Schmidt Mária szerint Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter „az éj leple alatt” járta be a Terror Háza Múzeumot az újranyitás előtt. A volt főigazgató azt állította, Tarr életében először nézte meg a kiállítást, amelyet korábban átvilágításra hivatkozva ideiglenesen bezáratott. A minisztérium megerősítette a látogatást, de közölte: a miniszter este nyolckor érkezett, egy parlamenti munkanap és egy háromórás megbeszélés után, és más intézményeknél is végez hasonló bejárást nyitás előtt. A tárca szerint Tarr ekkor úgy ítélte meg, hogy a múzeum készen áll a másnapi fogadásra. Schmidt továbbra is választ vár arra, pontosan mi kifogása volt az intézménnyel korábban.

Schmidt Mária ismét Tarr Zoltánnak üzent

Újabb nyilvános üzenetet intézett Tarr Zoltánhoz Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum nemrég leváltott főigazgatója. Csütörtöki Facebook-bejegyzését azzal a kérdéssel kezdte: „Hogy tetszett a Múzeum, Miniszter úr?”

Schmidt azt állította, úgy értesült, hogy Tarr Zoltán az egyik este külön kinyittatta magának a múzeumot, hogy látogatók nélkül járhassa végig az állandó kiállítást. A volt főigazgató ezt úgy fogalmazta meg, hogy a miniszter „az éj leple alatt” látogatta meg az intézményt.

Azt is állította, hogy Tarr korábban még nem látta a kiállítást, miközben annak átvilágítását és ideiglenes bezárását már elrendelte. A minisztérium válaszából ugyanakkor nem derül ki, hogy Tarr valóban most járt-e először a Terror Házában, így ezt jelenleg csak Schmidt állításaként lehet kezelni.

A minisztérium szerint este nyolckor érkezett

Tarr Zoltán minisztériuma megerősítette, hogy a miniszter valóban bejárta a múzeumot az újranyitás előtti napon. A tárca szerint azonban nem rendkívüli vagy titkos látogatásról volt szó, hanem egy olyan helyszíni ellenőrzésről, amelyet más intézmények esetében is elvégeznek a megnyitás előtt.

A minisztérium közlése szerint Tarr este nyolc órára érkezett a Terror Házához. A tárca az időpontot azzal magyarázta, hogy a miniszter egy parlamenti munkanapot, majd egy háromórás megbeszélést követően tudott eljutni az intézményhez.

A minisztérium azt írta, Tarr a bejárás után úgy ítélte meg, hogy a múzeum készen áll a következő napi nyitásra. Ez alapján a látogatást a tárca egy működési ellenőrzés részeként írta le, nem pedig különleges éjszakai akcióként.

Schmidt szerint Tarr látatlanban döntött a bezárásról

A volt főigazgató éppen ezt a pontot használta fel újabb kritikájában. Bejegyzésében azt állította, hogy Tarr először bezáratta és átvilágításra jelölte a kiállítást, majd csak ezt követően nézte meg személyesen.

Schmidt szerint a miniszter korábban egyoldalúnak tartotta a Terror Háza jelenlegi kiállítását. A volt főigazgató most arra kérte Tarrt, hogy a látogatás után mondja el pontosan, mit tart problémásnak az intézmény tartalmában.

A minisztérium eddigi nyilvános közlései alapján valóban folyamatban van a Terror Háza szakmai felülvizsgálata, de a tárca nem jelentette be, hogy milyen konkrét tartalmi elemek megváltoztatásáról született volna már döntés. Az átvilágítás célját korábban szakmai, működési és gazdasági szempontok vizsgálatával indokolták.

Szeptember 15-én mentették fel Schmidt Máriát

A konfliktus szeptember 15-én vált nyilvánossá, amikor Tarr Zoltán bejelentette Schmidt Mária főigazgatói megbízatásának megszüntetését. A miniszter akkor egyúttal azt is közölte, hogy a Terror Háza Múzeumot ideiglenesen bezárják, amíg a kiállítás tartalmi átvilágítása és a működési kérdések rendezése lezajlik.

