Sokkal több áldozata lehetett a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt volt igazgatójának annál, mint amennyiről eddig a nyilvánosság tudott: a nyomozás során összesen tizenhét sértettet azonosítottak – derül ki a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon visszaéléseit feltáró átfogó jelentésből. A dokumentum egyik legsúlyosabb megállapítása szerint a gyermekek éveken keresztül hiába jelezték a szexuális visszaéléseket, a segítségkérések újra és újra elakadtak az intézményrendszerben. A dolgozók sokszor informálisan próbálták kezelni a helyzetet, a fenntartói és hatósági eljárások pedig nem vezettek valódi védelemhez. A jelentés szerint az igazgató tekintélye, az intézmény jó hírének védelme, a gyermekek kiszolgáltatottsága és a rendszer működési hibái együtt teremtettek olyan közeget, amelyben a visszaélések hosszú időn át folytatódhattak.

Már 1993-ban érkezhetett jelzés Vásárhelyi Jánosról

A jelentés szerint már három évvel Vásárhelyi János igazgatóvá választása után, 1993-ban jelzést tehetett róla az intézmény egyik dolgozója. Arról azonban nem maradt fenn kézzelfogható bizonyíték, hogy pontosan kinek szólt a bejelentés és milyen tartalma volt.

A következő dokumentálható eset 2007-re vezethető vissza. Egy gyermek a gyógypedagógusának arról beszélt, hogy az igazgató szexuálisan közeledik hozzá, de azt is hozzátette: ha továbbadják a történetet, ő le fogja tagadni.

Az információ legalább kilenc dolgozóhoz eljutott, hivatalos jelzést azonban senki nem tett. A gyógypedagógus mindössze azt tanácsolta a gyermeknek, hogy Vásárhelyi irodájába csak felnőtt jelenlétében menjen be.

A mostani jelentés szerint ezt utólag nem lehet felelős szakmai beavatkozásként értékelni. Ahelyett, hogy a jelzést a gyermek védelmét szolgáló hivatalos csatornára terelték volna, a veszély kezelését részben magára a gyerekre hárították.

Több gyerek beszélt félreérthető érintésekről és szexuális kérésekről

2007 és 2011 között újabb három gyermek számolt be nevelőinek félreérthető érintésekről, szexuális tartalmú megjegyzésekről és konkrét szexuális tevékenységre vonatkozó kérésekről.

A dolgozók ezekben az esetekben is házon belül, informális eszközökkel próbálták kezelni a problémát. Hivatalos jelzés továbbra sem történt.

Közben 2008 és 2010 között több, az ügytől független átfogó vizsgálat is zajlott az intézményben. Ezek azonban nem tárták fel, mi történik az igazgató szobájában, és nem jutottak el a gyermekek által jelzett visszaélésekhez sem.

A jelentés szerint ez jól mutatja, mennyire könnyen átcsúszhatnak a rendszer szűrőjén azok az esetek, amelyekben az intézmény formálisan megfelel az ellenőrzéseknek, miközben a gyermekek valós biztonsága sérül.

A rendőrségi eljárás alatt is a gyerekek maradtak kiszolgáltatott helyzetben

Miután az informális megoldási kísérletek nem vezettek eredményre, és egyre több dolgozó szerzett tudomást a jelzésekről, az ügy végül eljutott a Fővárosi Önkormányzathoz. Fenntartói vizsgálat és rendőrségi nyomozás indult.

Vásárhelyit azonban nem függesztették fel a vizsgálat idejére, csak szabadságra küldték. Mivel szolgálati lakása az intézmény területén volt, továbbra is a gyermekek közvetlen közelében maradt.

A nyomozást a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság végezte. Bár a fenntartó elfogultságot jelentett be, az ORFK nem vette át és nem helyezte át az eljárást.

A jelentés szerint közben az érintett gyermekeket folyamatosan nyomás alatt tartották. Fenyegetések, jutalmak ígérete vagy megvonása, illetve kapcsolatok korlátozása is szerepelt az eszközök között.

Az egyik, később öngyilkosságot elkövető fiatal esetében például azzal gyakoroltak nyomást, hogy nem tarthat kapcsolatot számára fontos emberekkel.

