Magyarország is ott van azon hét ország között, amely jelezte érdeklődését a 2036-os nyári olimpia megrendezése iránt – derül ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság közleményéből. A NOB szerint jelenleg Németország, Magyarország, India, Katar, a Koreai Köztársaság, Dél-Afrika és Törökország áll folyamatos párbeszédben a szervezettel, és ezek az országok kifejezetten jelezték rendezési szándékukat. A hivatalos jelentkezési határidő október 31., a következő években pedig több körben szűkítik majd a lehetséges házigazdák körét. A végső döntés 2029 közepén születhet meg. Magyarország esetében egy esetleges budapesti olimpia gondolata évek óta visszatérő téma, ugyanakkor a főváros és a mindenkori kormány viszonya, a finanszírozás, valamint a társadalmi támogatottság továbbra is kulcskérdés.

Hét ország van jelenleg versenyben

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság közleménye szerint hét ország áll jelenleg olyan szintű egyeztetésben a szervezettel, amely alapján komolyan érdeklődnek a 2036-os nyári olimpia megrendezése iránt.

A felsorolásban Magyarország mellett Németország, India, Katar, a Koreai Köztársaság, Dél-Afrika és Törökország szerepel. A NOB megfogalmazása szerint ezek az érdekelt felek folyamatos párbeszédben állnak a szervezettel, és kifejezetten jelezték érdeklődésüket a 2036-os játékok megrendezése iránt.

A hivatalos jelentkezési határidő október 31. Ezt követően indulhat meg az a folyamat, amely során a NOB fokozatosan kiválasztja a legéletképesebb pályázatokat.

Fontos ugyanakkor, hogy az olimpiai pályázatokat nem az államok, hanem a városok nyújtják be. Magyarország esetében így egy budapesti pályázat lenne a legkézenfekvőbb.

2029 közepére születhet döntés

A NOB a kiválasztási folyamat következő lépéseit is ismertette. A tervek szerint 2027 márciusában a NOB Végrehajtó Bizottsága állítja össze azoknak a helyszíneknek a szűkített listáját, amelyek továbbjuthatnak az úgynevezett stratégiai párbeszéd szakaszába.

Ezután 2028 végén kerülhet sor a kiemelt pályázók meghallgatására. A végleges döntést 2029 közepén hozhatják meg arról, melyik város vagy ország rendezheti meg a 2036-os nyári olimpiát.

Ez azt jelenti, hogy a mostani szándékjelzés még nem azonos egy hivatalosan beadott pályázattal. Magyarország jelenleg az érdeklődő és egyeztető országok körében szerepel.

A következő hónapokban dőlhet el, hogy Budapest milyen formában és milyen feltételekkel vesz részt a folyamatban.

Orbán Viktor régi terve volt a budapesti olimpia

A budapesti olimpia gondolata nem új. Orbán Viktor korábbi miniszterelnök hosszú időn keresztül támogatta azt az elképzelést, hogy Magyarország egyszer nyári olimpiát rendezzen.

Budapest a 2024-es olimpia rendezésére is beadott pályázatot. A kezdeményezést a Tarlós István vezette fővárosi önkormányzat és a Borkai Zsolt által vezetett Magyar Olimpiai Bizottság vitte előre.

A pályázat körül azonban komoly politikai és társadalmi vita alakult ki. A Momentum népszavazást kezdeményezett a kérdésben, és rövid idő alatt 266 ezer aláírást gyűjtött össze.

Ezután a főváros végül visszavonta a pályázatát. Így Budapest nem vett részt a 2024-es olimpia rendezéséért folyó verseny végső szakaszában.

Az elmúlt években több nagy sportlétesítmény is megépült

A budapesti olimpia lehetősége annak ellenére is napirenden maradt, hogy a 2024-es pályázat visszavonult. Az elmúlt években Magyarország több olyan nagy sportlétesítményt épített vagy újított fel, amelyek egy későbbi olimpiai rendezés szempontjából is fontosak lehetnek.

