Október 5-re kezdeményezték Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter meghallgatását az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága előtt, miután a testület már korábban vizsgálatot indított a politikus és a kínai BYD közötti munkaviszony körülményei miatt. Czakó-Czibrus Pál, a bizottság tiszás tagja szerint olyan kérdéseket kell tisztázni, amelyek nemcsak Szijjártó korábbi miniszteri tevékenységét, hanem azt is érintik, jelenthet-e nemzetbiztonsági kockázatot, hogy tizenkét év külügyminiszteri szolgálat után egy jelentős kínai nagyvállalat vezetői pozíciójába került. A képviselő egyebek mellett azt állítja, hogy Szijjártó miniszterként jelentős állami támogatást és infrastruktúrát biztosított a BYD magyarországi beruházásához, valamint több ezer kínai vendégmunkás gyorsított behozatalát engedélyezte. Ezek Czakó-Czibrus politikai állításai, amelyek vizsgálata a bizottsági eljárás egyik lényeges kérdése lehet. Szijjártó 2014 és 2026 között vezette a külügyi tárcát, majd a kormányváltás után lemondott parlamenti mandátumáról, és a BYD külső kapcsolataiért, valamint új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetője lett.

A BYD-nél vállalt állás miatt hallgatnák meg Szijjártót

Czakó-Czibrus Pál bejelentése szerint a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt közvetlenül Szijjártó Pétertől várnak válaszokat a BYD-hez történt igazolásával kapcsolatban. A tiszás politikus szerint a volt külügyminiszter korábbi állami szerepe és jelenlegi vállalati pozíciója között olyan kapcsolat lehet, amely indokolttá teszi a körülmények részletes vizsgálatát.

Szijjártó Péter július közepén jelentette be, hogy lemond országgyűlési képviselői mandátumáról, miután vezetői ajánlatot kapott a kínai BYD-től. A vállalatnál a külső kapcsolatokért és az új üzletágak fejlesztéséért felelős vezetőként kezdett dolgozni. Korábban tizenkét éven keresztül volt külgazdasági és külügyminiszter, és minisztersége alatt aktívan támogatta a kínai autóipari beruházások magyarországi megjelenését.

A Nemzetbiztonsági Bizottság már szeptember közepén döntött arról, hogy hivatalos vizsgálatot indít a BYD-nél vállalt pozíció körülményeinek feltárására. Apáti István, a bizottság elnöke akkor azt közölte, hogy az eljárás célja a munkaviszony hátterének, valamint az esetlegesen felmerülő nemzetbiztonsági kockázatoknak a vizsgálata.

Több milliárdos állami támogatást emleget Czakó-Czibrus Pál

Czakó-Czibrus Pál a meghallgatás kezdeményezését azzal indokolta, hogy szerinte a külügyminisztérium irataiból olyan információk rajzolódnak ki, amelyek alapján Szijjártó miniszterként jelentős állami forrásokat és infrastruktúrát mozgósított a BYD magyarországi beruházásának érdekében.

A tiszás képviselő azt állítja, hogy az állam több milliárd forintnyi út-, vasúti és ivóvíz-infrastruktúrát biztosított a kínai vállalat számára. Emellett azt is állította, hogy Szijjártó több ezer kínai vendégmunkás gyorsított magyarországi belépését engedélyezte a beruházáshoz.

Czakó-Czibrus arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a létszám állítása szerint nagyságrendileg megegyezik azzal, ahány munkahely létrehozását a BYD magyarországi gyára ígérte. A politikus ebből azt a következtetést vonta le, hogy különösen indokolt tisztázni, milyen döntések születtek a korábbi külügyi vezetés idején, és ezek milyen kapcsolatban álltak a vállalat későbbi magyarországi terveivel.

Ezek az állítások jelenleg Czakó-Czibrus értékelését tükrözik, és önmagukban nem jelentenek jogi megállapítást szabálytalanságról vagy jogsértésről. A bizottsági meghallgatás egyik szerepe éppen az lehet, hogy Szijjártó Péter reagálhasson a felvetésekre.

Nemzetbiztonsági kockázatot látnak a volt miniszter tudásában

A bizottsági kezdeményezés egyik központi érve nem közvetlenül a BYD magyarországi beruházásának költségeire, hanem arra vonatkozik, milyen információk birtokába kerülhetett Szijjártó tizenkét év külügyminiszteri munka során.

Czakó-Czibrus szerint egy volt külügyminiszter olyan külgazdasági, stratégiai és nemzetbiztonsági információkat ismerhet, amelyek különleges értéket jelenthetnek egy külföldi nagyvállalat számára. A képviselő ezért úgy látja, hogy önmagában is vizsgálatra szorulhat, milyen feltételekkel kerülhetett Szijjártó a politikai döntéshozatalból közvetlenül egy kínai vállalat vezetésébe.

A Nemzetbiztonsági Bizottság korábbi döntése is hasonló kérdésekre összpontosít. Apáti István szeptemberben úgy fogalmazott, hogy a vizsgálat célja a BYD-vel fennálló munkaviszony körülményeinek és lehetséges nemzetbiztonsági következményeinek feltárása.

A bizottság már júliusban is foglalkozott Szijjártó új állásával. Akkor az Információs Hivatal és az Alkotmányvédelmi Hivatal vezető munkatársait is meghallgatták, az ülésen elhangzott információkat pedig 2051 végéig minősítették.

Már korábban is felmerült Szijjártó személyes meghallgatása

Szijjártó BYD-hez igazolása után rövid időn belül felvetődött, hogy a Nemzetbiztonsági Bizottságnak személyesen is meg kellene hallgatnia a volt minisztert. Július végén azonban még nem érkezett hivatalos kezdeményezés erre, miközben a bizottság már tárgyalta az ügyet.

Augusztus végén aztán a bizottság kormánypárti tagjai írásban kezdeményezték Szijjártó meghallgatását, majd szeptemberben hivatalosan is elindult a vizsgálat. Az eljárás során az Országgyűlés Hivatala már jogosulttá vált arra, hogy a bizottság számára biztosítsa a volt külügyminiszter elérhetőségi adatait.

Az ügy kezdetben adminisztratív akadályokba is ütközött, mivel a bizottság nehezen jutott hozzá Szijjártó hivatalos elérhetőségéhez. A volt külügyminiszter közben azt közölte, hogy korábban senki nem kereste a parlament részéről.

Korlátozottak a bizottság szankcionálási lehetőségei

Apáti István korábban arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az állandó parlamenti bizottság együttműködésre kötelezheti az érintetteket, a tényleges jogkövetkezmények korlátozottak. A Nemzetbiztonsági Bizottság ugyanis nem rendelkezik ugyanolyan eszközökkel, mint a parlamentben létrehozott külön vizsgálóbizottságok.

Ez azt jelenti, hogy ha Szijjártó nem jelenne meg, vagy nem teljesítené maradéktalanul a nyilatkozattételi kötelezettségét, a bizottságnak nincs lehetősége súlyosabb közvetlen szankció alkalmazására. Apáti szerint ez jelentősen behatárolja a testület mozgásterét.

A meghallgatás jelentősége ezért elsősorban abban lehet, hogy a volt külügyminiszter közvetlenül reagálhat a vele szemben megfogalmazott politikai és nemzetbiztonsági aggályokra. A bizottsági vizsgálat jelenlegi szakaszában nem arról van szó, hogy Szijjártóval szemben jogsértést vagy bűncselekményt állapítottak volna meg, hanem arról, hogy a testület tisztázni kívánja a BYD-hez történt átigazolás körülményeit és az abból esetlegesen következő kockázatokat.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.