Unger Anna, a hivatal elnöke szerint olyan, a korábbi rendszerre jellemző ügytípusokat keresnek, amelyekben felismerhetők ismétlődő mintázatok, és amelyeknél reális esély lehet jogellenesen kikerült közvagyon visszaszerzésére. A hivatal vizsgálhat közbeszerzéseket, koncessziókat, magántőkealapokat, állami vagyonjuttatásokat és közfeladat-finanszírozást is. Unger hangsúlyozta, hogy nem látványos politikai akciókra készülnek: a nyomozás érdeke miatt számos részletet nem hoznak majd nyilvánosságra, és az ügyek kiválasztásáról sem egyedül ő dönt. Az átvétel feltétele, hogy az adott ügyben korábban már legalább egy feljelentés szülessen.

Négy üggyel kezdi érdemi nyomozati munkáját az NVVH

Szeptember 28-án jelenti be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, melyik az a négy ügy, amelyet elsőként kér át más hatóságoktól – mondta Unger Anna, az NVVH elnöke a HVG Címlapsztori rendezvényén. A bejelentés azért erre az időpontra esik, mert a hivatal büntetőeljárási jogosultságainak jelentős része szeptember 27-én lép hatályba.

Az NVVH-t létrehozó törvény szerint a hivatal feladata a közvagyonból jogellenesen kikerült vagyon felkutatása, azonosítása, biztosítása és visszaszerzése, valamint a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodással összefüggő ügyek feltárása. A jogszabály külön nevesíti többek között az állami és önkormányzati döntések, közbeszerzések, támogatások, koncessziók, állami cégek, közfeladat-finanszírozás és uniós források vizsgálatát.

Unger Annát augusztus 28-án választotta meg az Országgyűlés a hivatal elnökévé, Tasnády Katalint pedig nyomozati elnökhelyettessé. Megbízatásuk szeptember 1-jén kezdődött, miközben a szervezet egyes büntetőeljárási jogosítványai csak szeptember végén válnak alkalmazhatóvá.

Unger szerint a korábbi rendszer visszatérő mintázatait keresik

Unger Anna a beszélgetésen saját értelmezése szerint négy korszakra bontotta a korábbi, Fidesz vezette rendszer működését. Az első időszakot olyan jogszabályi beavatkozásokkal jellemezte, mint az Erzsébet-utalvány, a bankadó, a dohánykoncesszió vagy a plázatörvény, míg a következő időszakban szerinte egyre hangsúlyosabbá váltak a közbeszerzések és az uniós források körüli ügyek.

A hivatalvezető későbbi korszakokhoz kötötte többek között a kaszinókoncessziókat, a nagy sportberuházásokat, a társaságiadó-kedvezmények rendszerét és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok térnyerését. Ezek Unger politikai és intézményi értékelései; önmagukban nem jelentenek büntetőjogi megállapítást vagy bűncselekményre vonatkozó hatósági következtetést.

Unger szerint ő és Tasnády Katalin is úgy látja, hogy érdemes egy-egy jellegzetes ügytípust részletesen feltárni, majd az abból kirajzolódó mintázatot más esetekben is ellenőrizni. Úgy fogalmazott: ha egy módszer korábban működött, azt hosszabb időn keresztül is alkalmazhatták, ezért egy konkrét ügy vizsgálata szélesebb összefüggéseket is feltárhat.

Előbb közvagyonvédelmi vizsgálat, utána jöhet a nyomozás

Az NVVH munkájában az ügyek kiválasztásának két szintje lesz. Az egyik maga a büntetőeljárás, a másik pedig az ezt megelőző közvagyonvédelmi vizsgálat, amelynek során azt értékelhetik, hogy egy adott állami döntés vagy pénzügyi folyamat indokol-e további hatósági lépéseket.

A törvény alapján a hivatal nem kizárólag klasszikus nyomozó szervként működik. A feladatai közé tartozik a pénzmozgások, szerződéses láncok, tényleges tulajdonosi kapcsolatok és gazdasági összefüggések feltárása is, ha azok közvagyont érintő jogellenes gazdálkodás gyanúját vetik fel.

Unger szerint nem minden korábbi állami veszteség szerezhető vissza. Példaként az Erzsébet-utalványokkal összefüggésben korábban kifizetett kártérítéseket említette, amelyek esetében álláspontja szerint már nem lehet egyszerűen valakitől visszakövetelni az összeget.

Más lehet ugyanakkor a helyzet a túlárazott közbeszerzéseknél vagy olyan koncessziós konstrukcióknál, amelyek révén valaki jogellenesen juthatott jelentős vagyoni előnyhöz. Ezekben az esetekben Unger szerint lehet reális lehetőség vagyon visszaszerzésére, amennyiben az eljárás során bizonyítható a jogellenesség és annak vagyoni következménye.

A magántőkealapokat is vizsgálnák

Unger külön beszélt a magántőkealapokról, amelyek szerepe az elmúlt években több állami vagyonmozgással kapcsolatban is felmerült. Álláspontja szerint vizsgálni kell, hogy bizonyos állami vagyonjuttatások megfeleltek-e az Alaptörvény közpénzügyi követelményeinek, különösen a tulajdonosi háttér átláthatósága szempontjából.

