Két német tartományban is látványosan átrendeződött a politikai térkép vasárnap: Mecklenburg–Elő-Pomerániában az AfD végzett az első helyen, Berlinben pedig a Die Linke nyerte a választást. A CDU mindkét helyen súlyos veszteséget szenvedett, Mecklenburg–Elő-Pomerániában pedig 4,9 százalékkal kiesett a tartományi parlamentből, ami példátlan eredmény a párt háború utáni történetében. Friedrich Merz kancellár „katasztrófának” nevezte a szereplést, de jelezte, hogy marad hivatalában és folytatja reformprogramját. Az AfD egyik tartományban sem szerzett többséget, Berlinben pedig a Linkének koalíciós partnerekre lesz szüksége a kormányalakításhoz. A szavazások eredménye a német pártrendszer fokozódó töredezettségét és a középpártok gyengülését mutatja mindkét tartományban a következő hetek koalíciós egyeztetéseihez.

Mecklenburg–Elő-Pomerániában az AfD lett az első

A szeptember 20-i tartományi választás előzetes hivatalos eredménye szerint Mecklenburg–Elő-Pomerániában az Alternatíva Németországért, az AfD 38,2 százalékkal végzett az első helyen. A Manuela Schwesig miniszterelnök vezette SPD 35,5 százalékot szerzett, vagyis viszonylag szorosan maradt el az AfD mögött.

A Reuters az AfD-t szélsőjobboldali pártként írja le. A párt az elmúlt években különösen a keletnémet tartományokban erősödött meg, és a mostani eredménnyel több mint kétszeresére növelte korábbi támogatottságát Mecklenburg–Elő-Pomerániában.

A választás ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy az AfD kormányra kerül. A többi parlamenti párt eddig kizárta, hogy koalícióra lépjen vele, így a legtöbb mandátum megszerzése ellenére is könnyen ellenzékben maradhat.

A tartományi parlamentbe az SPD és az AfD mellett a Linke 6,5, a Zöldek pedig 5,7 százalékkal jutottak be. A BSW 4,8 százalékot kapott, így éppen az ötszázalékos küszöb alatt maradt.

A CDU 4,9 százalékkal kiesett a parlamentből

A vasárnapi választás egyik legnagyobb politikai eseménye a CDU mecklenburg–elő-pomerániai összeomlása lett. Friedrich Merz pártja mindössze 4,9 százalékot szerzett, így nem érte el a parlamenti bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt.

A Reuters szerint ez a CDU legrosszabb tartományi választási eredménye Németország 1949 utáni történetében. A párt korábban egyetlen tartományi parlamentből sem esett ki ilyen módon, ezért az eredmény történelmi jelentőségű vereségnek számít.

A ZDF szerint a CDU vezető politikusai is történelmi vereségként értékelték az eredményt. A párt számára különösen fájdalmas lehet, hogy egy olyan tartományban szorult a parlamenten kívülre, ahol korábban hosszú időn keresztül stabil politikai szereplőnek számított.

Friedrich Merz már az első becslések után „katasztrófának” nevezte a CDU teljesítményét. A kancellár ugyanakkor nem jelentette be lemondását, és közölte, hogy folytatni kívánja a gazdasági és társadalmi reformokat.

Berlinben a Die Linke történelmi győzelmet aratott

Berlinben egészen más eredmény született. A baloldali Die Linke 25,7 százalékot kapott, és története során először végzett az első helyen a berlini képviselőházi választáson. A párt 2023-ban még csak 12,2 százalékot szerzett, vagyis most több mint kétszeresére növelte támogatottságát.

A Reuters a Linkét radikális baloldali, illetve „far-left” pártként jellemzi, míg a német közszolgálati média egyszerűen baloldali pártként hivatkozik rá. A párt vezető jelöltje, Elif Eralp kampányának középpontjában elsősorban a berlini lakhatási válság, a bérleti díjak és a nagy lakástulajdonos vállalatok szerepe állt.

Eralp a választás után jelezte, hogy tárgyalásokat kezdene az SPD-vel és a Zöldekkel. A Linke egyik fő programja egyes nagy magán-lakásvállalatok társadalmi tulajdonba vételének előkészítése, ami azonban várhatóan komoly politikai és jogi vitákat vált majd ki.

