Gyanúsítottként hallgatták ki Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökét egy hivatali visszaélés miatt folyó nyomozásban. A rendőrség tájékoztatása szerint kedden összesen hét embert hallgattak ki gyanúsítottként, és mindegyiküknél kutatást tartottak, valamint elektronikus eszközökről adatokat mentettek le. Az ügy alapja az a gyanú, hogy az MNB bankfelügyeleti területének egyes vezetői 2023-ban nyomást gyakoroltak az Erste Bankra azért, hogy Simor András távozzon a bécsi Erste Group felügyelőbizottságából. Matolcsy tagadja, hogy tudott volna ilyen akcióról vagy utasítást adott volna rá. A nyomozás tovább folyik, az érintettek pontos szerepét vizsgálják. Az eljárás nyomozati szakaszban van, büntetőjogi felelősséget senkivel szemben nem állapítottak meg.

Hét embert hallgattak ki gyanúsítottként

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kedden hét személyt hallgatott ki gyanúsítottként abban az ügyben, amely a Magyar Nemzeti Bank új vezetésének feljelentése nyomán indult. A gyanúsítottak között van Matolcsy György, aki 2013 márciusa és 2025 márciusa között vezette a jegybankot.

Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint mind a hét érintettet hivatali visszaéléssel gyanúsították meg. A nyomozók kutatásokat is tartottak, illetve adatokat mentettek le a gyanúsítottak elektronikus eszközeiről. A nyomozás célja az érintettek szerepének teljes körű tisztázása.

A Fővárosi Főügyészség később azt is közölte, hogy a nyomozás a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség törvényességi felügyelete mellett zajlik. A megalapozott gyanú szerint az MNB Bankfelügyeleti Központjához tartozó főosztályokat irányító egyes személyek 2023-ban vezetői utasításra visszaélhettek hivatali hatáskörükkel, és nyomást gyakorolhattak egy osztrák anyavállalatú magyar bankra.

Simor András állításai indították el az ügyet

Az ügy előzménye Simor András korábbi jegybankelnök tavaszi nyilatkozata volt. Simor azt állította, hogy 2023 decemberében az Erste Bank Magyarország vezérigazgatóját, Jelasity Radovánt behívták az MNB-be, ahol szerinte a jegybank egyik alelnöke azt közölte vele: amíg Simor tagja marad a bécsi Erste Group felügyelőbizottságának, addig a magyar leánybank különösen szigorú és kellemetlen felügyeleti eljárásokra számíthat.

Simor ezt nyomásgyakorlásként, illetve lényegében zsarolási kísérletként értelmezte. Állítása szerint néhány héttel később maga mondott le az Erste Group felügyelőbizottságában betöltött tisztségéről.

A volt jegybankelnök azt is elmondta, hogy akkor azért nem tettek feljelentést, mert szerinte nehéz lett volna bizonyítani, pontosan mi hangzott el a találkozón. A történet nyilvánosságra kerülése után azonban az MNB új vezetése belső vizsgálatot indított, majd feljelentést tett az ügyben.

A gyanú szerint a nyomásgyakorlás elérte a célját

A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint a nyomozásban megfogalmazott megalapozott gyanú lényege az, hogy a bankfelügyelet egyes vezetői hivatali pozíciójukat felhasználva gyakoroltak nyomást az Erste Bankra. A hatóság szerint ennek célja az volt, hogy az osztrák anyavállalat egyik felügyelőbizottsági tagja távozzon a tisztségéből, és a gyanú szerint ez be is következett.

Ez azonban továbbra is nyomozati állítás. Annak bizonyítása, hogy pontosan ki adott utasítást, ki milyen szerepet játszott, illetve a történtek büntetőjogilag hivatali visszaélésnek minősülnek-e, a nyomozás és adott esetben egy későbbi bírósági eljárás feladata lesz.

A gyanúsítotti kihallgatás önmagában nem jelenti azt, hogy Matolcsy György vagy a további hat érintett bűncselekményt követett el. Mindannyiukat megilleti az ártatlanság vélelme.

Matolcsy „hamis mesének” nevezte a történetet

Matolcsy György már a gyanúsítotti kihallgatás napján közzétett egy videót, amelyben részletesen reagált az Erste-ügyre. A volt jegybankelnök szerint az egész történet „hamis mese”, amely tényszerűen nem állja meg a helyét.

Matolcsy azt állította, hogy nem tudott arról a beszélgetésről, amelyre Simor hivatkozott, és semmilyen utasítást nem adott arra, hogy bárki fenyegetést vagy nyomást gyakoroljon az Erste vezetőire. Szerinte az MNB működési rendje alapján is elképzelhetetlen lett volna, hogy egy bankfelügyeleti vezető ilyen eszközökkel próbáljon befolyásolni egy piaci szereplőt.

