Az ukrán pénzszállítókat képviselő Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen hatóság félrevezetése, hamis vád és bűnpártolás minősített esete miatt az úgynevezett aranykonvoj-ügyben. A feljelentés alapját Fürcht Pál Zsolt volt főügyész nyilatkozatai és a vele szemben indított fegyelmi eljárásban tett írásos vallomása képezik. A jogi képviselők egyúttal indítványozták Fürcht tanúkénti meghallgatását is. A volt KNYF-vezető korábban azt állította, hogy a Legfőbb Ügyészségen meghatározták, ki ellen lehet nyomozni, kit nem lehet kihallgatni és milyen irányt követhet a nyomozás. A Legfőbb Ügyészség ezeket az állításokat valótlannak nevezte, és politikai befolyásolást határozottan tagadott. A jogvita ezzel újabb büntetőeljárási szakaszba léphet hamarosan.

Fürcht Pál vallomására hivatkozva tettek feljelentést

A Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda szeptember 23-án közölte, hogy ismeretlen tettes ellen büntetőfeljelentést tett hatóság félrevezetése, hamis vád és bűnpártolás minősített esete miatt. Az iroda azokat az ukrán pénzszállítókat képviseli, akiket márciusban fogtak el Magyarországon az úgynevezett aranykonvoj-ügyben.

A feljelentés közvetlen előzménye Fürcht Pál Zsolt, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetőjének nyilvános megszólalása, valamint a vele szemben indított fegyelmi eljárásban tett részletes írásos vallomása. Fürcht jogi képviseletét ebben a fegyelmi eljárásban szintén Horváth Lóránt látja el.

Az ügyvédi iroda emellett azt is indítványozta, hogy az aranykonvoj-ügyben folyó nyomozás során Fürcht Pált tanúként hallgassák meg. A feljelentés ténye önmagában természetesen nem jelenti annak megállapítását, hogy az abban megjelölt bűncselekmények valóban megtörténtek. Erről a nyomozóhatóságnak, illetve adott esetben később a bíróságnak kell döntenie.

Fürcht szerint megmondták, ki ellen lehet nyomozni

Fürcht Pál a napokban az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy korábbi munkája során szerinte a Legfőbb Ügyészség egyik vezetője konkrétan meghatározta számára, kiket lehet vizsgálni és kiket nem. A volt főügyész azt állította, hogy azt is közölték vele, milyen irányban folytatható a nyomozás.

Fürcht június 8-án mondott le a Központi Nyomozó Főügyészség vezetéséről. Hétoldalas lemondási indoklásában azt állította, hogy több politikailag érzékeny ügyben, köztük az aranykonvoj-ügyben is olyan beavatkozást érzékelt, amely szerinte túlment a szakmai iránymutatás keretein.

A volt főügyész szerint az aranykonvoj-ügyben közte és a KNYF nyomozását felügyelő legfőbb ügyészségi szakfőosztály között súlyos szakmai konfliktus alakult ki. Fürcht állításai szerint a nézeteltérés egyik központi kérdése az volt, hogy a nyomozás milyen személyekre és szervezetekre terjedhet ki.

A Legfőbb Ügyészség visszautasította a vádakat

A Legfőbb Ügyészség határozottan vitatja Fürcht állításait. A szervezet szeptember 17-i közleményében azt írta, hogy a volt főügyész „tényszerűen valótlanságokat” állított az ügyek politikai befolyásolásáról, és szerintük Fürcht a szakmai iránymutatás helyett saját, szubjektív meggyőződését próbálta érvényesíteni.

Az ügyészség arra is hivatkozott, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárások miatt nem hozhat nyilvánosságra minden olyan információt, amellyel állítása szerint részletesen cáfolhatná Fürcht kijelentéseit. A Legfőbb Ügyészség közlése szerint az aranykonvoj-ügyben korábban kifejezett utasítás született arra, hogy minden szálat vizsgáljanak ki, függetlenül attól, milyen személyeket vagy szervezeteket érint.

Fürcht ellen fegyelmi eljárás indult. A fegyelmi eljárás és a mostani büntetőfeljelentés egymástól elkülönülő jogi folyamatok, és egyik sem jelenti önmagában bármely érintett felelősségének megállapítását.

Márciusban hét ukrán állampolgárt fogtak el

Az aranykonvoj-ügy március 5-én került a nyilvánosság középpontjába. A Terrorelhárítási Központ kommandósai hét ukrán állampolgárt fogtak el, miközben a furgonjaikban több mint 27 milliárd forint értékű készpénzt és aranyat szállítottak.

