A G7 több mint két tucat jelenlegi és korábbi GVH-munkatárs, illetve a hivatal működésére rálátó forrás beszámolói alapján azt írta, hogy a Gazdasági Versenyhivatal az Orbán-kormányok éveiben fokozatosan politikailag befolyásoltabbá vált. A lap szerint Tóth András elnökhelyettes irodájában Szijjártó Péterről készült fotó volt, amellyel személyes kapcsolatát is hangsúlyozhatta. A GVH a kép létezését nem erősítette meg és nem cáfolta, a politikai preferenciákat pedig magánügynek nevezte. A hivatal egyúttal visszautasította, hogy politikai nyomás alatt működött volna, és azt közölte: szakmai, illetve kommunikációs döntéseit kizárólag piaci és fogyasztóvédelmi szempontok határozták meg az elmúlt évek során minden esetben a hivatal hivatalos álláspontja szerint.

A G7 szerint éveken át erősödött a politikai befolyás a GVH-ban

A G7 cikksorozatban vizsgálja, hogyan alakult át a Gazdasági Versenyhivatal működése az Orbán-kormányok tizenhat éve alatt. A lap több mint két tucat jelenlegi és korábbi GVH-s dolgozóval, illetve a hatóság működését ismerő forrással beszélt, akik közül többen azt állították, hogy a hivatal szakmai döntéseiben és kommunikációjában idővel egyre nagyobb szerepet kaptak politikai szempontok.

A GVH ezt határozottan visszautasította. A hivatal a versenytörvényre hivatkozva azt közölte, hogy politikai nyomás a jogszabályi keretek között nem érvényesülhet, és álláspontja szerint a szervezet „a mindenkori kormánytól függetlenül” végzi szakmai és kommunikációs munkáját. Azt is tagadták, hogy vizsgálataik vagy közleményeik az előző kormány politikai üzeneteihez igazodtak volna.

Tóth András irodájában állítólag Szijjártó-fotó volt

A cikk egyik legfeltűnőbb részlete Tóth András GVH-elnökhelyetteshez kapcsolódik. A G7-nek nyilatkozó források szerint Tóth irodájában évek óta volt egy Szijjártó Pétert ábrázoló fénykép, és az elnökhelyettes állítólag rendszeresen felhívta erre az újonnan érkező munkatársak figyelmét.

A lap szerint Tóth és Szijjártó személyes kapcsolata régre nyúlik vissza: osztálytársak voltak a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban. A kép létezését a GVH a megkeresésre nem erősítette meg, de nem is cáfolta. A hivatal általánosságban azt közölte, hogy egy munkatárs pártpolitikai preferenciája és annak megosztása a véleménynyilvánítás szabadságába tartozó magánügy. A Szijjártó-fotóról szóló állítás tehát jelenleg forrásbeszámolókon alapul, és a GVH azt nem igazolta hivatalosan.

A G7 szerint Tóth szakmai megítélése ugyanakkor még kritikus forrásai körében is erős volt. Többen jó vagy kifejezetten erős versenyjogi szakemberként jellemezték, miközben politikai kötődéseit is hangsúlyozták.

A KESMA-ügy már korán megmutatta a rendszer korlátait

A GVH politikai szerepének megítélésében fontos előzmény a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, a KESMA 2018-as létrehozása. A kormány akkor nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a tranzakciót, aminek következtében a GVH-nak nem volt hatásköre a fúzió versenyjogi vizsgálatára. Ezt a hivatal saját közleményében is rögzítette.

Ez önmagában nem bizonyít politikai befolyást a GVH belső működésére, azt viszont tényszerűen mutatja, hogy a kormány jogszabályi eszközzel kivonta az ügyet a versenyhatósági kontroll alól. A G7 értelmezése szerint ez olyan precedenst teremtett, amely a későbbi években más, politikailag vagy gazdaságilag jelentős tranzakcióknál is megjelent.

A lap azt is felidézte, hogy a GVH 2018-ban még kötelezte Mészáros Lőrinc érdekeltségét bizonyos helyi rádiók leválasztására, mert a rádiók és helyi lapok egy csoportba kerülése versenyproblémákat vetett fel. A G7 ezt annak példájaként értelmezi, hogy abban az időszakban a hivatal még nagyobb súlyt helyezett a szakmai reputációjára.

Rigó Csaba érkezése után változott meg látványosabban a kommunikáció

A G7 forrásai szerint 2020 után, Rigó Csaba elnökké válásával erősödött fel igazán a hivatal politikai jellegű kommunikációja. A lap több olyan GVH-közleményt sorolt fel, amelyekben olyan kifejezések és témák jelentek meg, mint a szuverenitás, a családbarát politika, a „brüsszeli” szabályozás kritikája vagy a béke gazdasági jelentősége.

Az idei, 35 éves jubileumi konferencia hivatalos címe valóban „Szuverenitás a versenyjogban – a versenyjog nemzeti, uniós és globális aspektusai” volt. A GVH saját dokumentumai szerint a rendezvényt 2026. március 19-én tartották.

