A NATO üdvözölte az Egyesült Államok, Dánia és Grönland között létrejött új biztonsági megállapodást, amely a szövetség szerint jelentősen erősítheti az észak-atlanti és sarkvidéki térség védelmét. A teljes dokumentumot még nem hozták nyilvánosságra, de a felek szerint az egyezmény lehetővé teszi az amerikai katonai jelenlét hosszú távú fenntartását és bővítését Grönlandon, miközben tiszteletben tartja Dánia szuverenitását és a grönlandiak önrendelkezési jogát. A megállapodást várhatóan az ENSZ Közgyűlésének jövő heti ülésszakán írják alá, hatálybalépéséhez pedig még parlamenti jóváhagyásokra is szükség lesz mind Dániában, mind pedig Grönlandon a tervek szerint. Washington szerint az egyezség amerikai nemzetbiztonsági aggályokra is hosszú távú választ adhat.

A NATO szerint az egész sarkvidéki térség biztonságát erősítheti az egyezség

A NATO pozitívan értékelte az Egyesült Államok, Dánia és Grönland között létrejött új megállapodást. A Reutersnek nyilatkozó NATO-szóvivő szerint az egyezmény hozzájárulhat Grönland, illetve tágabban az Északi-sarkvidék biztonságának megerősítéséhez.

A szövetség számára a térség biztonsága már hónapok óta kiemelt kérdés. Mark Rutte NATO-főtitkár a júliusi ankarai csúcstalálkozón arról beszélt, hogy Oroszország és Kína növekvő sarkvidéki jelenléte miatt a NATO-nak összehangoltabban kell védenie az északi térséget. A főtitkár akkor az Arctic Sentry kezdeményezést is az együttműködés fontos elemének nevezte.

A NATO katonai vezetése szeptember 18–19-én éppen Koppenhágában ülésezett. A szövetség katonai bizottságának tanácskozásán a kollektív védelem erősítése, az új katonai képességek és az északi, illetve észak-atlanti térség biztonsága is napirenden volt.

Dánia és Grönland szerint a szuverenitás nem sérül

Mette Frederiksen dán miniszterelnök és Jens-Frederik Nielsen grönlandi kormányfő is azt hangsúlyozta, hogy az új megállapodás nem jelent területi engedményt az Egyesült Államoknak. A két vezető szerint az egyezség tiszteletben tartja a Dán Királyság szuverenitását, Grönland területi integritását és a grönlandi lakosság önrendelkezési jogát.

Ez azért fontos, mert Donald Trump amerikai elnök az elmúlt hónapokban többször arról beszélt, hogy az Egyesült Államoknak ellenőrzésre vagy akár tulajdonjogra lenne szüksége Grönland felett. Korábban a katonai erő alkalmazását sem zárta ki egyértelműen, ami komoly diplomáciai feszültséget okozott Washington, Koppenhága és Nuuk között.

Frederiksen már korábban is azt mondta, hogy Dánia kész tárgyalni az Északi-sarkvidék biztonságának megerősítéséről, de csak olyan keretek között, amelyek tiszteletben tartják a királyság területi integritását.

Az amerikai katonai jelenlét tartósan megmaradhat

A megállapodás pontos szövege még nem nyilvános, ezért több fontos részlet egyelőre csak amerikai kormányzati tájékoztatásból ismert. A Reuters szerint az egyezmény hosszú távú amerikai hozzáférést és katonai jelenlétet tenne lehetővé Grönlandon, miközben a sziget továbbra is a Dán Királyság része maradna.

Donald Trump úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok „állandó” biztonsági jogosultságokat kap. Ez az amerikai elnök értelmezése; a dán és grönlandi fél ezzel szemben következetesen a szuverenitás megőrzését hangsúlyozza.

Az Associated Press szerint Washington új katonai létesítmények építésének lehetőségét is biztosítani kívánja magának, miközben az egyezmény kizárná, hogy NATO-n kívüli rivális államok katonai bázist létesítsenek Grönlandon.