Az első terv szerint a múzeum csak az átvilágítás befejezése után nyitott volna újra. Tarr akkor azzal érvelt, hogy egy ilyen jelentőségű intézmény esetében felelősebb a látogatás szüneteltetése, mint egy felülvizsgálat alatt álló szakmai és működési struktúra változatlan fenntartása.

Schmidt Mária erre azt mondta, hogy a döntésről Tarr Facebook-bejegyzéséből szerzett tudomást. Állítása szerint előzetesen nem kapott sem részletes indoklást, sem magyarázatot, és a minisztériummal sem zajlott érdemi egyeztetés a felmentése előtt.

Egy nappal később már az újranyitás mellett döntöttek

A történet azonban gyorsan fordulatot vett. Tarr Zoltán már szeptember 16-án bejelentette, hogy a korábbi elképzeléssel szemben a múzeumot nem tartják zárva az átvilágítás teljes időtartama alatt.

A miniszter közlése szerint a Terror Háza a szakmai felülvizsgálás közben is látogatható marad, méghozzá jelenlegi formájában. Az újranyitás utáni első héten ingyenes belépést is biztosítottak a látogatóknak.

Schmidt erre később úgy reagált, hogy „elvesztette a fonalat”. A volt főigazgató azt kifogásolta, hogy a minisztérium egyik nap még a hosszabb bezárás mellett érvelt, másnap pedig már az intézmény gyors újranyitását jelentette be.

A szakmai átvilágítás közben tovább működik a múzeum

A minisztérium jelenlegi álláspontja szerint tehát a Terror Háza működése és a szakmai felülvizsgálat párhuzamosan folytatódhat. Tarr korábban azt közölte, hogy a kiállítás elemzésében az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetének munkatársai és független szakértők vesznek részt.

A felülvizsgálat önmagában nem jelenti azt, hogy a kiállítás egészét átírják vagy lecserélik. A minisztérium eddig nem tett közzé olyan végleges szakmai koncepciót, amelyből kiderülne, pontosan milyen tartalmi módosításokat terveznek.

Schmidt ezzel szemben már többször azt állította, hogy a vita valójában emlékezetpolitikai kérdésekről szól. A volt főigazgató szerint a Terror Háza egyik meghatározó alapelve a nyilas és kommunista diktatúrák áldozatainak együttes bemutatása, és szerinte ennek megőrzése alapvető kérdés. Ez Schmidt értelmezése, nem a minisztérium hivatalos álláspontja.

A volt főigazgató és a miniszter vitája egyre nyilvánosabb

Schmidt Mária leváltása óta a két fél közötti nézetkülönbségek rendszeresen a nyilvánosság előtt jelennek meg. Schmidt több Facebook-bejegyzésben kritizálta Tarr döntéseit, a múzeum ideiglenes bezárását, majd gyors újranyitását, valamint a felülvizsgálat módját is.

A minisztérium ezzel szemben következetesen azt hangsúlyozza, hogy a Terror Háza működésének áttekintése szakmai folyamat, és a múzeum újranyitása azt mutatja, hogy az ellenőrzést a látogatók kizárása nélkül is le lehet folytatni.

A mostani vita ennek újabb epizódja. Schmidt az esti látogatást politikailag és szimbolikusan értelmezte, míg a minisztérium hétköznapi intézményvezetési gyakorlatként mutatta be ugyanazt az eseményt.

Egyelőre nem tudni, milyen változtatások következhetnek

A legfontosabb nyitott kérdés továbbra is az, hogy a szakmai átvilágítás milyen eredménnyel zárul, és lesznek-e ennek nyomán változtatások az állandó kiállítás tartalmában, szerkezetében vagy működtetésében.

Tarr Zoltán eddig nem ismertette részletesen, milyen szakmai kifogásokat fogalmazott meg a jelenlegi koncepcióval kapcsolatban. Schmidt ezért most ismét arra szólította fel, hogy a személyes bejárás után mondja el, pontosan mit tart problémásnak.

A Terror Háza mindeközben ismét fogadja a látogatókat, a szakmai felülvizsgálat pedig folytatódik. Az, hogy Tarr este nyolckor személyesen is végigjárta az intézményt, tényszerűen megerősített információ. Az viszont, hogy ez „az éj leple alatt” történt-e, illetve mi volt a látogatás politikai jelentősége, már a két fél eltérő értelmezésének része.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.