Sasi-Nagy Edit, az Országgyűlés Mentelmi Bizottságának tiszás elnöke nem támogatja jelen formájában Magyar Péter kezdeményezését, amely a közvádra üldözendő bűncselekmények esetében eltörölné a képviselők mentelmi jogát. Szerinte a javaslatnak van létjogosultsága, de a jelenlegi intézményi környezetben túl nagy lenne a visszaélés veszélye. Úgy fogalmazott, előbb meg kell erősödniük a demokratikus intézményeknek, a fékeknek és ellensúlyoknak, csak utána lehet érdemben visszatérni az eltörlés kérdésére. Magyar múlt héten jelentette be kezdeményezését, miután az ügyészség egyszerre kérte az ő, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését. A frakción belül még nem született végleges álláspont a kérdésről, a vita jelenleg is folyik tovább.

Sasi-Nagy Edit szerint most még túl nagy lenne a visszaélés veszélye

Sasi-Nagy Edit a Kossuth rádió Felkelő című műsorában beszélt Magyar Péter múlt héten bejelentett kezdeményezéséről. A miniszterelnök azt javasolta, hogy a közvádra üldözendő bűncselekmények esetében teljesen szűnjön meg az országgyűlési képviselők mentelmi joga. Magyar szeptember 23-án nyilvánosan is bejelentette ezt a kezdeményezést.

A Mentelmi Bizottság elnöke szerint az elképzelés mögött van megfontolandó érv, de nem tartja szerencsésnek, hogy azt a jelenlegi intézményi környezetben azonnal bevezessék. Mint mondta, a Tisza-frakció már foglalkozik a kérdéssel, de részletes vita és végleges döntés még nem született róla.

Sasi-Nagy úgy fogalmazott, hogy a javaslatnak „van létjogosultsága”, ugyanakkor szerinte előbb olyan intézményi környezetre lenne szükség, amelyben kellően erősek a demokratikus garanciák. Álláspontja szerint addig fennállhat annak veszélye, hogy a mentelmi jog teljes eltörlését politikai célokra használják fel.

Koholt eljárások lehetőségétől tart

A bizottsági elnök egyik legfontosabb ellenérve az volt, hogy mentelmi jog nélkül egy képviselő ellen elindított büntetőeljárással akár a parlamenti erőviszonyokat is befolyásolni lehetne. Példaként azt vetette fel, hogy egy politikailag érzékeny törvényjavaslat előtt több képviselő ellen egyszerre indulhatna olyan eljárás, amely ideiglenesen megnehezítené parlamenti munkájukat.

Sasi-Nagy szerint elméletileg előfordulhatna, hogy egy nyomozó hatóságokat érintő átalakítás előtt több kormánypárti képviselő ellen indulna eljárás, és ezzel megváltozna egy parlamenti szavazás kimenetele. Ez az ő politikai és intézményi kockázatértékelése, nem pedig olyan állítás, amely szerint jelenleg ténylegesen ilyen eljárások zajlanának.

A bizottsági elnök ezért úgy látja, hogy előbb stabilabbá kell tenni az intézményi rendszert, és csak ezt követően lehet újra megvizsgálni, indokolt-e a mentelmi jog ilyen széles körű eltörlése.

Magyar Péter múlt héten jelentette be az ötletet

Magyar Péter szeptember 23-án közölte, hogy kezdeményezi az országgyűlési képviselők mentelmi jogának teljes eltörlését a közvádra üldözendő bűncselekmények esetében. A bejelentés közvetlen előzménye az volt, hogy a Legfőbb Ügyészség egyszerre kezdeményezte Magyar, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését.

A miniszterelnök saját ügyében külön is azt kérte, hogy az Országgyűlés függessze fel a mentelmi jogát. Magyar többször hangsúlyozta, hogy nem kíván parlamenti védelem mögé bújni, és szeretné, ha az ellene folyó eljárásban a hatóságok érdemben vizsgálhatnák az ügyet.

A közvádra üldözendő bűncselekmények a büntetőeljárások jelentős részét lefedik. Ha Magyar kezdeményezése törvényi szintre emelkedne, az ügyészségnek vagy más illetékes hatóságnak ezekben az esetekben nem kellene előzetesen kérnie az Országgyűléstől a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.

Hétfőn három mentelmi jogot függesztett fel a parlament

Az Országgyűlés hétfő délelőtti rendkívüli ülésén Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztéséről is döntött. Magyar esetében 139 képviselő szavazott a felfüggesztés mellett, ellenszavazat és tartózkodás nélkül.

