Heves politikai felháborodást váltott ki Donald Trump amerikai elnök hétfői nebraskai kampánybeszéde, amelyben az iráni háború költségeiről és az Egyesült Államokat érő lehetséges fenyegetésekről beszélt. Trump a Grand Islanden tartott rendezvényen azt mondta, hogy az iráni konfliktus miatt megugró árak szerinte „csekély árat” jelentenek az ország és a világ biztonságáért, majd azt fejtegette, hogy Irán képes lehetne egy amerikai nagyváros elpusztítására. Példaként Los Angelest és San Diegót említette, kijelentéseit pedig a közönség tapssal fogadta. A megszólalás Kaliforniában azonnali tiltakozást váltott ki: Los Angeles és San Diego polgármestere is bírálta az elnököt, Gavin Newsom kormányzó pedig veszélyesnek nevezte a kijelentéseket. A Fehér Ház később úgy magyarázta Trump szavait, hogy az elnök egy Irán által jelentett hipotetikus fenyegetésre utalt.

Trump „csekély árnak” nevezte az iráni háború gazdasági következményeit

Donald Trump a nebraskai Grand Islanden tartott kampánygyűlésen elsősorban a közelgő novemberi félidős választásokról beszélt, ahol pártja számára „hatalmas győzelmet” remélt. A beszéd azonban hamar átfordult külpolitikai és háborús témákba.

Trump szerint az Iránnal március óta zajló konfliktus miatt tapasztalható áremelkedés olyan költség, amelyet szerinte vállalnia kell az országnak a nagyobb biztonság érdekében. Ezután arról kezdett beszélni, hogy Irán képes lehetne egy amerikai város megsemmisítésére.

A Guardian beszámolója szerint Trump Los Angelest és San Diegót nevezte meg példaként, és úgy fogalmazott, hogy ha Irán „kiiktatná” ezeket a városokat, az sem jelentene szerinte túl nagy árat. A kijelentést a közönség tapssal fogadta.

A lap később pontosította saját korábbi címadását is: Trump szavai inkább arra utaltak, hogy Irán „képes lehetne” elpusztítani ezeket a városokat, nem pedig arra, hogy az elnök közvetlenül felszólította volna Teheránt a támadásra.

Trump gyors lezárást ígért az iráni háborúban

Az amerikai elnök a beszédben azt is állította, hogy a március óta tartó iráni háborúnak „nagyon hamar vége lesz”.

Trump ugyanakkor nem részletezte, hogy ezt milyen katonai, diplomáciai vagy politikai lépések révén kívánja elérni. A konfliktus az amerikai belpolitikában is egyre nagyobb szerepet játszik, különösen a novemberi félidős választások közeledtével.

A Guardian szerint a háború gazdasági következményei, köztük az energiaárak emelkedése és az általános megélhetési költségek növekedése, egyre fontosabb kampánytémává váltak. Trump ennek ellenére azt próbálta hangsúlyozni, hogy az áremelkedések szerinte elfogadhatóak, ha azok az amerikai nemzetbiztonság erősítését szolgálják.

Los Angeles polgármestere felelőtlennek nevezte a kijelentést

Trump szavai különösen erős reakciókat váltottak ki Kaliforniában.

Karen Bass, Los Angeles polgármestere felelőtlennek nevezte az elnök kijelentéseit. Szerinte azok akár az Egyesült Államok második legnagyobb városának biztonságát is veszélyeztethetik.

Bass hangsúlyozta, hogy az amerikai elnök elsődleges feladata az ország és az állampolgárok védelme. Álláspontja szerint ezért elfogadhatatlan, ha egy hivatalban lévő elnök olyan forgatókönyvről beszél, amelyben amerikai városok válhatnak külföldi támadás célpontjává.

Los Angeles az Egyesült Államok egyik legnagyobb és gazdaságilag legfontosabb nagyvárosa, ezért Trump kijelentése nem csupán politikai, hanem nemzetbiztonsági vitát is kiváltott.

San Diego polgármestere: egyetlen amerikai város sem feláldozható

Todd Gloria, San Diego polgármestere szintén élesen reagált.

