Már jóval az áprilisi országgyűlési választás előtt olyan belső kutatások kerültek a Miniszterelnöki Kabinetirodához, amelyek jelentős társadalmi elégedetlenségről árulkodtak, miközben a Fidesz a nyilvánosság előtt továbbra is biztos győzelemre készült. A 444 által kikért századvéges elemzések szerint a megkérdezettek az ország legnagyobb problémái között az egészségügy helyzetét, a gazdasági gondokat és magát a kormányzati politikát is kiemelték. A felmérésekből az is kiderült, hogy a társadalom jelentős része elégedetlen volt a demokrácia működésével, és alacsony volt a bizalom az Országgyűlés iránt is. Mindez azért különösen figyelemre méltó, mert a választási vereség után a jobboldali nyilvánosságban többen azzal magyarázták a kudarcot, hogy a kormánypárti közvélemény-kutatók félrevezették a Fidesz vezetését. A most nyilvánosságra került dokumentumok alapján azonban a kabinet már március elején is részletes képet kaphatott a kedvezőtlen társadalmi hangulatról.

Március elején már komoly elégedetlenséget mutattak a belső felmérések

A 444 által megszerzett dokumentumok között szerepel egy március 2-án átadott, 281 oldalas Századvég-kutatás, amely részletesen vizsgálta a magyar társadalom országképpel kapcsolatos véleményét. A felmérés szerint a válaszadók a „nemzeti szégyen” három legfontosabb forrása között az egészségügy állapotát, a gazdasági helyzetet és a kormányzati politikát nevezték meg.

A kutatás egyik szófelhőjében a korrupció is a leggyakrabban említett fogalmak között szerepelt. A 444 szerint a vizsgálatnak később készült nyilvános összefoglalója is, abból azonban több olyan konkrét adat kimaradt, amely kedvezőtlen képet adott a kormány társadalmi megítéléséről.

Egy másik, ugyancsak március 2-i keltezésű felmérés szerint a megkérdezettek 57,7 százaléka elégedetlen volt a demokrácia magyarországi működésével. A kritikus vélemények nem kizárólag a fiatal korosztályokban jelentek meg, ugyanis 59 éves korig valamennyi vizsgált korcsoportban többségben voltak az elégedetlenek.

Az Országgyűlés megítélése sem alakult kedvezően. A kutatás szerint a válaszadók 62,4 százaléka egyáltalán nem, vagy csak alig bízott a parlamentben, amely akkor még fideszes kétharmaddal működött.

Több mint egymilliárd forintba került a két nagy kutatás

A két átfogó elemzéshez egyaránt mintegy 60 ezer fős adatfelvétel készült. A Miniszterelnöki Kabinetiroda a 444 szerint mindkét kutatásért több mint 500 millió forintot fizetett, vagyis a két felmérés összesített költsége meghaladta az egymilliárd forintot.

Az egyik adatfelvétel 2025 júliusa és 2026 januárja között zajlott, míg a másik 2025. augusztus 4. és 2026. január 22. közötti időszakot ölelte fel. A lapnak nyilatkozó független kutató szerint önmagában a 60 ezres minta nem feltétlenül jelent módszertani előnyt, kivéve, ha az valójában több kisebb, például választókerületi kutatásból állt össze.

A Századvég és a Miniszterelnöki Kabinetiroda együttműködése ennél jóval szélesebb volt. A felek 2023 októberében körülbelül 30 milliárd forintos keretszerződést kötöttek, amelynek alapján a kutatóintézet évente számos gyorsjelentés és részletes elemzés elkészítését vállalta.

A választás évének első három hónapjában különösen nagy összeget fordított a kabinetiroda ilyen megbízásokra. A 444 korábbi összesítése szerint 2026 januárja és márciusa között több mint 7,6 milliárd forintot fizettek ki a Századvégnek különböző kutatásokért, tanulmányokért és elemzésekért.

A közösségi médiáról már torzabb képet kaphatott a kabinet

Miközben a társadalmi elégedetlenséget vizsgáló kutatások több komoly figyelmeztető jelet is tartalmaztak, a 444 szerint a Századvég közösségimédia-elemzései jóval kevésbé tükrözték a tényleges politikai erőviszonyokat. A februári jelentésért havi 10,5 millió forintot fizetett a kabinetiroda.

Az elemzés a kormánypárti szereplők erőfölényét mutatta ki, elsősorban a közzétett bejegyzések számából kiindulva. A vizsgált felületek kiválasztása azonban olyan hiányosságokat tartalmazott, amelyek érdemben befolyásolhatták az eredményt.

