Magyar Péter szerint újabb kihallgatásoknak kellene következniük az aranykonvoj-ügyben, miután Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség korábbi vezetője nyílt levélben azt állította: a nyomozás akkori adatai alapján Orbán Viktor miniszterelnökként adott feladatot a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók elfogására. Fürcht szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség májusban arra jutott, hogy az ügy politikailag kreált lehetett. Magyar erre reagálva azt írta, a volt főügyész állításai alapján további kihallgatások indokoltak. A márciusi rajtaütés során hét ukrán állampolgárt fogtak el, járműveikből pedig több mint 27 milliárd forint értékű aranyat és valutát foglaltak le. Az ügyben több hatósági és ügyészségi vizsgálat is indult azóta, különböző szálakon.

Magyar Péter újabb kihallgatásokat sürget

Magyar Péter kedden reagált Fürcht Pál nyílt levelére, amelyben a Központi Nyomozó Főügyészség júniusban távozott vezetője új részleteket közölt az úgynevezett aranykonvoj-ügyről. A miniszterelnök szerint a volt főügyész állításai olyan súlyúak, hogy azok alapján további kihallgatásoknak kellene következniük.

Magyar arra hivatkozott, hogy Fürcht szerint a nyomozás során beszerzett információk Orbán Viktor akkori miniszterelnök szerepére is utaltak. Fürcht állítását több keddi beszámoló is idézte, de az azt alátámasztó teljes nyomozati bizonyítékanyag nem került nyilvánosságra.

A miniszterelnök bejegyzésében nem nevezte meg pontosan, kit vagy kiket kellene szerinte újra vagy először kihallgatni. Megfogalmazása ugyanakkor egyértelműen arra utalt, hogy az ügy magasabb politikai és állami vezetői szintjeit is vizsgálni kellene.

Fürcht Pál szerint már májusban politikailag kreált ügyre gyanakodtak

Fürcht Pál nyílt levelében azt írta, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei 2026 májusában az addig összegyűjtött bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak: az aranykonvoj-ügy politikai indíttatású konstrukció lehetett.

A volt főügyész szerint erről őt akkor hivatalosan tájékoztatták, ő pedig jelentést tett az akkori legfőbb ügyésznek, a legfőbb ügyész helyettesének és két főosztályvezetőnek. Fürcht azt állította, hogy a nyomozás akkori állása szerint már kirajzolódott Orbán Viktor szerepe is.

A nyílt levél egyik legsúlyosabb állítása szerint 2026. március 3-án maga Orbán Viktor adott feladatot a titkosszolgálatnak arra, hogy március 5-én fogják el az ukrán pénzszállítókat. Ez Fürcht beszámolója a nyomozás akkori állásáról, nem jogerős bírósági megállapítás.

Márciusban hét ukrán állampolgárt fogtak el

Az aranykonvoj-ügy március 5-én került a nyilvánosság elé, amikor a Terrorelhárítási Központ kommandósai hét ukrán állampolgárt fogtak el. A járműveikben több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát találtak és foglaltak le.

Az ügyészség korábban azt közölte, hogy a hatósági intézkedés egy feljelentés nyomán indult. Később az is ismertté vált, hogy a feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal tette, amely az Információs Hivataltól származó adatokra is támaszkodott.

Az elfogás után pénzmosás gyanúja miatt is indult eljárás. Az ukrán pénzszállítók jogi képviselői, valamint a szállításhoz kapcsolódó bankok képviselői ezzel szemben azt állították, hogy a pénz és az arany jogszerűen, megfelelő engedélyekkel tartott Ausztriából Ukrajnába.

Később megszüntették a pénzmosási nyomozást

Az ügy egyik fontos fordulata az volt, hogy a pénzmosás miatt indított nyomozást később bűncselekmény hiányában megszüntették. Ez azonban nem zárta le az aranykonvoj teljes történetét, mert közben külön vizsgálatok indultak annak tisztázására, hogyan született meg maga a rajtaütésről szóló döntés.

Az egyik ügyészségi vizsgálat során olyan megállapítás is született, amely szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal nem támasztotta alá elegendő adattal az állítólagos nemzetbiztonsági kockázatot. Ez újabb kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy milyen információkra és milyen döntési láncra épült az akció.