Orosz és kínai jelenlétet is korlátoznának

Az egyezmény egyik stratégiai célja az amerikai tájékoztatás szerint Oroszország és Kína katonai, valamint bizonyos gazdasági jelenlétének korlátozása Grönlandon. Az Egyesült Államok különösen érzékenynek tartja azokat a beruházásokat, amelyek kritikus infrastruktúrát, nyersanyagokat vagy katonailag jelentős területeket érintenek.

Mark Rutte korábban szintén arról beszélt, hogy a sarkvidéki biztonsági stratégiában két központi kérdés van: Oroszország és Kína katonai, illetve gazdasági hozzáférésének korlátozása. A NATO-főtitkár ugyanakkor világossá tette, hogy az Egyesült Államok, Dánia és Grönland közötti konkrét tárgyalásokba a NATO nem avatkozik be, azok a három fél hatáskörébe tartoznak.

A NATO szerepe ezért elsősorban a tágabb katonai védelemben marad fontos. Az északi térségekben a szövetség több tagállamának – köztük az Egyesült Államoknak, Kanadának, Dániának, Norvégiának, Izlandnak, Finnországnak és Svédországnak – közvetlen stratégiai érdekei vannak.

Nem világos, pontosan mi változik az 1951-es egyezményhez képest

Az Egyesült Államok már most is jelentős katonai jogosultságokkal rendelkezik Grönlandon az 1951-ben kötött amerikai–dán védelmi megállapodás alapján. Washington ennek keretében használhatja a sziget északnyugati részén található Pituffik Space Base támaszpontot is.

A mostani egyezmény egyik legfontosabb nyitott kérdése éppen az, hogy mennyiben bővíti ezeket a már meglévő jogokat. A Reuters szerint az új megállapodás a jelenlegi rendszert tartósabbá és szélesebb körűvé teheti, de a végleges következtetésekhez szükség lesz a szerződés teljes szövegére.

Az amerikai fél tájékoztatása szerint az egyezmény akkor is érvényben maradhatna, ha Grönland a jövőben függetlenné válna Dániától. Ez különösen érzékeny kérdés, mivel a sziget politikájában régóta jelen van a teljes függetlenség lehetősége.

A dán sajtó másként értékeli Trump „győzelmét”

Donald Trump saját közösségi oldalán jelentős amerikai külpolitikai sikerként mutatta be a megállapodást. Az amerikai elnök szerint Washington úgy kapott hosszú távú biztonsági lehetőségeket Grönlandon, hogy ezért nem kellett megvásárolnia a szigetet.

A dán sajtó egy része ugyanakkor másképpen értelmezi az eredményt. Több kommentár arra helyezte a hangsúlyt, hogy Trump korábbi területszerzési elképzelései nem valósultak meg, Grönland pedig változatlanul a Dán Királyság része marad.

Ez a különbség jól mutatja, hogy az egyezmény politikailag mindkét fél számára kedvezően kommunikálható. Washington a megerősített katonai jelenlétet emelheti ki, míg Koppenhága és Nuuk azt, hogy sikerült megőrizni a területi és politikai szuverenitást.

A végső válaszokat a szerződés szövege adhatja meg

A megállapodást várhatóan a jövő héten, az ENSZ Közgyűlésének New York-i ülésszaka idején írják alá. A Reuters és az AP szerint ezt követően még dán és grönlandi parlamenti jóváhagyásra is szükség lesz.

Addig több lényeges kérdés nyitva marad. Nem ismert pontosan, milyen jogkörrel létesíthet Washington új katonai objektumokat, milyen mechanizmus alapján lehet megakadályozni bizonyos külföldi beruházásokat, illetve hogyan oszlanak meg a döntési jogok az Egyesült Államok, Dánia és Grönland között.

Az azonban már most látszik, hogy a NATO stratégiai szempontból támogatja az északi térség védelmének megerősítését. A szövetség szerint a dán–amerikai–grönlandi egyezség ebbe az irányba mutat, miközben a politikai és jogi részletek végleges megítéléséhez továbbra is meg kell várni a teljes dokumentum nyilvánosságra hozatalát.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Mads Claus Rasmussen / Ritzau Scanpix / AFP

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.