A Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának elnöke, Gál Kinga a strasbourgi plenáris ülésen élesen bírálta az Európai Bizottságot és az uniós tagállamokat képviselő Tanácsot is, amiért szerinte hallgatnak a Magyarországon folyó, fideszes politikusokat érintő büntetőeljárásokról. Felszólalásában azt állította, hogy az új magyar kormány „önkényt épít”, ellenzéki politikusokat próbál kizárni a politikai versenyből, és politikailag motivált eljárásokkal, valamint szerinte aránytalan kényszerintézkedésekkel próbálja megfélemlíteni őket. Gál azt is kijelentette, hogy az Európai Bizottság és a Tanács hallgatása szerinte támogatást jelent a Tisza-kormány intézkedéseihez. A felszólalás illeszkedik abba a fideszes kommunikációba, amely az NKA-ügyben, illetve más korrupciós eljárásokban letartóztatott politikusokat politikai üldöztetés áldozataiként mutatja be. A büntetőeljárások azonban továbbra is folyamatban vannak, az érintettek bűnösségét jogerős ítélet nem állapította meg.

Gál Kinga szerint „kommunista időket” idéznek az eljárások

Gál Kinga az Európai Parlament keddi plenáris ülésén arról beszélt, hogy az elmúlt másfél évtizedben rendszeresen jogállamisági kritikákkal illették a korábbi magyar kormányt, miközben szerinte most az új vezetés alkalmaz valóban önkényes módszereket.

A fideszes politikus azt állította, hogy ellenzéki szereplőket zárnak ki a politikai versenyből, büntetőeljárásokat indítanak ellenük, és aránytalan kényszerintézkedéseket alkalmaznak megfélemlítés céljából. Gál szerint mindez a kommunista időszakot idézi.

A felszólalás nem egy kizárólag magyar belpolitikai témáról szóló vitában hangzott el, hanem a következő heti uniós csúcstalálkozót előkészítő plenáris ülésen. A vitán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint az uniós tagállamokat képviselő Tanács soros ír elnöksége is részt vett.

Gál előbb az energiaárakat, az újabb adókat és az Európai Bizottság szerinte túlzott központosítását bírálta, majd a magyar belpolitikai ügyekre tért át.

Az Európai Bizottságot és a Tanácsot is felelőssé tette

A Fidesz–KDNP delegációjának elnöke azt állította, hogy az uniós intézmények hallgatása szerinte nem semlegességet, hanem támogatást jelent.

Úgy fogalmazott, hogy a „Tisza-kormány demokráciát korlátozó intézkedései” szerinte az Európai Bizottság és a Tanács „támogató hallgatásával, sőt, ösztönzésével” történnek.

Gál azt is állította, hogy a jogállamiság kérdése az Európai Unióban szerinte csak addig fontos, amíg „patrióta kormányok” bírálatára vagy büntetésére lehet használni.

Ezek politikai állítások, amelyek Gál és a Fidesz értékelését tükrözik. Az Európai Bizottság és a Tanács részéről a forrásban nem szerepel olyan álláspont, amely alátámasztaná, hogy bármely magyar büntetőeljárást ösztönöznének vagy támogatnának.

A Fidesz már napok óta uniós fórumokra viszi az ügyet

A mostani felszólalás nem előzmény nélküli. A Fidesz–KDNP EP-delegációja már a múlt héten jelezte, hogy európai parlamenti szinten is napirendre venné a fideszes politikusok őrizetbe vételét és letartóztatását.

Gál Kinga és Deutsch Tamás korábban levelet írt az európai parlamenti képviselőknek, majd az Európai Bizottság jogállamiságért felelős biztosához is fordultak.

A Patrióták Európáért frakció egy európai parlamenti misszió lehetőségét is felvetette, amely a börtönben lévő fideszes politikusok fogva tartási körülményeit vizsgálná.

A Fidesz kommunikációjában az érintetteket egyre gyakrabban politikai üldöztetés áldozataiként mutatják be. Korábban Bóka János, a párt frakcióvezetője október 6-i beszédében „politikai foglyoknak” nevezte az NKA-ügyben letartóztatott fideszes szereplőket.

Magyar Péter szerint a Fidesz „Brüsszelhez rohan panaszkodni”

Magyar Péter miniszterelnök élesen reagált arra, hogy a Fidesz az Európai Bizottsághoz fordult az ügyben.

Magyar azt mondta, szerinte különösen visszás, hogy a Fidesz éveken keresztül támadta az uniós intézményeket, most pedig éppen hozzájuk fordul segítségért.

A miniszterelnök a fideszes politikusok elleni büntetőeljárásokat nem politikai leszámolásként, hanem a hatóságok munkájaként értelmezi. A kormány álláspontja szerint az ügyészségnek, a rendőrségnek és más hatóságoknak politikai befolyástól függetlenül kell végezniük a munkájukat.