A hivatalvezető példaként több százmilliárd forintos állami székházvásárlást említett, amely szerinte azért vet fel jogi kérdéseket, mert a döntés versenyeztetés nélkül született meg. Az, hogy egy ilyen döntés valóban jogellenes volt-e, csak konkrét vizsgálat és – büntetőeljárás esetén – bizonyítás alapján állapítható meg.

Unger arra is kitért, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz került vagyonnal kapcsolatban szintén lehetnek vizsgálandó ügyek. Példaként olyan rendezvényeket említett, amelyek szerinte indokolatlanul magas költségen valósulhattak meg, vagy olyan teljesítési igazolásokat, amelyek mögött esetleg nem volt valós teljesítés.

A Mathias Corvinus Collegium rendezvényeit is példaként hozta fel, de ez sem jelenti azt, hogy az NVVH már konkrét büntetőeljárást folytatna az intézménnyel kapcsolatban. A szeptember 28-án bejelentendő négy ügy megnevezéséig nem ismert, hogy ezek közül bármelyik ténylegesen a hivatal első nyomozásai közé kerül-e.

A titkosítás feloldása is segítheti a vizsgálatokat

Az NVVH elnöke szerint a hivatal munkáját megkönnyítheti, hogy számos korábban titkos kormányhatározat elvesztette minősített jellegét. Így bizonyos dokumentumok esetében már nem kell külön kezdeményezni a minősítés feloldását ahhoz, hogy azokat a hivatal munkatársai megvizsgálhassák.

Az NVVH emellett olyan hatósági eszközöket is alkalmazhat, amelyek újságírók vagy civil szervezetek számára nem hozzáférhetők. A hivatal jogkörei között a törvényben meghatározott feltételekkel nyomozati eszközök, más szervek bevonása és a vagyoni folyamatok részletes feltárása is szerepel. A kormány hivatalos tájékoztatása szerint az NVVH kérheti a rendőrség, az ügyészség, a NAV vagy más állami szervek közreműködését is.

Unger ezt azzal érzékeltette, hogy készpénzt ugyan el lehet rejteni vagy fizikailag máshová vinni, de nagyobb vagyoni mozgások, céges tranzakciók, ingatlanok vagy tulajdonosi kapcsolatok általában nyomot hagynak. A hivatal célja ezeknek a nyomoknak az összekapcsolása lehet.

A „maffiafőnök” Unger hasonlata volt

A beszélgetés egyik legerősebb politikai megfogalmazását Unger akkor használta, amikor a magántőkealapok mögött álló szereplőkről beszélt. Azt mondta, Magyar Péter „janicsár” kifejezése helyett ő inkább a maffiahasonlatot használja, és arra számít, hogy egyes esetekben eljuthatnak a „bossig”, vagyis a szerinte a rendszer csúcsán álló szereplőig.

Ez Unger metaforikus és politikailag erős értékelése, nem büntetőjogi minősítés. Annak megállapítása, hogy egy konkrét személy követett-e el bűncselekményt, nyomozás, vádemelés és végső soron jogerős bírósági döntés kérdése.

A hivatalvezető ugyanakkor arra számít, hogy olyan ügyek is előkerülhetnek, amelyek jelenleg még nincsenek az NVVH látókörében. Ennek példájaként korábbi állami intézkedéseket említett, amelyek szerinte még őt is meglepték, és amelyek hátterét érdemes lehet részletesebben feltárni.

Nem ígérnek „filmszínházat”

Unger külön hangsúlyozta, hogy az NVVH működése nem folyamatos látványos akciókból és nyilvános bejelentésekből áll majd. Bár az eredményeikről tájékoztatni kívánják a közvéleményt, sok esetben a nyomozás érdeke felülírhatja a részletes kommunikációt.

A hivatalvezető szerint nagy összegekről lehet szó, ezért nem szeretnék olyan információk nyilvánosságra hozatalával veszélyeztetni a vizsgálatokat, amelyek alapján egy érintett elrejthetné vagy átruházhatná vagyonát, megsemmisíthetne bizonyítékokat, vagy elhagyhatná az országot.

Ebből következik, hogy a szeptember 28-i négy ügy bejelentése sem feltétlenül jelenti majd azt, hogy minden részlet azonnal nyilvánossá válik. A hivatal bizonyos információkat közölhet, más adatokat viszont a nyomozás érdekeire hivatkozva visszatarthat.

Az ügyeket nem Unger Anna egyedül választja ki

Unger hangsúlyozta azt is, hogy nem személyesen ő dönt majd arról, mely büntetőügyeket veszi át az NVVH. A nyomozási terület szakmai irányításában Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettesnek lesz meghatározó szerepe.

Az átvétel egyik feltétele az is, hogy az adott ügyben már legyen legalább egy korábbi feljelentés. A hivatal tehát nem egyszerűen politikai vagy sajtólistáról válogat, hanem meglévő eljárási előzményekre építve kérhet át ügyeket más nyomozó hatóságoktól vagy az ügyészségtől.

Szeptember 27-én több, az NVVH büntetőeljárási működéséhez szükséges törvényi rendelkezés hatályba lép, szeptember 28-án pedig kiderül, melyik négy ügyben kívánja az új hivatal először használni ezeket a jogosítványokat. A négy ügy kiválasztása egyben az első konkrét jelzést adhatja arról is, milyen ügytípusokat tekint prioritásnak az új vagyonvisszaszerzési szervezet.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.