Donald Trump amerikai elnök utasítására szombaton nem engedték be a Fehér Ház területére a CNN, az MS NOW és a Politico több újságíróját, miután az elnök egy nappal korábban bejelentette kitiltásukat. Trump azzal indokolta döntését, hogy a három szerkesztőség szerinte rendszeresen „álhíreket” közöl róla és kormányáról, konkrét cikket azonban nem nevezett meg. Az érintett médiumok alkotmányellenesnek tartják az intézkedést, és jogi fellépést helyeztek kilátásba. Több tudósító belépőkártyáját letiltották vagy elvették. A vita várhatóan ismét bíróság elé kerülhet, miközben sajtószabadság-szervezetek és a Fehér Ház tudósítói szövetsége is tiltakozik a döntés ellen az Egyesült Államokban és annak lehetséges alkotmányos következményei miatt is.

Már szombaton életbe lépett a kitiltás

A CNN, az MS NOW és a Politico munkatársai szeptember 19-én már nem léphettek be a Fehér Ház területére, miután Donald Trump előző nap közölte, hogy megvonja a három médium hozzáférését. A Reuters beszámolója szerint több újságírónak a belépőkártyáját is elvették vagy deaktiválták, amikor munkába érkeztek.

Az MS NOW fehér házi tudósítója, Akayla Gardner arról számolt be, hogy kártyája nem működött a beléptetőkapunál. A CNN munkatársa, Betsy Klein szintén azt mondta, hogy a titkosszolgálat közölte vele: sajtóbelépőjét letiltották. A Politico újságírója, Cheyenne Haslett beszámolója szerint az ő belépőkártyáját el is vették.

A három szerkesztőség közölte, hogy továbbra is tudósít Donald Trump elnökségéről és a szövetségi kormány munkájáról. Egyben jelezték, hogy jogi úton is felléphetnek a korlátozással szemben.

Trump „álhírekkel” indokolta a döntést

Donald Trump pénteken a Truth Social platformon jelentette be, hogy azonnali hatállyal kitiltja a CNN-t, az MS NOW-t és a Politicót a Fehér Házból. Az elnök azt állította, hogy ezek a szerkesztőségek rendszeresen hamis vagy kitalált információkat közölnek róla és kormányáról.

Trump nem nevezett meg konkrét cikket, műsort vagy tudósítást, amely közvetlenül kiváltotta volna a döntést. Később azt mondta, hogy az intézkedés a három médium szerinte hosszabb ideje tartó negatív tudósításainak összességére adott válasz.

Az elnök azt is közölte, hogy más szerkesztőségeket is érinthetnek hasonló intézkedések. Kérdésre válaszolva a The New York Timest és a The Washington Postot is olyan médiumként említette, amelyeket saját megfogalmazása szerint „álhírterjesztőknek” tart. Ez Trump minősítése; az elnök nem mutatott be bizonyítékot arra, hogy a most kizárt médiumok tudatosan hamis híreket közöltek volna.

A három szerkesztőség alkotmányos jogokra hivatkozik

A CNN közleményében azt állította, hogy az intézkedés sérti az amerikai alkotmány első kiegészítésében biztosított sajtószabadságot. A televízió szerint újságíróinak joguk van ahhoz, hogy kormányzati akadályozás vagy politikai megtorlás nélkül végezzék munkájukat.

Az MS NOW hasonló álláspontot képviselt. A csatorna hangsúlyozta, hogy a Fehér Ház az amerikai közintézményrendszer része, működését közpénzből finanszírozzák, ezért szerintük a sajtónak lehetőséget kell kapnia arra, hogy ellenőrizze és bemutassa az ott zajló döntéshozatalt.

A Politico szintén jelezte, hogy megvédi az első alkotmánykiegészítésből eredő jogait, és továbbra is tudósítani fog a Fehér Ház munkájáról. A szerkesztőség szerint a kormány politikai vagy szerkesztőségi tartalom alapján nem korlátozhatja önkényesen a sajtó hozzáférését.

A Fehér Ház tudósítói szervezete is tiltakozott

A White House Correspondents’ Association elnöke, Jacqui Heinrich felszólította a kormányzatot, hogy állítsa helyre a három szerkesztőség hozzáférését. Arra figyelmeztetett, hogy ha a kormány egy médiumot annak tudósításai miatt kizárhat, akkor ugyanezt a mércét később más szerkesztőségekkel szemben is alkalmazhatja.