A történet ettől kezdve egyre kevésbé kizárólag az ukrán pénzszállítókról szólt. A figyelem fokozatosan arra terelődött, hogy kik döntöttek a rajtaütésről, milyen utasításokat adtak, és ezeknek volt-e megfelelő jogi, illetve szakmai alapjuk.

Egy korábbi ügyészségi dokumentumban több vezető neve is szerepelt

Június végén nyilvánosságra került egy állítólagos, június 9-én készült ügyészségi dokumentumról készült fotó is. A dokumentumban olyan személyek neve szerepelt, akiknek az érintettségét a vizsgálat során tisztázni kellett volna.

A szöveg „lényegi döntést, utasítást hozó” személyként említette Orbán Viktort, Farkas Örs korábbi államtitkárt, Hajdu Jánost, a TEK volt főigazgatóját és Demeter Tamást, a NAV korábbi bűnügyi és rendészeti elnökhelyettesét. A dokumentum létezése és tartalma önmagában nem jelenti azt, hogy bármelyik felsorolt személy bűncselekményt követett volna el.

Hajdu János későbbi kihallgatásáról olyan információk jelentek meg, amelyek szerint Farkas Örstől szerzett tudomást az ukrán pénzszállítókról. Az ügyben azonban a teljes döntési lánc feltárása továbbra is nyomozati kérdés.

A nyomozás egyik szála Szegedre került

Az aranykonvoj-ügy újabb fejleménye, hogy a Fürcht Pál korábbi állításaira és az üggyel kapcsolatos feljelentésekre vonatkozó eljárások egy részének elbírálására a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséget jelölték ki. Erről hétfőn jelentek meg újabb információk.

Ez azt jelenti, hogy az ügyészségi rendszerben külön vizsgálhatják azokat az állításokat is, amelyek szerint politikai befolyásolás történhetett. A kijelölés azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy bármely konkrét személy büntetőjogi felelőssége megállapítható lenne.

A hatóságoknak azt kell tisztázniuk, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok, vallomások és egyéb bizonyítékok alátámasztják-e Fürcht állításait. Ennek során az is kérdés lehet, kiket kell tanúként vagy más eljárási minőségben meghallgatni.

Fürcht levele a legfőbb ügyészi jelölés vitájába is beleszólt

Fürcht Pál nyílt levele nem kizárólag az aranykonvoj-ügyről szólt. A volt főügyész Baka András köztársasági elnök korábbi nyilatkozataira is reagált, különösen a legfőbb ügyészi jelölés körül kialakult vitára.

Baka szeptemberben Szathmáry Zoltánt jelölte legfőbb ügyésznek, a Tisza-frakció azonban előre jelezte, hogy nem támogatja őt. Az Országgyűlés hétfőn végül nem választotta meg Szathmáryt, ezért az államfőnek új jelöltet kell keresnie.

Baka korábban visszautasította azt az értelmezést, hogy Szathmáry jelölésével a Polt Péterhez kötődő ügyészségi vezetést kívánta volna továbbvinni. Fürcht levelében azonban azt is felvetette, hogy az aranykonvoj-ügyben folytatott ügyészségi vizsgálatok és a vezető ügyészek szerepe fontos lehet a jelenlegi személyi döntések megítélésekor.

Magyar szerint a nyomozásnak tovább kell mennie

Magyar Péter reakciójának lényege az volt, hogy Fürcht állításait nem lehet egyszerű politikai nyilatkozatként félretenni. Szerinte ha egy korábbi nyomozó főügyész azt állítja, hogy a nyomozati anyagok alapján az akkori miniszterelnök adott utasítást a művelet végrehajtására, akkor ennek hatósági következményekkel kell járnia.

Hogy valóban következnek-e újabb kihallgatások, arról jelenleg nincs nyilvános ügyészségi döntés. A Fürcht által említett bizonyítékokat teljes egészében nem hozták nyilvánosságra, ezért kívülről nem állapítható meg, milyen bizonyító erővel rendelkeznek.

Az aranykonvoj-ügy így továbbra sem tekinthető lezártnak. A márciusi elfogások jogi háttere, a titkosszolgálatok szerepe, a politikai döntéshozók esetleges közreműködése és a hatósági utasítások láncolata egyaránt olyan kérdés, amelynek tisztázása a folyamatban lévő vizsgálatok feladata.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.