Az ügyészség szerint az intézkedést egy feljelentés előzte meg. Később kiderült, hogy a feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal tette, olyan információkra is támaszkodva, amelyeket az Információs Hivataltól kapott.

Az ukrán pénzszállítók képviselői kezdettől azt állították, hogy jogszerű bankközi szállítást végeztek Ausztriából Ukrajnába. Az Oscsadbank és az osztrák Raiffeisen oldaláról is az az álláspont jelent meg, hogy a szállítmány eredete és dokumentációja szabályos volt.

A NAV végül bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást

Az ukrán pénzszállítókkal szemben pénzmosás gyanúja miatt indult eljárás egyik legfontosabb fejleménye augusztusban következett be. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.

A NAV közlése szerint a vizsgálat során nem merült fel pénzmosásra utaló bizonyíték. Az osztrák hatóságoktól később megérkezett információk igazolták a szállítmányban lévő bankjegyek és nemesfémek eredetét, valamint azt, hogy az adásvételi dokumentáció szabályos volt.

Ez azt jelenti, hogy az ukrán pénzszállítókkal szemben indított pénzmosási eljárás lezárult, de ettől elkülönülten továbbra is vizsgálják a magyarországi hatósági fellépés körülményeit és egyes döntéshozók szerepét.

Hajdu Jánost is gyanúsítottként hallgatták ki

Az aranykonvoj-ügy másik szálán a Fővárosi Nyomozó Ügyészség június végén gyanúsítottként hallgatta ki Hajdu Jánost, a TEK korábbi főigazgatóját. A gyanú szerint a hét ukrán állampolgárt jogellenesen tartották fogva, miközben a NAV tanúként kezelte őket. Hajdu nem ismerte el a bűncselekményt, és panaszt tett a gyanúsítás ellen.

A gyanúsítás ebben az ügyben sem jelent bűnösséget. Hajdut megilleti az ártatlanság vélelme, és büntetőjogi felelősségéről kizárólag jogerős bírósági döntés rendelkezhet.

Korábbi sajtóbeszámolók szerint Hajdu azt mondta a kihallgatásán, hogy Farkas Örs akkori, nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkártól értesült az ukrán pénzszállítókról. Ennek pontos jelentőségét és a döntési lánc további elemeit a nyomozásnak kell tisztáznia.

Fürcht meghallgatása új információkat hozhat

A mostani feljelentés jelentőségét az adja, hogy Fürcht Pál korábban maga vezette azt az ügyészségi szervezetet, amely az aranykonvojhoz kapcsolódó hatósági döntések egy részét vizsgálta. Ha tanúként meghallgatják, részletesen ismertetnie kellhet, pontosan mikor, kitől és milyen formában kapott olyan utasításokat vagy iránymutatásokat, amelyeket ő jogellenes beavatkozásként értékelt.

A nyomozóknak azt is vizsgálniuk kellhet, hogy rendelkezésre állnak-e dokumentumok, elektronikus üzenetek, tanúvallomások vagy más bizonyítékok Fürcht állításainak alátámasztására. Ugyanilyen fontos lesz a Legfőbb Ügyészség ellenkező álláspontjának vizsgálata is, amely szerint kizárólag törvényes szakmai iránymutatás történt.

A két álláspont jelenleg élesen szemben áll egymással. Fürcht politikai befolyásolásról beszél, a Legfőbb Ügyészség pedig ezt határozottan tagadja és valótlannak nevezi.

A hatóságoknak kell eldönteniük, történt-e újabb bűncselekmény

A Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda feljelentése újabb jogi szálat nyit az aranykonvoj körüli összetett ügyben. A hatóság félrevezetése, a hamis vád és a bűnpártolás súlyos büntetőjogi tényállások, de jelenleg egyik esetében sincs jogerős megállapítás arra vonatkozóan, hogy azokat bárki elkövette volna.

Az ügyészségnek vagy az eljárásra kijelölt nyomozóhatóságnak először arról kell döntenie, hogy a feljelentés alapján indokolt-e nyomozás megindítása. Ezt követően lehet tisztázni, hogy Fürcht Pál állításai milyen bizonyítékokkal támaszthatók alá, és történt-e olyan beavatkozás, amely büntetőjogi felelősséget alapozhat meg.

Az aranykonvoj-ügy eredeti, pénzmosásra vonatkozó szála már lezárult: a NAV augusztusban bűncselekmény hiányában megszüntette a pénzszállítókkal szembeni eljárást. A magyar hatóságok döntéseinek és az ügyészségi nyomozás állítólagos befolyásolásának kérdése azonban továbbra is külön vizsgálatok tárgya.

MNO – Magyar News Online

Fotó: TEK

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.