Több sajtószabadsággal foglalkozó szervezet szintén kifogásolta az intézkedést. A Reporters Without Borders és más jogvédő szervezetek szerint a Fehér Házhoz való hozzáférés korlátozása nem pusztán az érintett újságírókat érinti, hanem azt is meghatározza, milyen információkhoz juthat hozzá a nyilvánosság.

A vita jogi szempontból azonban nem teljesen egyszerű. Az amerikai bíróságok korábban már kimondták, hogy bizonyos körülmények között problémás lehet egy újságíró kizárása pusztán azért, mert a kormány nem ért egyet a tudósításaival, ugyanakkor a Fehér Ház jelentős mozgástérrel rendelkezik abban, hogy meghatározza egyes események sajtóhozzáférését.

Nem ez az első hasonló konfliktus Trump és a CNN között

Donald Trump első elnöki ciklusában már került sor hasonló jogvitára. 2018 novemberében a Fehér Ház visszavonta Jim Acosta, a CNN akkori vezető fehér házi tudósítójának belépőkártyáját egy sajtótájékoztatón kialakult konfliktus után.

A CNN bírósághoz fordult, és azt állította, hogy az intézkedés sértette Acosta első és ötödik alkotmánykiegészítésből eredő jogait. Egy szövetségi bíró végül ideiglenesen elrendelte a sajtóbelépő visszaadását, elsősorban arra hivatkozva, hogy a Fehér Ház nem biztosított megfelelő eljárást a kártya visszavonása előtt.

Ez az ügy most azért lehet ismét fontos, mert a CNN várható jogi érvelésében hivatkozhat a korábbi precedensre. A mostani eset azonban több ponton eltér a 2018-astól, hiszen ezúttal nem egyetlen újságírót, hanem teljes szerkesztőségeket érint a hozzáférési korlátozás.

Az Associated Press ügye is precedenst teremthet

2025-ben az Associated Press és a Trump-kormány között is komoly jogvita alakult ki. A Fehér Ház korlátozta az AP hozzáférését bizonyos elnöki eseményekhez, miután a hírügynökség továbbra is Mexikói-öbölként hivatkozott arra a földrajzi területre, amelyet Trump rendeletben „Amerika-öbölnek” nevezett át.

Egy szövetségi bíró 2025 áprilisában úgy ítélte meg, hogy ha a kormány bizonyos eseményeket megnyit a sajtó számára, akkor az újságírókat nem zárhatja ki pusztán szerkesztőségi álláspontjuk miatt. A döntés végrehajtását később egy fellebbviteli bíróság felfüggesztette, így a jogi kérdés nem zárult le véglegesen.

Ezért nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a CNN, az MS NOW és a Politico esetleges keresete milyen eredménnyel járna. A jelenlegi jogvita egyik központi kérdése várhatóan az lesz, hogy a Fehér Ház milyen mértékben dönthet maga a sajtóhozzáférésről, és hol kezdődik az alkotmányosan tiltott, véleményalapú megkülönböztetés.

Trump második ciklusában szigorodott a sajtó hozzáférése

Trump második elnöki ciklusa alatt a Fehér Ház több korábbi sajtószabályt is átalakított. A kormányzat 2025-ben nagyobb ellenőrzést szerzett annak eldöntése felett, mely újságírók vehetnek részt az elnököt közvetlenül követő sajtópool munkájában, amely korábban jelentős részben a White House Correspondents’ Association koordinációja alatt működött.

A Pentagonban szintén szigorították az újságírók mozgását és hozzáférését, ami további vitákat váltott ki a sajtószabadság és a nemzetbiztonsági korlátozások egyensúlyáról. Trump emellett rendszeresen élesen bírálja azokat a médiumokat, amelyek tudósításaival nem ért egyet, és több sajtóorgánummal szemben jogi eljárást is kezdeményezett.

A mostani kitiltás azonban azért különösen jelentős, mert egyszerre három országosan ismert szerkesztőséget érint. A következő lépés várhatóan részben jogi lesz: az érintett médiumok már jelezték, hogy nem fogadják el a korlátozást, miközben a Fehér Ház egyelőre nem vonta vissza az intézkedést.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.