A Medián friss felmérése szerint a magyar választók többsége erősen kritikus képet őriz az Orbán-rendszerről, és a válaszadók 53 százaléka első vagy második helyen a „maffiaállam” kifejezést választotta annak jellemzésére. A kutatás szerint tízből hét megkérdezett úgy véli, hogy a korrupció a NER idején felülről szervezett és rendszerszerű volt, miközben 85 százalék legalább elképzelhetőnek tartja, hogy egyes kiemelkedően sikeres vállalkozók Orbán Viktor strómanjai voltak. A „maffiaállam” megjelölés támogatottsága 2023 óta 34-ről 53 százalékra nőtt. A felmérés erős politikai törésvonalakat is mutat, különösen a Tisza és a Fidesz szavazói között, valamint jelentős generációs különbségeket is a korrupció megítélésében és rendszerleírások választásában.

Tízből hét válaszadó rendszerszerűnek tartja a korrupciót

A HVG számára készült Medián-kutatás szerint a választókorú magyarok jelentős többsége úgy ítéli meg, hogy az Orbán-kormányok idején a korrupció nem elszigetelt esetekből állt, hanem felülről szervezett és rendszerszerű jelenség volt. A választókorú lakosság háromnegyede szerint legalább nagymértékűek voltak a pénzügyi visszaélések: 60 százalék „nagyon nagy”, további 15 százalék pedig „nagy” mértékűnek nevezte azokat.

Fontos ugyanakkor, hogy ezek közvélemény-kutatási vélemények, nem jogi megállapítások. A „rendszerszerű korrupció” és a „maffiaállam” politikai, társadalomtudományi és közéleti értelmezések, amelyek nem azonosak büntetőjogi tényállásokkal, és a Medián kutatása azt méri, hogyan látják az Orbán-kormányzás időszakát a megkérdezettek.

A válaszokból erős életkori különbségek is kirajzolódnak. A 30 év alatti választókorúak 82 százaléka nagyon nagy mértékűnek tartja az Orbán-kormányok alatti visszaéléseket, miközben a 65 évesnél idősebbek körében ugyanez az arány 46 százalék. A HVG összefoglalása szerint az iskolai végzettség alapján is jelentős eltérések vannak, a magasabb végzettségű válaszadók kritikusabban értékelik a korábbi rendszert.

A Tisza és a Fidesz táborában szinte ellentétes a kép

A pártpreferencia még élesebb választóvonalat jelent. A Tisza Párt támogatóinak 89 százaléka mondta azt, hogy „nagyon nagy mértékű” volt a korrupció az Orbán-rendszerben, míg a Fidesz–KDNP szavazói között mindössze 1 százalék választotta ugyanezt a válaszlehetőséget.

Ez a különbség jól mutatja, hogy ugyanannak a tizenhat éves kormányzati időszaknak a megítélése szinte teljesen eltér a két legnagyobb politikai táborban. A kutatás azonban ebből nem állapítja meg, hogy melyik értelmezés „helyes”, hanem azt rögzíti, hogy a különböző választói csoportok milyen képet alakítottak ki a korszakról.

A Medián előző napi pártpreferencia-kutatása szerint szeptember közepén a Tisza a teljes népességben 54, a Fidesz 22 százalékon állt, miközben a biztos szavazó pártválasztóknál 64–27 volt az arány. A kutatásban a Tisza júliushoz képest három százalékpontot veszített a teljes népességben, a Fidesz pedig ugyanennyit erősödött; ez a változás a mérés hibahatárán belül maradt.

53 százalék választotta az első két hely valamelyikén a „maffiaállam” kifejezést

A Medián azt is megkérdezte, melyik kifejezés írja le leginkább Orbán Viktor rendszerét. A válaszadók hét megadott lehetőség közül választhattak, és első helyen a legtöbben, 37 százalék, a „maffiaállam” kifejezést jelölte meg. A „polgári demokráciát” 15, az „önkényuralmat” 14, a „Nemzeti Együttműködés Rendszerét” pedig 13 százalék tette az első helyre.