A cím önmagában nem bizonyít pártpolitikai igazodást, de a G7 azt állítja, hogy a szóhasználat illeszkedett a Fidesz akkori politikai kommunikációjához. A GVH ezzel szemben azt mondta, hogy kommunikációját mindig aktuális versenyjogi, piaci és fogyasztóvédelmi ügyek határozták meg.

A lap forrásai szerint egyes eljárásoknál a politikai háttér is számított

A G7 több olyan ügyet is felidézett, amelyeknél forrásai szerint felmerült a politikai motiváció gyanúja. Ezek közé tartozott a Nitrogénművek ügye, több kiskereskedelmi lánc vizsgálata, a cementpiaci eljárások vagy egyes NER-közeli vállalkozások felvásárlásainak kezelése.

A Nitrogénművek esetében ugyanakkor fontos különválasztani az eljárás jogszerűségét és annak politikai értelmezését. A GVH 2021-ben 11 milliárd forintos bírságot szabott ki, és a Fővárosi Törvényszék később a legsúlyosabb versenyjogi jogsértéseket – köztük az árrögzítést és piacfelosztást – megerősítette, ugyanakkor a bírság mértékének újravizsgálatát írta elő.

Ezért abból, hogy egy adott vállalkozás politikailag konfliktusos helyzetben volt a korábbi kormánnyal, önmagában nem következik, hogy a GVH eljárása politikai megrendelésre indult volna. A G7 forrásai elsősorban az időzítést, az ügyindítási gyakorlatot és egyes eljárások hiányát tartották problémásnak.

Berezvai Zombor is politikai szempontokról beszélt

Berezvai Zombor, a GVH korábbi vezető közgazdásza már a választások előtt nyilvánosan azt állította, hogy bizonyos, a kormányzat által nem kedvelt cégekkel szemben olyan vizsgálatok is indultak, amelyekről szakmailag előre sejthető volt, hogy nem vezetnek eredményre.

A G7 beszámolója szerint több jelenlegi és volt GVH-s munkatárs megerősítette, hogy az ügyindításoknál és az egyes vizsgálatok időzítésénél érzékeltek politikai szempontokat. A GVH ezeket az állításokat nem fogadja el, és azt közölte, hogy minden eljárás szakmai alapon indult.

A két álláspont között tehát alapvető ellentmondás van: a források és egyes volt vezetők politikai befolyásról beszélnek, míg a hivatal ezt teljes egészében tagadja.

A G7 szerint kampánytevékenységre is kérhettek munkatársakat

A lap egyik legsúlyosabb állítása szerint Rigó Csaba a 2022-es választási kampányban nagyjából fél tucat közvetlen beosztottját arra kérte, hogy telefonos kampányban segítsék Fürjes Balázs fideszes jelöltet. A G7 forrásai szerint a kérést az érintettek nem tekintették szabadon visszautasíthatónak. A 24.hu összefoglalója is kiemelte ezt az állítást.

A GVH válasza erre az volt, hogy a jogszabályok alapján egyetlen munkavállalót sem kötelezhet a munkáltató választási kampánytevékenységre. Ez azonban jogi általánosság, és nem közvetlen cáfolata annak, hogy a konkrét eset megtörtént-e.

A lap szerint Rigó később nyilvánosan is megjelent Fideszhez köthető politikai eseményeken, miközben a GVH azt hangsúlyozta: az elnök közjogi szereplőként számos olyan rendezvényen vett részt, amelyeken vezető politikusok is jelen voltak.

A hivatal szerint függetlenül működött

A GVH minden lényeges, politikai befolyásra vonatkozó állítást visszautasított. A hivatal közlése szerint vizsgálatai, közleményei és szakmai döntései nem pártpolitikai utasítások alapján készültek, hanem az aktuális piaci és fogyasztói problémákra reagáltak.

A szervezet azt is hangsúlyozta, hogy az igazgatási szünetek idején kiadott közlemények előre ütemezett kommunikációs aktivitások voltak, és nem azt szolgálták, hogy mesterségesen folyamatos munkavégzés látszatát keltsék.

A hivatal álláspontja tehát gyökeresen eltér a G7 forrásainak beszámolóitól. Míg a lap szerint a GVH az Orbán-rendszer második felében fokozatosan egyre inkább a kormányzati politikai logikához igazodott, addig a hatóság szerint végig szakmai és jogszabályi keretek között működött.

A Szijjártó Péter-fotó története így önmagában inkább szimbolikus részlete a nagyobb vitának. A kép létezése nincs hivatalosan megerősítve, és önmagában nem bizonyítana politikai befolyást, a G7 forrásai azonban ezt is annak a szervezeti kultúrának a jeleként értelmezték, amelyben szerintük a politikai kötődések egyre nyíltabban jelentek meg.

MNO – Magyar News Online

Borítókép: Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke Batthyány Lajos-díjat kap egy hónappal a 2026-os országgyűlési választás előtt – Fotó: Illyés Tibor / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.