Több mint félmilliárd forintos veszteséggel zárta első és eddig egyetlen előadását Orbán János Dénes Dankó Pista című nagyszabású operettprodukciója. A márciusban, az MVM Dome-ban bemutatott előadás teljes költsége nettó 649,2 millió forint volt, miközben a jegy-, bérlet- és televíziós bevételek összesen 52,6 millió forintot hoztak. A különbség így 585,6 millió forint. A produkció mögött jelentős állami finanszírozás állt: a Budapesti Operettszínház több százmillió forintos minisztériumi támogatást kapott, amelynek nagy részét erre a bemutatóra fordították. A pénzügyi adatokból az is kiderült, hogy több mint hétezer jegyet ingyen osztottak ki a közönségnek, miközben teljes áron kevesebb mint négyezret értékesítettek a rendezvény során.

A jegybevétel még a helyszín bérleti díját sem fedezte

A produkció pénzügyi adatai közérdekűadat-igénylés nyomán váltak részletesebben ismertté. A Budapesti Operettszínház főigazgatója, Kiss-B. Atilla által közölt számok szerint a Dankó Pista előadás teljes nettó költsége mintegy 649,2 millió forint volt.

Ehhez képest a közvetlen bevétel jóval alacsonyabban alakult. A jegy- és bérletértékesítésből 44,6 millió forint folyt be, további 8 millió forint pedig „tv felvétel” jogcímen érkezett, így a teljes bevétel 52,6 millió forintot tett ki. A különbség 585,6 millió forint.

Már önmagában a helyszín költsége is meghaladta a jegyértékesítésből származó bevételt. Az MVM Dome bérleti díja nettó 66,8 millió forint volt, amelyhez további 29,5 millió forint egyéb, szintén a helyszínhez kapcsolódó kiadás társult.

Több mint hétezer jegyet ingyen osztottak ki

A nézőszám összetételéből az is látszik, hogy a produkció közönségének jelentős része nem fizetett a belépőért. Az adatok szerint 3882 jegyet értékesítettek teljes áron, miközben 7046 belépőt százszázalékos kedvezménnyel, vagyis ingyen adtak át.

Ez azt jelenti, hogy az ingyenes jegyek száma lényegesen meghaladta a teljes áron eladott belépőkét. A produkció pénzügyi teljesítménye így nem egyszerűen abból adódott, hogy magasak voltak az előállítási költségek, hanem abból is, hogy a bevételi oldal eleve korlátozott maradt.

Az előadást eddig mindössze egy alkalommal, márciusban mutatták be az MVM Dome-ban. A nagyszabású helyszín és a magas gyártási költségek ellenére tehát egyelőre nem alakult ki olyan előadássorozat, amely további jegybevételt termelhetett volna.

Több mint 645 millió forint támogatás érkezett

A produkció finanszírozásában meghatározó szerepet játszott az állam. A közölt adatok szerint összesen mintegy 645,1 millió forint támogatás kapcsolódott a projekthez, bár annak teljes forrásstruktúráját a színház nem részletezte.

Korábbi adatokból ugyanakkor ismert, hogy a Hankó Balázs vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium április 9-én 600 millió forint támogatást ítélt meg a Budapesti Operettszínháznak. A színház később azt közölte, hogy ennek jelentős részét, csaknem 400 millió forintot a Dankó Pista előkészítésére és bemutatására fordították.

A támogatások között az Operettszínház tájékoztatása alapján a Kulturális és Innovációs Minisztérium, illetve a Nemzeti Kulturális Alap forrásai is szerepeltek. A teljes támogatási összeg így lényegében lefedte a produkció költségeinek döntő részét.

Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy a támogatás jogellenes vagy szabálytalan lett volna. A kulturális intézmények működésében gyakori, hogy az előadások nem kizárólag jegybevételből finanszírozhatók. A jelenlegi ügyben a kérdést elsősorban a támogatás nagyságrendje, az egyszeri előadás, valamint a bevétel és a kiadások közötti rendkívül nagy különbség teszi közéleti jelentőségűvé.