A volt jegybankelnök azt is hangsúlyozta, hogy ha vitájuk volt valamelyik bankkal vagy közéleti szereplővel, arra nyilvánosan, aláírt közleményekben, szakmai cikkekben vagy véleményírásokban válaszoltak. Álláspontja szerint az is az ügy valószerűtlensége mellett szól, hogy az Erste vezetői annak idején nem tettek feljelentést.

Kandrács Csaba is visszautasította Simor állításait

Az ügyben korábban Kandrács Csaba, az MNB volt felügyeleti alelnöke is megszólalt. Kandrács azt állította, hogy semmilyen ráhatása nem volt Simor András Erste Groupnál betöltött tisztségére, és személyesen nem is ismerte a volt jegybankelnököt.

Kandrács szerint az Erste Bankkal ugyanúgy korrekt szakmai kapcsolatot ápolt, mint a többi magyarországi hitelintézettel, és felügyeleti munkáját minden esetben a hatályos jogszabályok és szakmai sztenderdek alapján végezte. A Simor által megfogalmazott állításokat ezért korábban alaptalannak nevezte.

A nyomozás egyik központi kérdése éppen az lehet, hogy milyen dokumentumok, belső kommunikációk vagy tanúvallomások támasztják alá egyik vagy másik verziót. A rendőrség ezért az MNB-től és az Erstétől is dokumentumokat szerzett be.

Az Erste korábban hátrányos bánásmódról beszélt

Az Erste magyarországi leányvállalata tavasszal azt közölte, hogy az elmúlt időszakban több alkalommal tapasztalt olyan bánásmódot, amelyet hátrányosnak és egyes esetekben jogszerűségi szempontból megkérdőjelezhetőnek tartott.

A bank akkor azt is jelezte, hogy amennyiben hivatalos vizsgálat indul, együttműködik a hatóságokkal. A mostani nyomozás során ez meg is történt: az NNI dokumentumokat szerzett be az Erstétől is.

A bank korábbi közlése ugyanakkor önmagában nem bizonyítja Simor állításainak minden részletét, ahogy Matolcsy vagy Kandrács cáfolata sem zárja le a kérdést. A hatóságoknak most azt kell feltárniuk, hogy valóban történt-e jogellenes felügyeleti nyomásgyakorlás, és ha igen, kik voltak annak kezdeményezői és végrehajtói.

Nem azonos az MNB-alapítványok ügyével

Matolcsy György neve az elmúlt időszakban más jegybanki ügyek kapcsán is előkerült, ezért fontos elkülöníteni a különböző eljárásokat. Ugyanezen a napon az MNB-alapítványokkal kapcsolatos, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt folyó másik büntetőeljárásban is tartottak kutatásokat és lefoglalásokat. Abban az ügyben azonban az ügyészség közlése szerint azon a napon nem történt gyanúsítotti kihallgatás.

A Matolcsyval szembeni mostani gyanúsítás tehát az Erste Bankot érintő állítólagos felügyeleti nyomásgyakorláshoz kapcsolódik, és nem az MNB-alapítványok vagyonkezelésével összefüggő nyomozáshoz.

Ez a különbség azért lényeges, mert a két ügy tényállása, jogi minősítése és érintetti köre eltérő. A jelenlegi információk alapján nem lehet a két eljárásból egységes következtetést levonni Matolcsy büntetőjogi felelősségére.

A nyomozás most lépett új szakaszba

A hét gyanúsítotti kihallgatás azt jelzi, hogy a tavasszal indult nyomozás a dokumentumgyűjtés és a felderítés után új szakaszba jutott. A hatóságok most már konkrét személyek lehetséges szerepét vizsgálják, miközben további bizonyítékokat gyűjthetnek, tanúkat hallgathatnak meg és elemezhetik a lefoglalt vagy lementett elektronikus adatokat.

A legfontosabb kérdés az lesz, hogy igazolható-e a vezetői utasításra történt hivatali nyomásgyakorlás, és ha igen, milyen döntési láncon keresztül valósult meg. Matolcsy ezt tagadja, míg a nyomozó hatóság megalapozott gyanú alapján hallgatta ki.

Az ügyben jelenleg nincs vádemelés és nincs jogerős bírósági döntés. Matolcsy Györgyöt és a további hat gyanúsítottat ezért a büntetőeljárás teljes időtartama alatt megilleti az ártatlanság vélelme.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.