A gyerekek végül visszavonták vallomásaikat

A nyomásgyakorlás következményeként végül valamennyi érintett gyermek visszavonta a korábbi vallomását. A nyomozást 2012 júniusában megszüntették.

A jelentés szerint azonban abból, hogy egy büntetőeljárás nem vezet eredményre, nem következik az, hogy a gyermek eredeti közlése hamis volt, vagy hogy nem érte sérelem.

Különösen egy hatalmi egyenlőtlenséggel terhelt helyzetben fontos figyelembe venni, hogy a kiszolgáltatott gyermek könnyen manipulálható, elbizonytalanítható vagy fenyegethető.

A jelentés ezt az egyik kulcsproblémaként azonosítja: a rendszer sok esetben úgy értelmezte a visszavont vallomást, mintha az automatikusan az eredeti állítás hiteltelenségét bizonyítaná.

A fenntartó nem tartotta kellően megalapozottnak a gyanút

A fenntartó egy 2012 decemberében megjelent interjúban azzal indokolta a szigorúbb intézkedések elmaradását, hogy a gyanút nem tartotta kellően megalapozottnak.

Álláspontja szerint túl nagy felelősség lett volna egy intézményvezetőt pusztán egy vélt bűncselekmény miatt felmenteni, ezért elegendő intézkedésnek tartotta, hogy Vásárhelyit szabadságra küldték, és jelezték az ügyet az illetékes szolgálatnak.

A mostani jelentés viszont azt sugallja, hogy a gyermekvédelmi szempontok ennél erősebb óvatosságot indokoltak volna. Nemcsak az volt a kérdés, hogy büntetőjogilag bizonyítható-e azonnal a bűncselekmény, hanem az is, hogy a gyerekek biztonságban vannak-e.

A 2013-as fenntartóváltással még több információ veszett el

2013. január 1-jén a bicskei gyermekotthon fenntartása a Fővárosi Önkormányzattól a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz került.

A jelentés szerint a rendkívül gyors jogi átadás során a korábbi jelzések és eljárások még inkább elvesztették a súlyukat. Több dokumentum és előzmény nem épült be megfelelően az új fenntartó működésébe.

2013 és 2016 között több hatósági és fenntartói ellenőrzés is zajlott, ám egyik sem jutott arra a következtetésre, hogy az intézményben gyermekeket érhet szexuális bántalmazás.

Ezzel párhuzamosan az igazgató szakmai és társadalmi tekintélye továbbra is erős maradt.

2016-ban újraválasztották, majd egy fiatal halála hozott áttörést

Vásárhelyi Jánost 2016-ban ismét az intézmény igazgatójának választották. Nem sokkal később az egyik, korábban érintett fiatal öngyilkosságot követett el.

A fiú egyik barátja ezután feljelentést tett és a nyilvánosság elé állt. Ez hozta el azt az áttörést, amelyre a korábbi intézményi és hatósági eljárások nem voltak képesek.

Az RTL Klub Házon kívül című műsora két egykori bicskei fiatal névvel és arccal vállalt beszámolóját mutatta be. A sajtónyomás nyomán Vásárhelyi kiköltözött az intézményből, új nyomozócsoport alakult, majd 2016. október 24-én megszűnt közalkalmazotti jogviszonya és előzetes letartóztatásba került.

A későbbi büntetőeljárásban Vásárhelyi Jánost és az otthon egyik nevelőjét, K. Bélát szexuális visszaélés miatt, K. Endre igazgatóhelyettest pedig kényszerítés és vesztegetés miatt ítélték el.

A jelentés szerint sokkal többen asszisztáltak a rendszer működéséhez

A mostani jelentés egyik legerősebb megállapítása szerint a bicskei igazgató nem tekinthető magányos elkövetőnek.

A dokumentum szerint többen segítették a gyermekek elhallgattatását vagy manipulációját, miközben az intézményi rendszer hibái, a félrenézés és az otthon jó hírének védelme felülírta a gyermekek védelmének alapelvét.

A jelentés azt is megjegyzi, hogy több embernek kellett volna a vádlottak padjára kerülnie annál, mint ahányan végül ténylegesen oda kerültek.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy minden egykori dolgozó vagy vezető büntetőjogi felelősségét megállapították volna. A jelentés elsősorban rendszerszintű működési és szakmai kudarcokat tár fel.

