Részletes, több tucat oldalas törvénytervezetben szabályozná a kormány a 2027-től bevezetendő vagyonadót, amely az egymilliárd forint feletti vagyonokat évi 1 százalékos, 100 milliárd forint fölött pedig 1,5 százalékos kulccsal terhelné. A Pénzügyminisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslatából az látszik, hogy a jogalkotók igyekeztek minél több adóelkerülési lehetőséget lezárni: az adó nemcsak ingatlanokra és céges részesedésekre, hanem bizonyos műtárgyakra, ékszerekre, járművekre, külföldön tartott vagyonelemekre és egyes vagyonkezelési konstrukciókra is kiterjedne. Az adószakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a szabályozás rendkívül bonyolult, az értékelési módszerek vitákat okozhatnak, a külföldi cégtulajdonosok bevonása pedig befektetési kockázatokat is teremthet. Kérdés az is, hogy az állam valóban be tudja-e szedni a remélt több százmilliárd forintot, vagy az érintettek néhány év alatt alkalmazkodnak az új rendszerhez.

Egymilliárd forint fölött indulna az adó

A Tisza már a választási kampányban jelezte, hogy kormányra kerülve vagyonadót vezetne be, Magyar Péter pedig kedden ismertette a rendszer legfontosabb részleteit. A Pénzügyminisztérium ezzel párhuzamosan közzétette a 32 oldalas, mellékletekkel kiegészített törvénytervezetet.

Radnai Károly, az Andersen adótanácsadó ügyvezető partnere szerint a jogszabálytervezet terjedelme és részletessége nagyjából a társasági adóról szóló törvényéhez mérhető. Az első vagyonadót 2027. augusztus 31-ig kellene megfizetni, ami időt adna az érintetteknek, tanácsadóiknak és a NAV-nak is arra, hogy felkészüljenek az új rendszerre.

Az alapelv szerint az egymilliárd forintot meghaladó vagyonrész után évi 1 százalékos adó fizetendő. A mostani tervezet ugyanakkor új elemet is tartalmaz: a 100 milliárd forint feletti vagyonrészre 1,5 százalékos kulcs vonatkozna.

Magyar Péter korábban még azt vetette fel, hogy 500 milliárd forint felett emelkedhetne az adókulcs. A 100 milliárdos határ azonban jóval szélesebb kört érinthet: a Forbes 2026-os gazdaglistája alapján az első 36 helyezett kerülhet ebbe a kategóriába.

Nemcsak ingatlanra és cégtulajdonra vonatkozna

A tervezet többféle adóalanyt különböztet meg. A szabályok kiterjednének belföldi és külföldi magánszemélyekre, vagyonkezelési struktúrákra, alapítványokra, bizalmi vagyonkezelőkre, trustokra és más hasonló konstrukciókra is.

A belföldi illetőségű adóalanyok esetében lényegében a teljes vagyon bekerülhetne az adóalapba. Ide tartoznának az ingatlanok, vállalati részesedések, befektetések, illetve bizonyos nagy értékű ingóságok is.

A mindennapi élethez és a lakhatáshoz kapcsolódó általános ingóságokat nem kellene beszámítani. A javaslat szerint viszont a 3 millió forintnál értékesebb műtárgyak, gyűjtemények és ékszerek, valamint a 10 millió forintnál drágább járművek már adókötelesek lennének.

Fajcsák Gábor, az RSM üzletágvezetője ugyanakkor egy sajátos következményre hívta fel a figyelmet: egy 50 millió forintos ékszer beleszámítana a vagyonba, egy ugyanilyen értékű luxustáska viszont a jelenlegi szöveg alapján nem feltétlenül.

A külföldre költözés sem jelentene azonnali menekülőutat

A külföldi illetőségű magánszemélyek szűkebb körű adókötelezettséggel számolhatnának. Nekik elsősorban a Magyarországon lévő ingatlanjaik és vállalati részesedéseik után kellene vagyonadót fizetniük.

A tervezet ugyanakkor igyekszik megakadályozni, hogy a vagyonos magánszemélyek egyszerűen külföldre költözéssel kerüljék el az adót. Csak az mentesülne, aki az elmúlt tíz évben életvitelszerűen külföldön élt.

Ez azt jelenti, hogy aki most költözne másik országba, az a jelenlegi szabálytervezet szerint csak 2036-tól kerülhetne ki teljesen a magyar vagyonadó hatálya alól.

Fajcsák Gábor szerint ezzel azonban új probléma is keletkezhet. Egy külföldi magánszemély, aki tulajdonosa egy Magyarországon működő vállalkozásnak, szintén adókötelessé válhatna. Ez például olyan külföldi családi cégeket is érinthet, amelyek magyar leányvállalatot alapítottak valamely nagyobb hazai gyár környezetében.

A szakértő szerint emiatt egyes külföldi befektetők újragondolhatják, mennyire éri meg magyarországi érdekeltséget fenntartaniuk.

A vagyonkezelőkhöz menekített vagyonra is lecsapna a tervezet

Magyar Péter bejelentése szerint az adó a külföldön tartott és vagyonkezelőkhöz rendelt vagyonra is kiterjedne.

