Újabb ügyészi feljegyzés került elő az úgynevezett aranykonvoj ügyében, amely az ukrán pénzszállítók jogi képviselői szerint azt erősíti, hogy a márciusi elfogási akció politikai döntés alapján indult. A dokumentum egy június 22-i találkozót rögzít, amelyen Szathmáry István nemzetbiztonsági ezredes beszélt a művelet előzményeiről. A feljegyzés szerint Hajdu János volt TEK-főigazgató a korábbi miniszterelnökre utalva azt mondta: mindenki tudja, kinek a döntése alapján történt az elfogás. A dokumentum önmagában nem bizonyít büntetőjogi felelősséget, de új elemmel egészíti ki a már hónapok óta vizsgált ügyet és az ügyészségen belüli egyre élesebb vitákat, valamint a legfőbb ügyészi jelölés körüli országos politikai konfliktust is.

Egy június 22-i találkozóról készült feljegyzés került elő

Az úgynevezett aranykonvoj ügyében érintett ukrán pénzszállítók jogi képviseletét ellátó Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda múlt pénteken újabb nyomozati iratokat vett át a Fővárosi Nyomozó Ügyészségtől. Az iroda hétfői közlése szerint ezek között találtak egy olyan ügyészi feljegyzést, amely egy június 22-én tartott találkozó részleteit rögzíti.

A találkozón a nyomozóügyészség munkatársai az Alkotmányvédelmi Hivatalban egyeztettek dr. Szathmáry István nemzetbiztonsági ezredessel, az AH egyik főosztályvezetőjével. Szathmáry István annak a Szathmáry Zoltánnak a testvére, akit Baka András köztársasági elnök legfőbb ügyésznek jelölt.

A most előkerült feljegyzés azért lehet jelentős, mert abban nem közvetlenül egy újságírói forrás vagy politikai szereplő állítása szerepel, hanem egy ügyészségi találkozón elhangzott közlés összefoglalása. A dokumentumban foglaltak ettől még nem tekinthetők jogerős ténymegállapításnak, és önmagukban nem bizonyítják egyetlen érintett büntetőjogi felelősségét sem.

Hajdu János állítólag Orbán Viktorra utalt

A feljegyzés szerint Szathmáry István arról számolt be az ügyészeknek, hogy az aranykonvoj ügyét már az előző kormány idején, még az országgyűlési választás előtt is vizsgálták a Belügyminisztériumban. Szathmáry az Alkotmányvédelmi Hivatal képviseletében több alkalommal részt vett az akkori vizsgálóbizottság munkájában, Farkas Örs akkori nemzetbiztonsági államtitkárt kísérve.

A dokumentum szerint egy részletes táblázattal érkeztek a bizottság elé, amelyben rögzítették, hogy az elfogott ukrán állampolgárok milyen jogcímen és mennyi ideig voltak fogva tartva. A vizsgálóbizottság emellett arra is választ keresett, hogy pontosan kinek a döntése alapján hajtották végre a március 5-i műveletet.

A feljegyzés szerint ebben a körben Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatója azt mondta, hogy ennek vizsgálata hiábavaló, mert „mindenki tudja”, kinek a döntése alapján történt az elfogás, miközben olyan személyre utalt, „akit nem lehet belekeverni az ügybe”. Szathmáry István közlése szerint a jelenlévők számára egyértelmű volt, hogy Hajdu Orbán Viktorra, az akkori miniszterelnökre utalt.

Ez közvetett közlés: a feljegyzés Szathmáry beszámolóját rögzíti arról, hogy egy korábbi bizottsági ülésen mit mondott Hajdu János. Emiatt a dokumentum politikai és nyomozati jelentősége mellett jogilag is fontos kérdés lehet, hogy az abban szereplő állításokat milyen további bizonyítékok vagy tanúvallomások támasztják alá.

Korábban is előkerült Orbán Viktor neve az ügyben

Nem ez az első olyan nyomozati dokumentum, amelyben Orbán Viktor neve döntéshozóként jelenik meg az aranykonvoj ügyében. Június végén már nyilvánosságra került egy június 9-én kelt állítólagos ügyészségi irat, amely „lényegi döntést, utasítást hozó” személyek között nevezte meg a volt miniszterelnököt.

Abban az iratban Orbán Viktor mellett Farkas Örs volt nemzetbiztonsági államtitkár, Hajdu János volt TEK-főigazgató és Demeter Tamás, a NAV korábbi bűnügyi és rendészeti elnökhelyettese is szerepelt. A dokumentum megfogalmazása szerint a nyomozásnak elsősorban az ő esetleges büntetőjogi felelősségük tisztázására kellett irányulnia.

Fontos ugyanakkor, hogy egy ilyen nyomozati iratban való szereplés nem jelent bűnösséget, és azt sem bizonyítja önmagában, hogy az érintett személy jogellenes utasítást adott. Az ügyészség feladata annak tisztázása, hogy milyen döntési lánc vezetett az akcióhoz, illetve történt-e bűncselekmény annak előkészítése vagy végrehajtása során.