Berlinben is nagyot veszített a CDU és az SPD

A CDU Berlinben 18,8 százalékot szerzett, szemben a 2023-as 28,2 százalékkal. Ezzel ugyan második lett, de támogatottságának nagyjából harmadát elveszítette.

Az AfD 16,3 százalékkal a harmadik helyre került, jelentősen javítva a 2023-as 9,1 százalékos eredményén. A Zöldek 14,3 százalékot kaptak, míg az SPD mindössze 12,1 százalékkal története legrosszabb berlini eredményét érte el.

A jelenlegi CDU–SPD városvezető koalíció ezért már nem rendelkezik többséggel, vagyis Berlinben új kormányzati felállásra lesz szükség.

A BSW itt is az ötszázalékos küszöb alatt maradt: 4,7 százalékot szerzett. Az FDP 2,5 százalékkal szintén nem jutott be a képviselőházba.

Két reális koalíció körvonalazódik Berlinben

A mandátumarányok alapján több matematikailag lehetséges koalíció létezik, politikailag azonban jelenleg két felállás tűnik reálisnak. A Tagesschau szerint az egyik egy Linke–SPD–Zöldek együttműködés lehetne, amely Elif Eralp vezetésével hozhatna új városvezetést.

Ennek azonban komoly akadálya lehet a Linke lakáspolitikája. Az SPD-ben jelentős fenntartások vannak a nagy lakástársaságok társadalmi tulajdonba vételével kapcsolatban, így ez várhatóan a koalíciós tárgyalások egyik legnehezebb kérdése lesz.

A másik lehetőség egy CDU által vezetett, úgynevezett kenyai koalíció lehetne a Zöldekkel és az SPD-vel. A Zöldek vezetése ugyanakkor elsőként a Linkével és az SPD-vel szeretne tárgyalni.

Az AfD-vel egyik parlamenti párt sem jelezte együttműködési szándékát, ezért a párt berlini kormányra kerülése jelenleg nincs napirenden.

Merz marad, és folytatná a reformokat

A két választás komoly politikai nyomást helyez Friedrich Merzre, aki 2025 óta Németország kancellárja. A CDU teljesítményét Mecklenburg–Elő-Pomerániában maga is katasztrofálisnak nevezte, Berlin esetében ugyanakkor valamivel visszafogottabban értékelt, és ott „tisztességes” eredményről beszélt.

Merz szerint a választási vereségek ellenére folytatni kell azokat a reformokat, amelyekkel kormánya a német gazdaság tartós gyengeségét próbálja kezelni. A Reuters szerint a kabinet nyugdíj-, adó- és egészségügyi reformjai több társadalmi csoportban ellenállást váltottak ki, miközben az energiaárak és a megélhetési költségek is fontos kampánytémává váltak.

Mecklenburg–Elő-Pomerániában a ZDF választási elemzése szerint a költségek és az árak voltak a választók által leggyakrabban említett problémák, amelyeket az oktatás és a gazdaság helyzete követett.

A hagyományos nagy pártok gyengülése rajzolódik ki

A két választás eredménye nem ugyanazt a politikai irányt mutatja. Mecklenburg–Elő-Pomerániában az AfD nyert, Berlinben viszont a Linke, ezért nem lehet egységes országos politikai következtetésként egyszerűen egyik vagy másik ideológiai irány előretöréséről beszélni.

A közös pont inkább a hagyományos nagy pártok visszaesése. A CDU mindkét tartományban súlyos veszteséget szenvedett, Berlinben pedig az SPD történelmi mélypontra került. A Reuters szerint mindez tovább növeli a német pártrendszer töredezettségét, és egyre bonyolultabbá teszi a stabil többségek kialakítását.

Az AfD mecklenburg–elő-pomerániai első helye egyben újabb erős eredmény a pártnak a szeptember eleji szász-anhalti választás után. Berlinben ugyanakkor a Linke több mint megduplázta támogatottságát, és először vált a város legerősebb politikai erejévé.

A választások után ezért két, egymástól eltérő koalíciós folyamat indul. Mecklenburg–Elő-Pomerániában azt kell megoldani, hogyan alakulhat többség úgy, hogy a többi párt nem kíván együtt kormányozni a győztes AfD-vel, Berlinben pedig a Linke elsősége után dől el, hogy a város baloldali koalícióval vagy egy CDU vezette hárompárti együttműködéssel folytatja-e.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Bernd Wustneck / DPA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.