Polyák Gábor médiajogász kapta a legerősebb parlamenti támogatást a Médiatanács elnöki posztjára, így már kedden az Országgyűlés elé kerülhet a megválasztása. A jelölt több mint két évtizede foglalkozik média- és hírközlési kérdésekkel, jelenleg az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének igazgatója, valamint a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője. Meghallgatásán a magyar médiapiac torzulásairól, az állami hirdetések szerepéről, az influenszerpiac növekedéséről és a médiahatóság versenyfelügyeleti feladatairól beszélt. A korábbi politikai szerepvállalására vonatkozó kérdésekre azt mondta: munkáját a sajtószabadság helyzetének javítása vezérelte, és szakmai programját átfogó piacelemzéssel kezdené, amely a műsor- és lapterjesztés szerkezetét, valamint a digitális szereplők piaci súlyát is részletesen vizsgálná Magyarországon.

Polyák Gábor kapta a legerősebb támogatást

A Médiatanács elnöki posztjára kiírt parlamenti eljárásban Polyák Gábor médiajogász került az első helyre, így a folyamat következő szakaszában már az Országgyűlés dönthet a személyéről. A hivatalos pályázati eljárást az Országgyűlés médiaügyekkel foglalkozó állandó bizottsága, a Művelődési Bizottság írta ki, a Médiatanács elnökének megbízatása pedig öt évre szól.

A szakmai szervezetek négy jelöltet támogattak: Kajzinger Ervint, az NMHH nemzetközi igazgatóját; Polyák Gábort; Schönleber Zoltánt, az RTL korábbi stratégiai igazgatóját; valamint Tóth Csabát, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnökét.

A szakmai szervezetek körében Tóth Csaba kapta a legtöbb támogatást, a parlamenti értékelésben azonban Polyák Gábor került az élre. A másik három jelölt végül nem kapott elegendő támogatást ahhoz, hogy az Országgyűlés elé kerüljön.

Kedden már szavazhat róla a parlament

A jelölési folyamat alapján Polyák személyéről akár már szeptember 22-én szavazhat az Országgyűlés. Ezt megelőzően a Művelődési Bizottság is meghallgatja, amely a hatályos szabályok szerint kulcsszerepet játszik a Médiatanács elnökének kiválasztásában. A korábbi rendszerrel szemben 2022 óta az ilyen jelölési feladatokat már nem külön eseti jelölőbizottságok, hanem az illetékes állandó parlamenti bizottságok látják el.

A tisztség jelentősége túlmutat magán a Médiatanácson. A jogszabály szerint a megválasztott elnököt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökévé is, szintén öt évre.

Ez azt jelenti, hogy a Médiatanács élére kerülő személy egyszerre válik a magyar médiaszabályozás és a hírközlési hatósági rendszer egyik legfontosabb vezetőjévé.

Több mint két évtizede foglalkozik médiajoggal

Polyák Gábor jogász és kommunikációs szakember, kutatási területei közé a médiajog, az informatikai jog, a médiarendszerek és a médiapolitika tartozik. Az ELTE hivatalos bemutatása szerint jelenleg egyetemi tanár, a Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet igazgatója, valamint a Média és Kommunikáció Tanszék oktatója.

Korábban a Pécsi Tudományegyetemen, a Budapesti Corvinus Egyetemen és külföldi kutatóhelyeken is dolgozott. A Bécsi Egyetemen LL.M. fokozatot szerzett, doktori és habilitációs fokozatát pedig a Pécsi Tudományegyetemen szerezte.

Polyák a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője is. A szervezet hosszú ideje kutatja a magyar médiapiac szerkezetét, a médiafinanszírozást, a tulajdonosi koncentrációt és a sajtószabadság helyzetét.

A magyar médiapiac torzulásairól beszélt

Korábbi parlamenti meghallgatásán Polyák azt mondta, hogy a magyar médiapiac jelenlegi szerkezete szerinte torzult. Ennek egyik okaként az állami hirdetések mennyiségét és elosztását emelte ki.

Első lépésként ezért átfogó piacelemzést tartana szükségesnek. Ez nemcsak a televíziós és rádiós médiaszolgáltatásokat érintené, hanem a lapterjesztést, az online médiát és a digitális platformok működését is.