Márciusban hét ukrán állampolgárt fogtak el

Az ügy előzménye március 5-re nyúlik vissza, amikor a Terrorelhárítási Központ kommandósai hét ukrán állampolgárt fogtak el. A hatóságok a pénzszállító járművekben több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát foglaltak le.

Az ügyészség korábbi tájékoztatása szerint a hatósági fellépés egy feljelentéshez kapcsolódott. Később az is kiderült, hogy a feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal tette meg, az Információs Hivataltól származó adatokra támaszkodva.

Az ukrán pénzszállítók jogi képviselői ugyanakkor következetesen azt állították, hogy a szállítmány jogszerű volt, és rendelkeztek a szükséges engedélyekkel. Az ügyben később a pénzmosás gyanújával folytatott eljárást is megszüntették, miután a hatóság nem állapított meg bűncselekményt.

Szathmáry István maga is érintettje lett a nyomozásnak

Az ügy az utóbbi napokban azért is került ismét a figyelem középpontjába, mert Szathmáry István személye közvetlenül kapcsolódik a legfőbb ügyészi jelölés körül kialakult politikai vitához. Szathmáry Zoltánt Baka András köztársasági elnök jelölte legfőbb ügyésznek, miközben testvérét az aranykonvoj ügyében gyanúsítottként hallgatták ki.

A nyomozó ügyészség tájékoztatása szerint az ügyben több személyt gyanúsítottként hallgattak ki, és egyes érintettekkel közokirat-hamisítás bűntettének gyanúját közölték. A rendelkezésre álló információk szerint Szathmáry István főosztályvezetőként részt vett az elfogott ukránok beutazási és tartózkodási tilalmával kapcsolatos ügyintézésben.

A gyanúsítás nem jelent bűnösséget. Szathmáry István esetében is az ártatlanság vélelme érvényesül mindaddig, amíg jogerős bírósági döntés másként nem rendelkezik.

A legfőbb ügyészi jelölésre is hatással lehetett az aranykonvoj

A Tisza-frakció röviddel Szathmáry Zoltán jelölésének bejelentése után közölte, hogy nem támogatja a köztársasági elnök választottját. Magyar Péter miniszterelnök hivatalosan az ügyészségbe vetett közbizalom helyreállításával, a politikai függetlenség biztosításával és a szervezet megújításának szükségességével indokolta a döntést.

Sajtóértesülések szerint ugyanakkor a frakció döntésében szerepet játszhatott az az információ is, hogy a jelölt testvére érintett az aranykonvoj nyomozásában. Ezt az összefüggést azonban a Tisza vezetése nem részletezte olyan módon, hogy abból egyértelműen megállapítható lenne: kizárólag emiatt utasították el Szathmáry Zoltán jelölését.

Az aranykonvoj ügye így mára nem kizárólag a márciusi rajtaütés jogszerűségéről szól. Összekapcsolódott az ügyészség működéséről, a nemzetbiztonsági szervek szerepéről és az új legfőbb ügyész személyéről folyó vitával is.

Ügyészségen belüli konfliktusok is megjelentek a háttérben

Az ügy további sajátossága, hogy az elmúlt hónapokban az ügyészségen belüli szakmai és személyi konfliktusokról is több információ került nyilvánosságra. Egyes, az ügyet ismerő források szerint a választás után pozícióharcok alakultak ki a szervezeten belül, és az aranykonvoj vizsgálata ezeknek az ellentéteknek is egyik központi elemévé vált.

Ezeket az állításokat ugyanakkor külön kell választani a nyomozás bizonyítható tényeitől. Az, hogy egy szervezeten belül szakmai vagy személyi konfliktusok vannak, önmagában nem bizonyítja, hogy bármelyik nyomozati döntést politikai vagy személyes érdek határozta volna meg.

A most előkerült június 22-i feljegyzés jelentősége ezért elsősorban abban áll, hogy újabb olyan dokumentum került az ügy szereplőinek kezébe, amely a döntési lánc tisztázását segítheti. Hogy ebből milyen büntetőjogi következtetések vonhatók le, azt az ügyészségi vizsgálatnak és adott esetben később a bíróságnak kell eldöntenie.

Továbbra is az a kérdés, ki és milyen alapon adott utasítást

Az aranykonvoj ügyének egyik legfontosabb tisztázandó pontja változatlanul az, hogy ki döntött a hét ukrán állampolgár elfogásáról, milyen információk alapján született meg ez a döntés, és a végrehajtás során minden hatóság a saját törvényes hatáskörén belül járt-e el.

A most ismertté vált feljegyzés azt támaszthatja alá, hogy a döntés eredetét már korábban is vizsgálták, és az akkori résztvevők egy része Orbán Viktor szerepét említette. Ez azonban jelenleg még nyomozati információ, nem pedig bíróság által megállapított tény.

Az ügy így továbbra is számos nyitott kérdést tartalmaz. A következő időszak egyik legfontosabb feladata annak tisztázása lehet, hogy a most előkerült iratokban szereplő állításokat további dokumentumok, tanúvallomások vagy más bizonyítékok megerősítik-e, illetve hogy az ügyészség megállapít-e bármilyen büntetőjogi felelősséget az akció megszervezésével és végrehajtásával kapcsolatban.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.