A Mentelmi Bizottság előzetes álláspontja ugyanakkor nem minden esetben egyezett meg a plenáris ülés végső döntésével. Magyar ügyében a bizottság végül a mentelmi jog fenntartását javasolta, a miniszterelnök azonban maga kérte a parlamenttől, hogy függesszék fel azt, és a plenáris többség ennek megfelelően döntött.

Hankó Balázs és Seszták Miklós ügyében szintén megszüntette az Országgyűlés az eljárási akadályt. A mentelmi jog felfüggesztése egyik esetben sem jelent döntést az érintettek bűnösségéről, hanem azt teszi lehetővé, hogy velük szemben folytatódjanak a büntetőeljárások.

A bizottsági gyakorlat eddig különbséget tett közvádas és magánvádas ügyek között

Sasi-Nagy Edit korábban többször beszélt arról, hogy a Mentelmi Bizottság kialakult gyakorlata szerint a közvádas és a magánvádas ügyeket eltérően kezelik. Közvádas ügyeknél jellemzően a mentelmi jog felfüggesztését, magánvádas eljárásoknál pedig annak fenntartását tekintik kiindulópontnak.

Ez a gyakorlat arra épül, hogy közvádas ügyekben a hatóság hivatalból jár el, míg bizonyos magánvádas eljárásoknál nagyobb lehet annak a kockázata, hogy valakit politikai konfliktus miatt próbálnak bírósági eljárásba vonni. A mentelmi jog ezért történetileg nem személyes kiváltságként, hanem a parlament zavartalan működését szolgáló garanciaként is értelmezhető.

Magyar Péter javaslata ezt a rendszert alakítaná át jelentősen. A közvádas ügyeknél megszűnne az Országgyűlés előzetes döntési szerepe, miközben a magánvádas eljárásoknál a parlamenti védelem továbbra is fennmaradhatna.

Sasi-Nagy szerint előbb az intézményi garanciákat kell megerősíteni

A Mentelmi Bizottság elnöke szerint nem elvi akadálya van a mentelmi jog szűkítésének, hanem az időzítést tartja problémásnak. Úgy érvelt, hogy a demokratikus intézményeknek, valamint a hatalmi ágak közötti fékeknek és ellensúlyoknak előbb meg kell erősödniük ahhoz, hogy a parlamenti védelem csökkentése ne teremtsen új visszaélési lehetőségeket.

Ez az álláspont egyben azt is jelenti, hogy a Tisza Párton belül sincs teljes egyetértés Magyar Péter kezdeményezéséről. Sasi-Nagy nyíltan beszélt arról, hogy a frakción belül vannak eltérő vélemények, és a kérdésről még további egyeztetések várhatók.

A vita így nem arról szól, hogy szükség van-e a képviselők büntetőjogi felelősségre vonhatóságára. Abban a megszólalások alapján nincs lényegi nézetkülönbség, hogy a mentelmi jog nem szolgálhat a büntetőeljárások végleges elkerülésére. A fő kérdés az, maradjon-e parlamenti kontroll annak eldöntésében, mikor indulhat közvádas büntetőeljárás egy országgyűlési képviselővel szemben.

A frakció előtt van a javaslat, de még nincs végleges döntés

Sasi-Nagy közlése szerint Magyar Péter kezdeményezése már a Tisza-frakció előtt van, és megkezdődött róla a belső vita. Egyelőre azonban nem tárgyalták végig a részleteket, így arról sincs végleges döntés, hogy pontosan milyen formában kerülhet a parlament elé.

A következő időszak egyik fontos kérdése az lehet, hogy a kormányfő eredeti javaslata változatlan marad-e, vagy a frakción belüli vita eredményeként további garanciákat építenek be. Sasi-Nagy megszólalása alapján legalább a Mentelmi Bizottság elnöke olyan megoldást tartana elfogadhatóbbnak, amely figyelembe veszi a politikai célú visszaélések lehetőségét is.

A vita ezzel a Tisza-frakción belül is megkezdődött. Magyar Péter a mentelmi jog közvádas ügyekben történő teljes eltörlését kezdeményezte, míg Sasi-Nagy Edit szerint ehhez előbb olyan intézményi környezetre van szükség, amely kellő biztosítékot ad arra, hogy a büntetőeljárások ne válhassanak a parlamenti működés befolyásolásának eszközévé.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.