A Fidesz ezzel szemben azt állítja, hogy az eljárások célja politikai ellenfelek eltávolítása és megfélemlítése. A két oldal értelmezése tehát alapvetően eltér.

Az NKA-ügyben több korábbi vezető is érintett

A vita hátterében elsősorban a Nemzeti Kulturális Alap körül kialakult botrány áll. Az ügy azután került a nyilvánosság elé, hogy Papp Gergő, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő egyik munkatársa megkereste Molnár Áron színész-aktivistát.

Papp arról beszélt, hogy tudomása van egy közel 17 milliárd forint összértékű NKA-s támogatási csomagról, amelynek döntési mechanizmusa és a döntéshozók személye nem volt megfelelően nyilvános.

Molnár Áron áprilisban hozta nyilvánosságra az ügyet, és azt állította, hogy jelentős összegek kerültek a Fideszhez közel álló gazdasági, közéleti és kulturális szereplőkhöz.

Az ügy után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozást indított, június közepén pedig hat embert vettek őrizetbe.

Bús Balázs, Hankó Balázs és mások is letartóztatásba kerültek

Az NKA-ügyben letartóztatták Bús Balázst, az NKA volt alelnökét, valamint Ughy Attilát, a támogatások jelentős részéről döntő kollégium korábbi elnökét.

Az érintettek között van Krucsainé Herter Anikó, az NKTK korábbi főigazgatója, továbbá a szervezet kabinetvezetője és az ideiglenes kollégium több tagja is.

Később letartóztatásba került Hankó Balázs volt kabinetfőnöke, Konczos Nóra is. Szeptemberben Fásyné Gurzó Máriát is letartóztatták egy támogatott dokumentumfilm ügyében, bár az ő esetében októberben bűnügyi felügyeletre enyhítették a kényszerintézkedést.

Hankó Balázst szintén letartóztatták, miután a parlament felfüggesztette a mentelmi jogát. Az ügyészség több száz olyan támogatási döntést vizsgál, amelyeknél felmerült a gyanú, hogy a pénzeket nem kizárólag a hivatalosan megjelölt kulturális célokra használták fel.

Hankó szerint politikai leszámolás zajlik

Hankó Balázs a letartóztatása előtt következetesen tagadta, hogy bármilyen bűncselekményt elkövetett volna.

A volt miniszter azt mondta, hogy sem ő, sem más nem lopott el pénzt, és szerinte a támogatásokat valóban kulturális programokra fordították.

Azt is vitatta, hogy kampánycélú finanszírozás történt volna. Érvelése szerint több támogatott rendezvény csak a választás után valósult volna meg, ezért szerinte ezeknél eleve kizárható a kampánycél.

Hankó úgy értékelte, hogy az eljárás célja a nemzeti értékrendet képviselő kulturális közösség megbüntetése. Ez az álláspont lényegében megegyezik azzal a politikai narratívával, amelyet most Gál Kinga is képviselt az Európai Parlamentben.

Seszták Miklós ügye is bekerült a politikai konfliktusba

A Fidesz nemcsak az NKA-ügy szereplőinek eljárását tartja politikailag motiváltnak. Seszták Miklós volt fejlesztési minisztert és országgyűlési képviselőt is őrizetbe vették a közelmúltban.

A hatóságok szerint megalapozottan feltehető, hogy Seszták a 2014 és 2018 közötti minisztersége idején több százmilliós, illetve többmilliárdos jogtalan előnyöket fogadott el építési vállalkozóktól.

Az ügyészség állítása szerint Seszták és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezérigazgatója összesen 11 milliárd forintnyi jogtalan előnyre tehetett szert.

Seszták tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el. Az ő esetében sem született jogerős ítélet.

A Fidesz egyre inkább európai politikai üggyé teszi a letartóztatásokat

Gál Kinga keddi felszólalása azt mutatja, hogy a Fidesz a magyarországi büntetőeljárásokat egyre kevésbé kizárólag belpolitikai ügyként kezeli.

A párt az Európai Parlament, az Európai Bizottság és immár a tagállami kormányokat képviselő Tanács felé is azt az üzenetet közvetíti, hogy a letartóztatások szerintük jogállamisági problémát jelentenek.

Az uniós intézményektől eddig nem érkezett olyan állásfoglalás, amely elfogadná ezt az értelmezést. A büntetőeljárások Magyarországon továbbra is a hazai hatóságok és bíróságok hatáskörében zajlanak.

Az érintettek esetében egyelőre gyanúról és folyamatban lévő eljárásokról van szó. A letartóztatások nem jelentik a bűnösség megállapítását, erről kizárólag jogerős bírósági ítélet dönthet.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Fidesz.hu

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.