Baka András köztársasági elnök az ENSZ Közgyűlésének New York-i ülésén arról beszélt, hogy Magyarország demokratikus megújulást vár a tavaszi választás után, de az elszámoltatás nem fordulhat át bosszúba. Szerinte a bíróságoknak politikai nyomástól mentesen kell működniük, a sajtónak számon kell kérnie a hatalmat, a közpénzeket pedig a közjó érdekében kell felhasználni. Az államfő hangsúlyozta, hogy ugyanazoknak a törvényeknek kell vonatkozniuk a korábbi, a jelenlegi és a jövőbeli kormányokra. Beszédében Ukrajnáról, a közel-keleti konfliktusról, a menekültekről és az ENSZ hitelességi válságáról is szólt, egyértelműen kiállva a jogállamiság, a nemzetközi jog és a szabályalapú együttműködés mellett és a demokratikus intézmények függetlensége mellett.

Baka szerint a választók többet vártak egy egyszerű kormányváltásnál

Baka András köztársasági elnök az ENSZ Közgyűlésének 81. ülésszakán mondott beszédet New Yorkban. Az államfő szerint a magyar választók áprilisban nem pusztán új kormányt választottak, hanem szélesebb értelemben vett demokratikus megújulást vártak az országtól.

Baka úgy fogalmazott, hogy a társadalmi elvárások között szerepel a jogállamiság megerősítése, az állami intézmények szolgáltató szerepének helyreállítása, a bírói függetlenség biztosítása, valamint az, hogy a sajtó ellenőrizhesse és számon kérhesse a mindenkori hatalmat. Azt is hangsúlyozta, hogy a közpénzek felhasználásának a közérdeket kell szolgálnia.

Az államfő beszédének egyik legerősebb része az elszámoltatás és a politikai bosszú közötti határvonalról szólt. Baka szerint a korrupciót és a hatalommal való visszaélést következményeknek kell követniük, de ezeknek kizárólag jogállami keretek között szabad megtörténniük.

„A bosszúállás nem megengedhető”

Baka András egyértelművé tette, hogy az előző kormányzati időszak esetleges visszaéléseinek feltárását szükségesnek tartja, ugyanakkor óvott attól, hogy az igazságszolgáltatás politikai leszámolás eszközévé váljon.

Az államfő szerint egy demokratikus ország nem javíthatja ki a múlt hibáit úgy, hogy azokat új politikai vezetéssel megismétli. Úgy fogalmazott: ugyanazoknak a törvényeknek kell vonatkozniuk azokra, akik korábban kormányoztak, azokra, akik jelenleg vannak hatalmon, és azokra is, akik a jövőben kerülnek kormányzati pozícióba.

Ez a kijelentés különösen hangsúlyos egy olyan időszakban, amikor Magyarországon több, az előző kormányzati ciklushoz kapcsolódó ügyben folyik nyomozás vagy átvilágítás. Baka ugyanakkor nem konkrét büntetőügyekről beszélt, hanem általános jogállami elvet fogalmazott meg: az igazságszolgáltatásnak politikai érdekektől függetlenül kell működnie.

Magyarország helyét az EU-ban és a NATO-ban jelölte ki

A köztársasági elnök külpolitikai kérdésekkel is részletesen foglalkozott. Baka szerint Magyarország az Európai Unió megbízható tagja, a NATO elkötelezett szövetségese, és az ENSZ-ben is aktív szerepet kíván vállalni.

Az államfő azt mondta, hogy ezek a nemzetközi együttműködések nem csökkentik Magyarország szabadságát, hanem éppen ellenkezőleg: hozzájárulnak annak védelméhez. New York-i látogatása során több kétoldalú találkozót is folytatott, egyebek mellett Alexander Stubb finn elnökkel, Alar Karis észt államfővel és Guy Parmelin svájci elnökkel.

Az ENSZ Közgyűlésének 81. ülésszaka szeptember 22-én kezdte meg általános vitáját New Yorkban, ahol a világszervezet vezetői a háborúk, a nemzetközi jog, az egyenlőtlenségek és a globális intézmények hitelességének kérdését is központi témaként kezelték.

1956 és Ukrajna között vont párhuzamot

Baka András beszédében az 1956-os magyar forradalmat is felidézte. Arra emlékeztetett, hogy hetven évvel korábban a magyarok azért küzdöttek, hogy saját maguk dönthessenek országuk jövőjéről, ezt a törekvést azonban a szovjet katonai beavatkozás elfojtotta.

Az államfő arra is kitért, hogy a forradalom leverése után számos ország befogadta a Magyarországról elmenekülőket. Baka szerint ez a történelmi tapasztalat ma is fontos tanulságot jelent Magyarország számára.

