Magyar Péter miniszterelnök közvetlenül reagált Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter X-bejegyzésére, amelyben a tárcavezető azt írta: Magyarország Orbán Viktor távozása után is az elszigetelődés útját járja. A vita a Kárpáti Nyolcak nevű regionális együttműködés körül robbant ki, miután Budapest közölte, hogy nem csatlakozott a fórum közös nyilatkozatához. Magyar szerint elfogadhatatlan egy szuverén államot előzetes beleegyezése nélkül egy nemzetközi együttműködés tagjaként feltüntetni. Az ügyet tovább élezte a Mol és a Naftohaz energetikai memoranduma, amely magyarországi kőolajtárolók létesítését is felvetette, a kormány azonban ezt elutasította, és jelezte: nem lesz ilyen beruházás a magyar oldalon a jelenlegi kabinet hivatalos álláspontja alapján sem most egyelőre.

Magyar Péter közvetlenül válaszolt Szibihának

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter hétfőn az X-en bírálta a magyar kormányt, miután Magyar Péter a parlamentben kijelentette, hogy Magyarország nem tagja a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által meghirdetett Kárpáti Nyolcak regionális együttműködésnek. Szibiha úgy fogalmazott, hogy a Budapestről érkező kijelentések értetlenséget keltenek Kijevben, és szerinte Orbán Viktor távozása után is folytatódik az „akadályozásra és elszigetelődésre épülő” politika. Ez Szibiha politikai értékelése volt.

Magyar Péter erre közvetlenül a külügyminiszter bejegyzése alatt válaszolt. A miniszterelnök azt írta, hogy „teljesen elfogadhatatlan” egy szuverén országot úgy egy nemzetközi együttműködés tagjaként feltüntetni, hogy az érintett állam előzetesen nem járult hozzá ehhez.

Magyar egy hasonlattal is érzékeltette álláspontját: úgy fogalmazott, ez olyan lenne, mintha valaki létrehozna egy futballcsapatot a szomszéd faluban, majd egy másik embert annak tudta és beleegyezése nélkül is a csapat tagjává tenne, ráadásul még a labdát is vele hozatná.

A magyar kormány szerint Magyarország nincs benne a C8-ban

A vita előzménye, hogy Volodimir Zelenszkij szeptember 18-án jelentette be a Kárpáti Nyolcak, vagyis a C8 elindítását. Az ukrán elnök akkor Romániát, Szerbiát, Lengyelországot, Szlovákiát, Csehországot, Ausztriát, Magyarországot és Ukrajnát nevezte meg az együttműködés résztvevőiként, az Európai Unió bevonása mellett.

A magyar kormány azonban ezt másképpen értelmezi. Magyar Péter hétfőn a parlamentben azt mondta, hogy Magyarország ugyan kapott meghívást az együttműködésbe, de azt nem fogadta el, ezért az ország nem tagja a Kárpáti Nyolcaknak.

A Külügyminisztérium ezt később részben megerősítette. A tárca közlése szerint a kijevi fórumon Ceglédi Ádám ideiglenes ügyvivő képviselte Magyarországot, tehát magyar diplomata valóban jelen volt az eseményen. A fórumon elfogadott közös nyilatkozathoz azonban Magyarország nem csatlakozott.

A külügy tájékoztatása szerint a dokumentumot Ukrajna, Ausztria, Románia, Lengyelország, Szerbia és Szlovákia írta alá. Magyarország és Csehország nem csatlakozott a nyilatkozathoz.

Szibiha az elszigetelődés folytatásáról beszélt

Az ukrán külügyminiszter szerint a C8 célja a térség gazdasági és infrastrukturális együttműködésének erősítése. Szibiha azt írta, hogy a kezdeményezés a jólétet, az összekapcsoltságot és a kölcsönösen előnyös regionális projekteket szolgálná, ezért szerinte nem világos, Budapest miért utasítja el ilyen határozottan a részvételt.

A miniszter ennél tovább is ment, és az Orbán-kormány korábbi külpolitikai irányvonalához hasonlította a jelenlegi magyar álláspontot. Szibiha szerint az „orbánizmus” korábban sem hozott hasznot sem Magyarországnak, sem a régiónak, és szerinte a mostani budapesti döntések is az elszigetelődés irányába mutatnak. Ez szintén az ukrán külügyminiszter politikai minősítése, nem pedig objektív ténymegállapítás.