Közleményében hangsúlyozta, hogy San Diego kulcsszerepet játszik az Egyesült Államok csendes-óceáni katonai és biztonsági rendszerében, és az ország egyik legnagyobb katonai központja található a térségben. A városban közel 1,4 millió ember él.

Gloria szerint egyetlen amerikai várost sem lehet politikai vagy földrajzi alapon feláldozhatónak tekinteni. Azt mondta, az elnök kötelessége valamennyi amerikai közösség védelme, és felszólította Trumpot, hogy vonja vissza kijelentését, valamint kérjen bocsánatot San Diego lakóitól.

A polgármester arra is emlékeztetett, hogy San Diego katonái, hajógyári dolgozói, kutatói és más szakemberei közvetlenül járulnak hozzá az Egyesült Államok biztonságához.

Gavin Newsom is keményen bírálta Trumpot

Kalifornia kormányzója, Gavin Newsom szintén élesen támadta az elnök kijelentését.

Newsom veszélyesnek nevezte azt, hogy az amerikai elnök egy olyan forgatókönyvről beszél, amelyben külföldi katonai csapás érheti Los Angelest vagy San Diegót. A kormányzó arra is felhívta a figyelmet, hogy a két nagyváros és tágabb térségük összesen több millió ember otthona.

Kalifornia állami vezetése az eset után elrendelte, hogy a vészhelyzeti felkészülésért felelős központ fokozottan figyelje az esetleges fenyegetéseket.

Newsom politikai reakciója ugyanakkor nem tekinthető független biztonsági értékelésnek: a kormányzó Trump egyik legkeményebb politikai ellenfele, ezért kijelentései egyben a két fél közötti régi politikai konfliktus részét is képezik.

Republikánus politikus is elutasította Trump szavait

Trump kijelentése nem kizárólag demokrata politikusok részéről váltott ki kritikát.

A Guardian szerint Jim Desmond republikánus képviselőjelölt, San Diego megye korábbi vezető politikusa is elutasította azt az elképzelést, hogy bármely amerikai város feláldozhatónak tekinthető lenne.

A reakció azért is figyelemre méltó, mert San Diego hagyományosan erős katonai jelenléttel rendelkezik, és a térségben jelentős számú aktív szolgálatot teljesítő katona, veterán és védelmi ipari dolgozó él.

Az ügy így túlmutat a Kalifornia és Trump közötti megszokott pártpolitikai konfliktuson, és a republikánus oldalon is kényelmetlen kérdéseket vetett fel.

A Fehér Ház szerint Trump hipotetikus fenyegetésről beszélt

A Trump körül kialakult vita után a Fehér Ház igyekezett tompítani a kijelentések jelentőségét.

Az elnöki hivatal magyarázata szerint Trump nem azt mondta, hogy Iránnak ténylegesen amerikai városokat kellene megtámadnia. A Fehér Ház szerint az elnök arra próbált utalni, milyen veszélyt jelentene, ha Irán olyan katonai vagy nukleáris képességekre tenne szert, amelyekkel amerikai nagyvárosokat is fenyegethetne.

A beszéd megfogalmazása ugyanakkor így is politikai vihart kavart, különösen azért, mert Trump konkrét amerikai városokat nevezett meg.

A vita ezért részben arról szól, hogy az elnök egy hipotetikus nemzetbiztonsági forgatókönyvet próbált-e drámai módon érzékeltetni, vagy olyan retorikai határt lépett át, amelyet ellenfelei szerint az Egyesült Államok elnökének nem lenne szabad.

A félidős választási kampányban is téma lett az ügy

Trump nebraskai beszéde közvetlenül a novemberi félidős választások kampányának hajrájában hangzott el.

Az iráni háború, a megélhetési költségek és az elnök külpolitikai döntései egyre nagyobb szerepet kapnak a választási kampányban. Trump eközben arra próbálja mozgósítani saját táborát, hogy a konfliktus gazdasági terhei az Egyesült Államok hosszú távú biztonságának árát jelentik.

A Los Angelesről és San Diegóról tett kijelentések viszont új vitát nyitottak arról, milyen retorikát használhat egy hivatalban lévő elnök amerikai városok biztonságával kapcsolatban.

A következő napokban várhatóan nemcsak az iráni háború, hanem Trump kijelentéseinek értelmezése is a kampány egyik visszatérő témája marad.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.