Polyák szerint a médiahatóságnak a jövőben aktívabban kellene vizsgálnia a médiapiaci koncentrációt és a nagyobb tulajdonosi összefonódásokat is. Meghallgatásán példaként az Indamedia és a Ringier közötti tranzakciót említette, amely szerinte olyan ügy volt, amelyet a hatóságnak érdemben vizsgálnia kellett volna.

Az influenszerpiacot sem hagyná figyelmen kívül

Polyák külön beszélt az influenszerpiacról és az online videós tartalomgyártásról is. Álláspontja szerint ezek a szereplők mára nemcsak kulturális vagy kommunikációs értelemben, hanem elérésben és bevételben is valódi versenytársai lettek a hagyományos sajtónak.

Példaként a Jólvanezígy című online műsort említette, amely szerinte nagyobb forgalmat képes generálni, mint egyes hagyományos oknyomozó médiumok. Polyák ugyanakkor azt mondta, mindkét médiatípusnak megvan a maga szerepe, és fontosnak tartja, hogy az oknyomozó újságírás intézményei hosszú távon is fennmaradjanak.

Ez arra utal, hogy elnökként nem kizárólag a klasszikus televíziós, rádiós és nyomtatott sajtó problémáival foglalkozna, hanem a teljes digitális médiakörnyezetet a szabályozás részének tekintené.

Korábbi politikai szerepvállalását is számon kérték rajta

Polyák meghallgatásán több képviselő felidézte politikai és közéleti múltját is. Németh Balázs fideszes képviselő arra emlékeztetett, hogy Polyákot 2010-ben Bajnai Gordon akkori miniszterelnök jelölte az Országos Rádió és Televízió Testület elnöki posztjára, 2022-ben pedig részt vett az akkori ellenzéki együttműködés szakpolitikai munkájában.

Polyák erre azt válaszolta, hogy az elmúlt másfél évtizedben végzett közéleti tevékenységét a magyar nyilvánosság és a sajtószabadság helyzetével kapcsolatos aggodalmai vezették. Korábban nyilvánosan is élesen bírálta a közmédia működését és a magyar médiarendszer 2010 utáni átalakulását.

Azt is hangsúlyozta, hogy 2010-ben nemcsak Bajnai Gordon, hanem Sólyom László akkori köztársasági elnök is támogatta ORTT-elnöki jelölését. Polyák szerint az, hogy 32 évesen Sólyom bizalmat szavazott neki, olyan szakmai elismerés, amelyre ma is büszke.

A sajtószabadság kérdését központi ügynek tekinti

Polyák Gábor eddigi szakmai pályájának egyik visszatérő témája a sajtószabadság és a média pluralizmusa. A Mérték Médiaelemző Műhely kutatásaiban rendszeresen foglalkozott azzal, hogyan változott a magyar médiapiac tulajdonosi szerkezete, az állami reklámköltés és a közmédia szerepe 2010 után.

A Médiatanács elnökeként azonban más szerepbe kerülne. Egy civil kutató- és érdekvédő szervezet vezetőjeként politikai és szakmai kritikát fogalmazhatott meg, hatósági vezetőként viszont jogszabályok alapján, intézményes keretek között kellene döntéseket hoznia.

Ez különösen fontos lesz olyan ügyekben, amelyekben a piac szereplői, politikai pártok vagy szerkesztőségek érdekei egymással szembekerülnek.

Öt évre kaphat mandátumot

Amennyiben az Országgyűlés megválasztja Polyák Gábort, ötéves mandátumot kap a Médiatanács élén. A jogszabály szerint ezt követően a köztársasági elnök az NMHH elnökévé is kinevezheti a miniszterelnök javaslatára.

A következő időszak egyik legfontosabb kérdése ezért az lesz, hogy Polyák korábbi médiaelemzői és sajtószabadsággal kapcsolatos munkájából milyen elemek jelennek meg a hatóság tényleges működésében.

Saját programja alapján az első lépések között átfogó médiapiaci helyzetfelmérésre, a tulajdonosi koncentráció vizsgálatára, az állami hirdetések hatásának elemzésére és az online tartalomgyártók szerepének újragondolására lehet számítani. Hogy ezekből milyen hatósági döntések következnek, arról azonban csak megválasztása és a Médiatanács tényleges működése után lehet majd érdemben beszélni.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Kocsis Zoltán / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.