A törvénytervezet külön próbálja meghatározni, hogy egy vagyonkezelő mikor tekinthető magyar illetőségűnek. Nem kizárólag az számítana, hol jegyezték be az alapítványt vagy trustot, hanem az is, hol van a tényleges irányítás helye.

Fajcsák példája szerint ha egy magyar milliárdos Liechtensteinben hoz létre alapítványt, de annak kuratóriuma Budapesten hozza a lényegi döntéseket, akkor a konstrukció belföldi illetőségűnek minősülhet, és így vagyonadó-kötelezettség keletkezhet.

Az EY szakértői szerint mindez azt jelenti, hogy az érintetteknek részletesen fel kell térképezniük teljes vagyonukat, a tulajdonosi és vagyonkezelési láncokat, meg kell határozniuk az egyes eszközök törvény szerinti értékét, és dokumentálniuk kell a tartozásokat, illetve a levonásokat is.

Nem biztos, hogy minden külföldi vagyont elér majd a NAV

A tervezet széles adóalapra törekszik, de a nemzetközi adóegyezmények korlátokat szabhatnak.

Radnai Károly szerint például bizonyos külföldi ingatlanokat nem biztos, hogy ténylegesen meg tud majd adóztatni Magyarország, ha erre valamely kétoldalú adóegyezmény nem ad lehetőséget.

Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a vagyonelemek teljesen irrelevánsak lesznek az adó kiszámításánál, de az egyes országokkal kötött egyezmények miatt a tényleges adóztatás eltérhet attól, amit a hazai törvény szövege sugall.

A megfelelően igazolt hitelek és tartozások ugyanakkor csökkenthetik az adóalapot. Az ingatlan- és gépjárműadók szintén levonhatók lennének a vagyonadóból.

Az egyik legnagyobb kérdés, hogyan kell meghatározni a vagyon értékét

A rendszer működésének kulcsa az értékelés lesz. Bankbetétnél vagy állampapírnál viszonylag egyszerű meghatározni a vagyont, egy cég vagy ingatlan esetében azonban ez már jóval nehezebb.

A törvénytervezet ezért részletes képleteket állapít meg. Az ingatlanoknál például a jelenlegi forgalmi értékből kell kiindulni, ami azt jelenti, hogy egy régebben megvásárolt ingatlan értéke az adózás szempontjából sokkal magasabb lehet annál, amennyiért annak idején megvették.

Radnai szerint így sokakat meglephet majd, amikor egy tíz éve százmillió forintért vásárolt ingatlan a számítás alapján már akár háromszázmillió forintot ér.

A cégek értékének meghatározásánál az adózott eredmény hároméves átlagából indulna ki a rendszer, amelyet nagyjából 6,5-szeres szorzóval kellene felszorozni.

A legnagyobb cégek akár jól is járhatnak a képlettel

Fajcsák Gábor szerint a cégek értékelésére választott módszer nem feltétlenül semleges.

A nagyobb vállalatok piaci értékelésénél gyakran tízszeres vagy akár hússzoros eredményszorzó is előfordul, míg kisebb és közepes vállalatok esetében rendszerint alacsonyabb érték jellemző.

Ha egységesen körülbelül 6,5-szeres szorzót alkalmaznak, akkor előfordulhat, hogy a legnagyobb és legértékesebb cégeket a rendszer a tényleges piaci értéküknél alacsonyabban értékeli, míg bizonyos sikeres kkv-k esetében éppen ellenkező hatás jelentkezik.

Radnai attól tart, hogy a cégtulajdonosok egy részének a vagyonadó olyan terhet jelenthet, amely lényegében a vállalkozás következő néhány évnyi nyereségének egy részét vonja el évente.

Szerinte ez hosszabb távon akár kedvezőtlen gazdasági következményekkel is járhat.

Évi 200 vagy 600 milliárd forint? Nagyon eltérnek a becslések

A kormány 300–600 milliárd forint közötti éves bevételt vár a vagyonadótól, de a szakmai becslések között jelentős eltérések vannak.

A Blochamps Capital szerint 25–30 ezer háztartást érinthet az adó, amelyek együttes vagyona 16 500 milliárd forint körül lehet. Ebből a cég 160–180 milliárd forintos bevételt becsült, amit még maga is optimista számításnak nevezett.

A Joint Venture Szövetség ezzel szemben úgy számolt, hogy nagyjából 6400 magánszemélynek lehet egymilliárd forintot meghaladó vállalati vagyona, összesen körülbelül 30 ezer milliárd forint értékben.

Ha ezeknek az embereknek további, hasonló nagyságrendű vagyona van más eszközökben, akkor a teljes adóalap elérheti a 60 ezer milliárd forintot. Ebből elméletileg akár évi 600 milliárd forint adóbevétel is származhatna.

Radnai Károly ennél jóval óvatosabb. Szerinte már az első évben is inkább 200 milliárd forint körüli összeg lehet reális, utána pedig csökkenhet a bevétel, mert az érintettek alkalmazkodnak az új rendszerhez.