Magyar Péter hivatalos Facebook-oldala például egyáltalán nem szerepelt az elemzett oldalak között. A TikTok esetében pedig nem Magyar saját profilját, hanem egy jóval kisebb támogatói oldalt vontak be a vizsgálatba.

Ez azért lehetett jelentős, mert miközben a kabinet részletes és kedvezőtlen képet kapott a társadalmi hangulatról, a digitális politikai tér erőviszonyairól olyan jelentések készülhettek, amelyek a kormánypárti jelenlétet a valóságosnál erősebbnek mutatták.

Orbán Viktor még négy nappal a választás előtt is győzelemre készült

A belső kutatások ellenére a Fidesz nyilvános kommunikációja egészen a választásig magabiztos maradt. Orbán Viktor négy nappal az április 12-i szavazás előtt arról beszélt, arra készül, hogy vasárnap este a győzelem hírére számíthatnak.

A választáson azonban a Fidesz súlyos vereséget szenvedett. Ezt követően a jobboldali nyilvánosságban gyorsan megjelent az az értelmezés, hogy a kormányközeli közvélemény-kutatók félrevezető adatokat közöltek, és ezzel hamis biztonságérzetet teremtettek a párt vezetésében.

Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője különösen élesen bírálta a jobboldali kutatókat. Szerinte Orbán Viktort „az orránál fogva vezették”, és a Fidesz támogatottságáról hosszú időn át a valóságosnál kedvezőbb képet mutattak. Később azt is hangsúlyozta, hogy véleménye szerint nem az utolsó napokban következett be váratlan fordulat, hanem a Tisza Párt fokozatosan és hosszabb idő alatt került előnybe.

Orbán a vereség után elismerte, hogy más kampányt folytatott volna

Orbán Viktor a választást követő első nagyobb interjújában azt mondta, nem számított az eredményre. Úgy fogalmazott, hogy ha előre látta volna a vereséget, nem olyan kampányt folytatott volna, mint amilyet végül a Fidesz végigvitt. Azt is hozzátette, hogy maga is győzelemre számított.

Arra a felvetésre ugyanakkor, hogy a jobboldali közvélemény-kutatók félrevezették-e, Orbán nem hárította rájuk a teljes felelősséget. A volt miniszterelnök azt mondta, nem védekezhet azzal, hogy őt megvezették, hiszen az általa baloldalinak nevezett kutatóintézetek eredményei is ott voltak az asztalán.

A most megismert századvéges elemzések ezt a képet tovább árnyalják. A dokumentumok ugyanis azt mutatják, hogy nemcsak külső közvélemény-kutatások jelezhették a Fidesz számára a kedvezőtlen folyamatokat, hanem a kormány saját megrendelésére készített, jelentős közpénzből finanszírozott vizsgálatok is komoly társadalmi elégedetlenséget mutattak.

A Nézőpontnak is volt olyan mérése, amelyben már a Tisza vezetett

A választás előtti közvélemény-kutatások körüli vita szeptemberben kapott új lendületet. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője ekkor elismerte, hogy intézetüknek is volt olyan felmérése, amelyben már a Tisza Párt állt az első helyen.

Mráz szerint amikor azt látták, hogy a politikai erőviszonyok gyorsan átbillenhetnek, maguk is kételkedni kezdtek az adatokban. Azt mondta, az utolsó napokban már a saját méréseiknek sem hittek, és elnézést kért azoktól, akik úgy érzik, hogy félrevezették őket.

A magyarázatot ugyanakkor a jobboldalon sem fogadta mindenki el. Bencsik András szerint a Tisza erősödése nem váratlan, utolsó pillanatban bekövetkező fordulat volt, hanem jóval korábban megkezdődött folyamat, amelyet szerinte időben fel lehetett volna ismerni.

A most nyilvánosságra került Századvég-kutatások alapján az mindenesetre megállapítható, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda már március elején részletes adatokat kapott a kormányzati politikával, az egészségüggyel, a gazdasági helyzettel és a demokratikus intézmények működésével kapcsolatos jelentős elégedetlenségről. Abból azonban, hogy a kabinetirodához eljutottak ezek az elemzések, önmagában nem következik, hogy Orbán Viktor személyesen minden részletüket ismerte, vagy hogy a Fidesz vezetése ezekből egyértelműen előre látta a választási vereség mértékét.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.