Szibiha ugyanakkor azt is jelezte, hogy Ukrajna továbbra is kész a Magyarországgal folytatott pragmatikus és kölcsönösen előnyös együttműködésre.

A Mol és a Naftohaz megállapodása tovább élezte a vitát

A diplomáciai konfliktusnak gazdasági szála is van. A Kárpáti Nyolcak kijevi rendezvényén a magyar Mol és az ukrán Naftohaz energetikai vállalat memorandumot írt alá, amely többek között az ukrán–magyar határ magyar oldalán kialakítandó kőolajtárolók lehetőségét is felvetette.

Magyar Péter hétfőn a parlamentben azt mondta, hogy a Mol a kormány beleegyezése nélkül tárgyalt erről az ukrán féllel. A miniszterelnök kijelentette: a kabinet nem támogatja a tervet, és amíg a jelenlegi kormány van hatalmon, nem épül ukrán kőolajtároló Magyarországon.

Magyar azt is közölte, hogy üzenetet küldött Hernádi Zsoltnak, a Mol elnök-vezérigazgatójának, amelyben elfogadhatatlannak nevezte a vállalat eljárását. A kormányfő azt mondta, elvárja, hogy a Mol az államot 25 százalékos tulajdonosként kezelje.

Az ukrán külügy szerint a politika akadályozza az üzleti együttműködést

Szibiha ezzel szemben úgy értékelte, hogy Magyar Péter kijelentései megkérdőjelezik az ukrán és magyar energetikai vállalatok közötti, szerinte pragmatikus és kölcsönösen előnyös együttműködést.

Az ukrán külügyminiszter azt írta: „amikor a politika beavatkozik a pragmatikus üzleti kapcsolatokba, abból semmi jó nem származik”. Ez a kijelentés közvetlenül a Mol és a Naftohaz közötti memorandum körül kialakult vitára utalt.

A magyar kormány álláspontja ezzel szemben az, hogy egy magyarországi stratégiai energetikai beruházásról nem születhet olyan megállapodás, amelyről a kabinet nem tudott vagy amelyhez nem járult hozzá.

Egyelőre az sem teljesen tiszta, mit jelent pontosan a „tagság”

A konfliktus egyik érdekes eleme, hogy magának a Kárpáti Nyolcaknak a jogi és politikai státusza sem teljesen tisztázott. Zelenszkij az induláskor Magyarországot is a kezdeményezés résztvevőjeként nevezte meg, miközben a magyar külügy szerint Budapest csak képviseltette magát a fórumon, de a közös nyilatkozatot nem írta alá.

Ez azért lényeges, mert egy informális regionális együttműködés esetében nem feltétlenül ugyanazt jelenti a részvétel, a jelenlét és a formális tagság. A magyar kormány mindenesetre egyértelműen azt az álláspontot képviseli, hogy Magyarország nem tekinthető a C8 tagjának.

A Reuters beszámolója szerint a kezdeményezés céljai között a kereskedelmi, energetikai, logisztikai és biztonsági együttműködés erősítése szerepel. A kijevi találkozón több mint ötven megállapodást jelentettek be, összesen több mint egymilliárd euró értékben.

Budapest és Kijev között most már nyilvános üzengetés zajlik

A mostani eset azért is figyelemre méltó, mert a diplomáciai nézeteltérés ezúttal nem hivatalos közleményekre korlátozódott: Magyar Péter közvetlenül az ukrán külügyminiszter közösségi médiás bejegyzése alatt reagált.

A vita egyszerre szól szuverenitásról, regionális együttműködésről és energetikáról. Kijev azt hangsúlyozza, hogy a C8 együttműködési lehetőséget kínál a térség országainak, Budapest viszont ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország részvételéről kizárólag a magyar kormány dönthet.

A Mol–Naftohaz memorandum miatt a konfliktus ráadásul már nem pusztán diplomáciai jellegű. A magyar kormány egy stratégiai energetikai projektet is megállított, miközben az ukrán fél azt állítja, hogy éppen az ilyen gyakorlati együttműködések szolgálnák mindkét ország érdekét. Egyelőre így nem a közeledés, hanem az egymással élesen ütköző álláspontok határozzák meg a Budapest és Kijev közötti újabb vitát.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.