Évről évre egyre kevesebb bevétel is érkezhet

A szakértő arra számít, hogy a vagyonosok idővel átrendezik befektetéseiket.

Eladhatják például azokat az ingatlanokat, amelyeket kizárólag befektetési céllal tartanak, más eszközökbe tehetik a pénzüket, vagy olyan külföldi befektetéseket kereshetnek, amelyeket nehezebb magyar adóztatás alá vonni.

Ha ez megtörténik, a vagyonadó bevétele fokozatosan csökkenhet.

Összehasonlításként: a 2026-os költségvetésben mintegy 605 milliárd forintnyi bevétellel számoltak a pénzügyi tranzakciós illetékből, a bankszektor különadóiból pedig 540 milliárd forint folyt be.

A 600 milliárd forintos vagyonadó-bevétel a mintegy 41 915 milliárd forintos költségvetési bevétel kevesebb mint másfél százalékát jelentené.

Gazdag üzletemberek között is megosztó az ötlet

A vagyonadó támogatói között több ismert magyar üzletember is megjelent.

Bojár Gábor, Wáberer György és Jellinek Dániel korábban támogatóan nyilatkozott az elképzelésről. A Mérleg összesítése szerint vagyonuk együttesen mintegy 500 milliárd forintra tehető.

Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter szintén azt mondta, hogy érintettként kész megfizetni az adót.

Csányi Sándor, az OTP elnöke ezzel szemben azt mondta, inkább magasabb személyi jövedelemadót fizetne, és nem tartja indokoltnak, hogy az állam külön adóval terhelje meg a már korábban felépített vagyont.

A nemzetközi példák vegyes képet mutatnak

A vagyonadó kritikusai gyakran arra hivatkoznak, hogy Európában több ország is próbálkozott hasonló rendszerrel, de végül csak néhány helyen maradt fenn tartósan.

A fő problémák között rendszeresen felmerül az értékelés nehézsége, az adminisztrációs költség, valamint a tőke külföldre menekülésének veszélye.

A vagyonadó támogatói viszont azt hangsúlyozzák, hogy ezek a kudarcok sokszor rosszul megtervezett rendszerekből fakadtak.

Gabriel Zucman, a Paris School of Economics professzora korábban azt mondta, hogy Franciaországban például túl sok kivételt engedélyeztek, és a jelentős vállalati részesedéseket részben mentesítették az adó alól. Ez éppen a leggazdagabbak egyik legfontosabb vagyonelemét hagyta ki az adóalapból.

Zucman szerint ezért az egyik legfontosabb feltétel a lehető legszélesebb adóalap és a minél kevesebb kivétel.

Nem csak a korábbi NER-elit kerülhet célkeresztbe

A magyar vitában külön kérdés, hogy a vagyonadót sokan összekapcsolják az előző rendszerben meggazdagodott üzleti körök elszámoltatásával.

A két ügy azonban jogilag és gazdaságpolitikailag nem azonos. A vagyonadó nemcsak olyan vállalkozókat érintene, akik állami kapcsolatokból vagy közbeszerzésekből gazdagodtak meg, hanem olyanokat is, akik versenypiaci tevékenységből építettek fel jelentős vagyont.

A kormányzati kommunikációban korábban valóban egymás mellett jelent meg a vagyonadó és az előző rendszerben megszerzett állami vagyon visszaszerzésének terve, de a kettő között nem alakult ki közvetlen jogi kapcsolat.

A vagyonadó alapvető indoka inkább a vagyoni egyenlőtlenségek mérséklése és a közteherviselés átalakítása.

A gyakorlat mutatja majd meg, működik-e

Kármán András pénzügyminiszter korábban úgy fogalmazott, hogy a vagyonadó ott működött sikeresebben, ahol széles volt az adóalap, kevés kivételt alkalmaztak és viszonylag alacsony adókulcsot vezettek be.

A magyar tervezet láthatóan ezt az irányt próbálja követni. Sok vagyonelemet vonna be, a külföldi struktúrákat is megpróbálja elérni, és a külföldre költözést sem engedné azonnali menekülőútnak.

Ugyanakkor éppen ez a részletesség okozhatja a rendszer egyik legnagyobb problémáját is. A vagyonok évenkénti felmérése, a cégek és ingatlanok értékelése, a külföldi struktúrák vizsgálata és az esetleges jogviták jelentős költséget jelenthetnek az adózóknak és az államnak egyaránt.

A tervezet most kerül társadalmi egyeztetésre, így a részletszabályok még változhatnak. Az azonban már most látszik, hogy a vagyonadó sikerét nem önmagában az 1 vagy 1,5 százalékos kulcs fogja eldönteni, hanem az, hogy az állam mennyire tudja pontosan meghatározni a vagyont, lezárni a valódi kiskapukat, és közben elkerülni azokat a mellékhatásokat, amelyek visszafoghatják a beruházásokat vagy felgyorsíthatják a tőke kiáramlását.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MNO illusztráció

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.