Orbán János Dénes neve korábban is nagy összegű kifizetések miatt került elő

A Dankó Pista pénzügyi adatai azért is kaptak különös figyelmet, mert Orbán János Dénes neve a nyár folyamán már egy másik, több százmilliós ügyben is előkerült.

A Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. 2025 márciusa és 2026 áprilisa között több szerződésben vásárolta meg Orbán János Dénes műveinek felhasználási jogait. A nyilvánosságra került dokumentumok szerint ezek összértéke meghaladta a 412 millió forintot, míg egy későbbi pontosítás szerint 422,9 millió forintot tett ki. Orbán eközben a KMTG szakmai vezetőjeként is dolgozott.

A KMTG akkor azt közölte, hogy szerintük nem állt fenn összeférhetetlenség, mert Orbán János Dénes nem ügyvezetőként, hanem szellemi vezetőként vett részt a szervezet munkájában. Orbán pedig a sajtóban megjelent kritikákat visszautasította, és azt állította, hogy a kifizetések körüli tudósítások több ponton félrevezetők.

Orbán János Dénes később a művek visszavásárlását is felajánlotta

A kialakult vita után Orbán János Dénes nyílt levélben jelentette be, hogy kész lenne visszavásárolni saját műveinek felhasználási jogait a KMTG-től. Azt írta, számára is fontos az ügy tisztázása és saját szakmai becsületének helyreállítása.

Az ügy nem maradt kizárólag kulturális vita. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter júliusban arról számolt be, hogy a kormány további, 1,3 milliárd forintos támogatást talált, amelyből új operettek megírását, fordítását és külföldi bemutatását tervezték finanszírozni. Tarr szerint ezt a teljes összeget sikerült visszaszerezni.

A Budapesti Operettszínház társulatának tagjai korábban szintén nyilvános tisztázást kértek, miután kiderült, hogy több, Orbán János Déneshez kötődő mű felhasználási jogai is a KMTG-hez kerültek.

Feljelentés is született, de ez nem jelent megállapított felelősséget

Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár az ügyben feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt. Ez azonban egyelőre csak hatósági eljárás kezdeményezését jelenti, nem pedig annak megállapítását, hogy bűncselekmény történt vagy bárki büntetőjogi felelőssége fennáll.

A korábbi kifizetések és támogatások miatt a Magyar Művészeti Akadémián belül is vizsgálat indult. Az MMA elnöke, Turi Attila Orbán János Dénes ügyében az Etikai Bizottság eljárását kezdeményezte.

A különböző eljárások ezért jelenleg nem tekinthetők lezárt ügyeknek. A pénzügyi adatok viszont már önmagukban azt mutatják, hogy a Dankó Pista előadás piaci bevétele töredéke volt annak az összegnek, amelyet a produkcióra fordítottak.

Egyetlen előadásra jutott közel 650 millió forint

A Dankó Pista esete különösen azért vált feltűnővé, mert a 649,2 millió forintos nettó költség egy eddig egyetlen alkalommal bemutatott produkcióhoz kapcsolódik. Ha később további előadások születnek, azok természetesen módosíthatják a teljes projekt gazdasági mérlegét, a jelenleg ismert adatok azonban csak az eddigi teljesítményt mutatják.

A most nyilvánosságra került számok alapján a saját bevétel mindössze nagyjából nyolc százalékát fedezte a teljes költségnek, a fennmaradó rész finanszírozásában pedig meghatározó szerepet játszottak az állami források.

A kulturális támogatások esetében ugyanakkor a gazdasági megtérülés nem feltétlenül az egyetlen értékelési szempont. Egy államilag támogatott előadás finanszírozását kulturális, közönségépítési vagy művészeti célok is indokolhatják. A jelen ügyben azonban a több százmilliós támogatási összeg, a nagyszámú ingyenjegy és az egyszeri bemutató együttesen olyan arányokat eredményezett, amelyek miatt a produkció finanszírozása várhatóan továbbra is a kulturális közélet egyik vitatott témája marad.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.