Beszédében Ukrajna helyzetét is ehhez kapcsolta. Azt mondta, Magyarország elítéli Oroszország teljes körű háborúját, amely sérti az ENSZ Alapokmányát és a nemzetközi jogot, és kiáll Ukrajna önvédelemhez való joga, szuverenitása és nemzetközileg elismert határain belüli területi integritása mellett.

Baka szerint ugyanazt a szabadságot, amelyért a magyarok 1956-ban harcoltak, az ukránok számára is meg kell védeni. Az államfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország diplomáciai megoldást és a háború befejezését szeretné.

A tartós békéhez szerinte nem elég a harcok lezárása

Baka úgy fogalmazott, hogy a tartós béke feltétele Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartása. Szerinte veszélyes precedenst teremtene, ha a nemzetközi közösség elfogadná, hogy területi vitákat katonai erővel és területfoglalással lehet rendezni.

Az államfő arra figyelmeztetett, hogy ha az erőszakos határmódosítás elfogadott módszerré válna, annak következményeit különösen a kisebb országok éreznék meg. Ezért a konfliktus rendezését a nemzetközi jog keretei között tartja szükségesnek.

Baka álláspontja ebben a kérdésben illeszkedik ahhoz az ENSZ-ben hangsúlyosan megjelenő elvhez, amely szerint az államok szuverenitását és területi integritását tiszteletben kell tartani. Az ENSZ vezetése az idei közgyűlés megnyitásakor szintén a nemzetközi jog erózióját és a háborúk terjedését nevezte a globális rendszer egyik legsúlyosabb problémájának.

Izraelről, a palesztinokról és a menekültekről is beszélt

A köztársasági elnök a közel-keleti konfliktusra is kitért. Azt mondta, hogy izraelieknek és palesztinoknak egyaránt lehetőséget kell teremteni arra, hogy biztonságban és emberi méltóságban élhessenek.

Baka szerint olyan tartós rendezésre van szükség, amelyben a térségben élő családoknak nem kell folyamatosan attól tartaniuk, hogy gyermekeik újabb háborúk és erőszak áldozataivá válnak.

A menekültkérdésben kettős elvet fogalmazott meg. Egyrészt hangsúlyozta, hogy a háború vagy üldöztetés elől menekülőknek védelemre lehet szükségük egy másik országban, és Magyarország történelme miatt különösen jól értheti ezt a helyzetet.

Másrészt azt is kijelentette, hogy minden államnak joga van saját határainak védelméhez. Magyarország szerinte fellép az illegális migráció és az abból hasznot húzó bűnszervezetek ellen, miközben tiszteletben tartja az emberi méltóságot és a menekültek nemzetközi jog által biztosított védelmét.

Az ENSZ működését is bírálta

Baka András nem kerülte meg az ENSZ-szel kapcsolatos kritikákat sem. Úgy vélte, a világszervezet bizalmi válsággal szembesül, mert túl gyakran képtelen hatékonyan fellépni akkor, amikor nagyhatalmak vagy azok szövetségesei megsértik a közösen elfogadott szabályokat.

Ez a probléma az ENSZ idei közgyűlésének megnyitóján is hangsúlyosan megjelent. António Guterres főtitkár arról beszélt, hogy a geopolitikai törésvonalak tovább mélyültek, a nemzetközi jogot pedig egyre gyakrabban figyelmen kívül hagyják.

Az ENSZ Közgyűlésének elnöke szintén a szervezet hatékonyságával kapcsolatos bizalmi problémákról beszélt, megjegyezve, hogy a világszervezettel szembeni kételyek nem új keletűek, de a jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen súlyosak.

Baka a jogállamiságot tette beszéde egyik központi elemévé

Az államfő New York-i felszólalásának egyik visszatérő gondolata az volt, hogy a belpolitikai és a nemzetközi rendben ugyanaz az alapelv érvényesüljön: a szabályokat mindenkire azonos módon kell alkalmazni.

Belföldön ez szerinte azt jelenti, hogy az elszámoltatás nem válhat bosszúvá, a bíróságoknak függetlenül kell működniük, és az igazságszolgáltatás nem használható politikai fegyverként. Nemzetközi szinten ugyanezt az elvet Ukrajna szuverenitásának és az ENSZ Alapokmányának tiszteletben tartásával kapcsolta össze.

Baka beszédének fő üzenete így az volt, hogy a demokratikus megújulás nem pusztán politikai vezetőváltást jelent. Az államfő értelmezésében akkor tekinthető tartósnak, ha az intézmények működése, a hatalom ellenőrzése és az igazságszolgáltatás függetlensége is olyan szabályokra épül, amelyek kormányoktól és politikai szereplőktől függetlenül mindenkire egyformán vonatkoznak.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / EPA /Lev Radin

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.