Ezek közé tartozik a Puskás Aréna, az MVM Dome, a Nemzeti Atlétikai Központ és a Duna Aréna. Magyarország emellett több nagy nemzetközi sporteseményt is megrendezett.

Budapest adott otthont vizes világbajnokságnak, atlétikai világbajnokságnak, valamint labdarúgó-Európa-bajnoki mérkőzéseknek is.

Mindez infrastrukturális és szervezési tapasztalatot jelenthet egy esetleges olimpiai pályázathoz, ugyanakkor önmagában nem dönti el, hogy a főváros képes vagy hajlandó-e vállalni egy ilyen méretű rendezvényt.

Karácsony Gergely nem zárta ki az olimpia lehetőségét

Karácsony Gergely főpolgármester korábban többször beszélt arról, hogy elvi alapon nem utasítja el a 2036-os budapesti olimpia lehetőségét.

Ugyanakkor több feltételt is megfogalmazott. Ezek között szerepelt, hogy az állam vállalja az olimpiához szükséges nagyberuházásokat, és Budapest kapja meg azokat a forrásokat, amelyekből saját fejlesztéseit is meg tudja valósítani.

Karácsony 2024 nyarán azt mondta, hogy akkor még semmilyen érdemi egyeztetés nem zajlott a főváros és a kormány között a 2036-os olimpiáról.

Szeptember végén viszont arról beszélt, hogy a főváros már kidolgozott egy olimpiai koncepciót, amely ebben a parlamenti ciklusban nem feltételezne állami kiadásokat, és új stadion építésével sem számolna.

A fővárosi koncepció inkább városfejlesztési tervként működne

Karácsony Gergely szerint a budapesti olimpiai koncepció lényegében nem egy klasszikus sportesemény-terv, hanem egy szélesebb városfejlesztési elképzelés.

A cél elsősorban Budapest és az ország infrastruktúrájának fejlesztése lenne. Ha a projekt valóban eljutna a megvalósításig, a főváros szerint csak úgy lenne életszerű, ha több vidéki nagyváros és település is bekapcsolódna a rendezésbe.

Ez azért is fontos, mert a modern olimpiák egyre inkább több helyszínre, meglévő infrastruktúrára és regionális együttműködésre épülnek.

A koncepció ebből a szempontból arra törekedne, hogy csökkentse az új építkezések szükségességét, és nagyobb szerepet adjon a már rendelkezésre álló sportlétesítményeknek.

Magyar Péter korábban feltételekhez kötötte volna az olimpia támogatását

Magyar Péter 2024-ben még arról beszélt, hogy az akkori gazdasági helyzetben Magyarországnak nincs szüksége olimpiára.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az olimpia nemzeti ügy lehetne, ha valóban széles társadalmi támogatottság állna mögötte.

Később azt mondta, hogy a Tisza csak akkor foglalkozna érdemben egy olimpiai rendezés lehetőségével, ha a kormány rendezi az egészségügy, az oktatás és a szociális szféra finanszírozási problémáit, valamint a fővárossal fennálló pénzügyi vitákat.

Magyar azt is feltételként fogalmazta meg, hogy a kérdésről országos ügydöntő népszavazást kellene tartani.

A kormányra kerülése óta nem ismert a Tisza álláspontja

A helyzetet különösen érdekessé teszi, hogy a Tisza Párt és Magyar Péter a kormányra kerülése óta nem nyilatkozott egyértelműen arról, hogy támogatja-e a 2036-os olimpia megrendezését.

A NOB mostani közleménye alapján viszont Magyarország már hivatalosan is azok között az országok között szerepel, amelyek jelezték érdeklődésüket a rendezés iránt.

Ez új politikai helyzetet teremt, mivel a korábbi ellenzéki kritikák után a jelenlegi kormányzatnak már gyakorlati döntéseket kell hoznia arról, hogy milyen feltételekkel kíván részt venni a pályázati folyamatban.

A következő fontos határidő október 31. lesz, amikor lezárul a jelentkezési szakasz. Ekkor válhat világosabbá az is, hogy Budapest milyen konkrét formában és milyen politikai, pénzügyi feltételek mellett folytatná az olimpiai kandidálást.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.