A második választások között az „önkényuralom” került az első helyre 19 százalékkal, ezt a „diktatúra” követte 17 százalékkal, majd a „maffiaállam” 16 százalékkal. Ha az első és második választást együtt nézzük, a „maffiaállam” megjelölés összesen 53 százaléknál jelent meg.

A „maffiaállam” elnevezést ezért nem szerkesztőségi ténymegállapításként, hanem a kutatásban felkínált és a válaszadók által választott politikai rendszerleírásként érdemes kezelni. A fogalom erősen értékelő jellegű, és eltérő politikai, jogi vagy társadalomtudományi nézőpontokból másképpen ítélhető meg.

2023 óta jelentősen nőtt a „maffiaállam” megjelölést választók aránya

A Medián 2023-ban már feltette ugyanezt vagy hasonló kérdést. Az első és második említést együtt vizsgálva akkor 34 százalék választotta a „maffiaállam” kifejezést, most pedig 53 százalék, vagyis három év alatt 19 százalékponttal emelkedett az arány.

A kutatás szerint közben az „önkényuralom” említése lényegében változatlan maradt, a „diktatúra” és a „polgári demokrácia” pedig valamelyest visszaszorult. A HVG értelmezése szerint ez arra utalhat, hogy a választók rendszerképében erősödött a korrupcióval és a politikai-gazdasági hatalom összefonódásával kapcsolatos megközelítés. Ez azonban a lap és a kutatás eredményeinek értelmezése, nem önálló jogi következtetés.

Érdekesség, hogy egy februári, más intézet által végzett Republikon-kutatásban is a „maffiaállam” volt a legtöbbször választott megnevezés, bár ott más módszertannal és eltérő válaszarányokkal dolgoztak. A különböző kutatások számai ezért közvetlenül nem vethetők össze egymással, de mindkettő azt mutatta, hogy ez a fogalom jelentős részben jelen van az Orbán-rendszerről alkotott közvéleményben.

A többség legalább elképzelhetőnek tartja a „stróman” szerepet

A Medián arra is rákérdezett, mennyire tartják valószínűnek a válaszadók, hogy egyes kiemelkedően sikeres vállalkozók Orbán Viktor „strómanjai” voltak. A megkérdezettek 56 százaléka ezt nagyon valószínűnek, további 29 százaléka pedig elképzelhetőnek tartotta. Így összesen 85 százalék nem zárta ki ezt a lehetőséget.

A „stróman” ebben az összefüggésben ugyancsak a kérdőívben szereplő, illetve a válaszadók véleményét tükröző megfogalmazás. A kutatás nem bizonyítja, hogy bármely konkrét vállalkozó jogilag vagy ténylegesen más személy vagyonát kezelte volna, és nem nevez meg olyan bírósági döntést sem, amely ilyen szerepet állapított volna meg.

Még a Fidesz támogatóinak 5 százaléka is nagyon valószínűnek tartotta ezt a feltételezést a Medián szerint, ugyanakkor a párttáborok között ezen a kérdésen is nagy eltérés mutatkozott.

A közvélemény ítélete nem azonos a büntetőjogi felelősséggel

A felmérés az Orbán-kormányzás társadalmi megítéléséről ad pillanatképet, nem pedig az egyes korrupciógyanús ügyek jogi értékeléséről. A válaszadók véleménye nem helyettesíti az ügyészségi nyomozást, a bírósági eljárást vagy a jogerős ítéleteket, ahogy egy politikai rendszerre használt megnevezés sem állapít meg automatikusan bűncselekményt.

A mostani eredmények mégis jól mutatják, milyen erősen megváltozott az Orbán-rendszerről alkotott társadalmi kép a Medián mérései szerint. Három év alatt számottevően nőtt azok aránya, akik a „maffiaállam” kifejezést tartják az egyik legtalálóbb megnevezésnek, miközben a korrupció mértékét is a választók nagy része súlyosnak ítéli meg.

Az adatok ugyanakkor rendkívül erős politikai polarizációt is mutatnak. A Tisza szavazói és a Fidesz támogatói szinte teljesen eltérően értékelik a korábbi kormányzati rendszert, ami arra utal, hogy az Orbán-korszak megítélése továbbra is a magyar politika egyik legélesebb törésvonala maradt.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.