Nyomozást rendelt el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a 2024-ben bemutatott Most vagy soha! című film állami támogatásának felhasználása miatt. Az adóhatóság szeptember 24-én költségvetési csalás bűncselekményének gyanúja miatt indított eljárást. A Rákay Philip és Szente Vajk produceri, illetve forgatókönyvírói közreműködésével készült történelmi film eredetileg 4,5 milliárd forint állami támogatást kapott, amelyet később további 200 millió forinttal egészítettek ki. A produkcióhoz Fóton nagyszabású díszletváros is épült, amelyet később más filmes munkák is használtak. A nyomozás jelenlegi szakaszában még semmilyen nyilvános információ nincs arról, hogy bárkit gyanúsítottként hallgattak volna ki az ügyben, ezért büntetőjogi felelősség egyelőre senkivel szemben sem állapítható meg.

Költségvetési csalás gyanúja miatt indult nyomozás

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szeptember 24-én rendelt el nyomozást a Most vagy soha! című filmhez kapcsolódó állami támogatások felhasználása miatt. Az eljárás költségvetési csalás bűncselekményének gyanúja alapján indult, vagyis a hatóság azt vizsgálja, történt-e jogsértés a közpénzek felhasználásával összefüggésben.

A nyomozás megindítása önmagában nem jelenti azt, hogy a film készítői vagy más érintettek bűncselekményt követtek volna el. A jelenlegi szakaszban arról sincs nyilvános információ, hogy a NAV bárkit gyanúsítottként hallgatott volna ki, ezért az érintettek büntetőjogi felelősségére vonatkozó következtetések levonása korai lenne.

A vizsgálat középpontjában az állami támogatások felhasználása állhat. A hatóságnak azt kell tisztáznia, hogy a támogatási összegeket az előírt célokra fordították-e, a költségek elszámolása szabályosan történt-e, valamint keletkezett-e bármilyen vagyoni hátrány a költségvetés oldalán.

Közel 4,7 milliárd forint állami támogatást kapott a film

A Most vagy soha! már elkészítése előtt is komoly figyelmet kapott a kiemelkedően magas állami finanszírozás miatt. A produkció eredetileg 4,5 milliárd forintos állami támogatást kapott, amelyet később további 200 millió forinttal egészítettek ki.

A film producerei és forgatókönyvírói Rákay Philip és Szente Vajk voltak, a rendezői feladatokat pedig Lóth Balázs látta el. A történet az 1848. március 15-i forradalmi eseményeket dolgozta fel, miközben a történelmi alaphelyzethez számos fikciós történetszálat is hozzáillesztettek.

A film finanszírozása már a forgatás időszakában vitákat váltott ki. A támogatások nagysága mellett az is kérdésként merült fel, milyen hosszabb távú kulturális vagy gazdasági értéket teremthet a beruházás, különösen a hozzá kapcsolódó jelentős díszletépítések miatt.

Külön támogatást is kapott a produkció

A film alapfinanszírozását egy kormányhatározattal biztosított további támogatás egészítette ki. Rákay Philip korábban azzal indokolta ezt, hogy a produkcióhoz felépített filmes infrastruktúra később más alkotások számára is hasznosítható lehet.

A támogatás egyik indokaként a Petőfi-emlékév is megjelent. A film ugyanakkor végül egy évvel az emlékév után került a mozikba, ami szintén része lett a produkció körül kialakult közéleti vitáknak.

A mostani NAV-nyomozás azonban nem a film kulturális vagy művészeti értékéről szól. A hatóság feladata kizárólag annak vizsgálata, hogy az állami támogatások felhasználása megfelelt-e a jogszabályoknak és az elszámolási előírásoknak.

Fóton teljes díszletvárost építettek

A Most vagy soha! egyik legjelentősebb beruházása a Fóton felépített történelmi díszletváros volt. A készítők már a forgatás idején hangsúlyozták, hogy a díszleteket nem egyszeri használatra szánják, hanem később más magyar és nemzetközi produkciók számára is bérbe lehet adni.

Ez részben meg is valósult. A film forgatása után a díszletet egy Disney-produkció, valamint az Ann Lee testamentuma című kosztümös musical készítői is használták.

A díszletváros további hasznosítása azért lehet fontos a mostani vizsgálat szempontjából is, mert az állami támogatás indokolásában a hosszabb távú filmes felhasználás lehetősége is szerepet kapott. A NAV-nak ugyanakkor nem a beruházás utóéletét kell értékelnie, hanem azt, hogy az állami források felhasználása és elszámolása jogszerű volt-e.

Mintegy 164 ezer mozijegyet adtak el

A 2024-ben bemutatott filmre összesen körülbelül 164 ezer mozijegyet értékesítettek. A produkciót a bemutató után történészek, filmes újságírók és kormánypárti közéleti szereplők egy része is kritikával illette.

A film különösen a történelmi események fikciós feldolgozása miatt váltott ki vitákat. A készítők ugyanakkor korábban is hangsúlyozták, hogy nem dokumentumfilmet, hanem történelmi kalandfilmet készítettek, amelynek dramaturgiája szükségszerűen eltérhet a történelmi események pontos rekonstruálásától.

A mozibemutató után mindössze néhány hónappal a film televízióba is került. Augusztusban, a budapesti tűzijáték után a TV2 műsorára tűzte a produkciót.

A mohácsi filmtervet már visszavonták

Rákay Philip és Szente Vajk a Petőfi-film után egy újabb nagyszabású történelmi produkciót is tervezett, ezúttal a mohácsi csatáról. A projekt előkészítésére pályázatot nyújtottak be, ám azt a kormányváltást követően visszavonták.

A mohácsi film így egyelőre nem jutott el abba a szakaszba, amelyben a Most vagy soha! készült. A most elrendelt nyomozás közvetlenül nem ehhez a tervhez, hanem kizárólag a már elkészült Petőfi-film finanszírozásához kapcsolódik.

A két projekt ugyanakkor abból a szempontból összefügg, hogy Rákay és Szente az elmúlt években nagyszabású, állami támogatással készülő történelmi filmek sorozatában gondolkodott. A Most vagy soha! így egy nagyobb filmes koncepció első jelentős darabjának számított.

A NAV-nak most a pénz útját kell feltárnia

A nyomozás következő szakaszában a hatóság várhatóan a támogatások felhasználását, a szerződéseket, számlákat és elszámolásokat vizsgálja. Ezekből lehet megállapítani, hogy történt-e olyan pénzügyi művelet, amely megalapozza a költségvetési csalás gyanúját.

Az eljárás jelenlegi állása alapján azonban nem ismert, hogy a NAV konkrétan mely költségeket vagy szerződéseket tartja problémásnak. Arról sincs adat, hogy a nyomozásnak jelenleg lenne megnevezett gyanúsítottja.

A következő időszakban ezért elsősorban az lehet meghatározó, hogy a hatóság milyen dokumentumokat szerez be, kiket hallgat meg, és talál-e olyan bizonyítékot, amely alapján a nyomozás személyi felelősség megállapítása felé léphet tovább. Addig a költségvetési csalás gyanúja egy folyamatban lévő büntetőeljárás kiindulópontja, nem pedig bizonyított tény.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Facebook

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.