A kegyelmi ügy újra ráirányította a figyelmet Bicskére

Vásárhelyi János nyolcéves fegyházbüntetése után 2026 áprilisában szabadult. K. Endre igazgatóhelyettes ezzel szemben már korábban kikerült a büntetés alól, miután 2023 áprilisában Novák Katalin akkori köztársasági elnöktől kegyelmet kapott.

K. Endrét azért ítélték el, mert közreműködött abban, hogy a gyermekeket megpróbálják rávenni a Vásárhelyire terhelő vallomások visszavonására.

A kegyelmi döntésből 2024-ben országos politikai botrány lett. Novák Katalin lemondott, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter pedig visszavonult a közélettől.

Balog Zoltán, aki a kegyelem támogatásában szerepet vállalt, lemondott a református egyház zsinati elnöki tisztségéről, püspöki címét azonban megtartotta.

A jelentés azt is feltárja, miért olyan nehéz egy gyereknek segítséget kérnie

A dokumentum külön fejezetekben foglalkozik azokkal a tényezőkkel, amelyek a bántalmazások felismerését és feltárását általában is nehezítik.

A gyermekeknél az abúzus szégyenérzettel, bűntudattal és önváddal járhat. Sokszor magukat hibáztatják, és akár abban is elbizonytalanodnak, hogy valóban megtörtént-e velük az, amire emlékeznek.

A kisebb gyermekek különösen hajlamosak arra, hogy megpróbáljanak megfelelni a bántalmazónak, abban reménykedve, hogy ezzel elkerülhetik az újabb erőszakot.

A félelem is meghatározó. A jelentés egy olyan esetet is idéz, amelyben egy gyermek kifejezetten azt kérte, hogy a helyi hatóságokat ne értesítsék, mert attól tartott, hogy azok jó kapcsolatban vannak az érintett felnőttel.

Az igazgató a hatalmi helyzetét is felhasználhatta

A jelentés szerint Vásárhelyi János az intézményi hatalmát is felhasználta arra, hogy kontroll alatt tartsa a gyermekeket.

Kedvezményeket és anyagi juttatásokat ígérhetett, egyeseket családi látogatások megtagadásával zsarolhatott, másokat pedig támogatások vagy előnyök elvesztésével fenyegethetett.

A gyermekek emiatt úgy érezhették, hogy az együttműködés megtagadásával elveszíthetnek számukra fontos kapcsolatokat vagy lehetőségeket.

A dokumentum ezért különösen fontosnak tartja, hogy az intézményben élő gyermekeknek valóban független gyámjuk és olyan biztonságos jelzési csatornájuk legyen, amely nem függ az intézmény vezetőjétől.

A köztiszteletben álló igazgatónak hittek, nem a gyerekeknek

A bicskei ügyben jelentős szerepet játszott Vásárhelyi társadalmi és szakmai tekintélye is.

A jelentés szerint a gyermekvédelemben dolgozók gyakran nem abból indultak ki, hogy a gyermek veszélyben van-e, hanem abból, elképzelhető-e egyáltalán, hogy egy köztiszteletben álló intézményvezető ilyen cselekményeket kövessen el.

Miközben a gyermekek beszámolóinak hitelességét újra és újra megkérdőjelezték, Vásárhelyi szakmai tekintélye erősödött. Miniszteri és fővárosi kitüntetésekben is részesült.

A jelentés szerint ez tovább nehezítette, hogy a későbbi gyermekjelzéseket komolyan vegyék.

A rendszer azt tekintette sikernek, hogy formálisan megtörténtek az eljárások

A dokumentum egyik központi állítása szerint az intézményrendszer sok esetben saját működését védte a gyermekek érdekei helyett.

Egy jelzés továbbítása, egy vizsgálat vagy egy rendőrségi eljárás megindítása önmagában annak bizonyítékává vált, hogy a rendszer megtette a szükséges lépéseket.

Amikor ezek az eljárások nem jutottak elmarasztaló eredményre, az érintettek könnyen arra következtettek, hogy a vádak alaptalanok voltak. Ez azonban tovább gyengítette a gyermekek későbbi jelzéseinek hitelességét.

A jelentés szerint így a sikertelen eljárások paradox módon hozzájárulhattak ahhoz, hogy a visszaélések folytatódására alkalmas közeg fennmaradjon.

48 ember ügyét vizsgálják egyenként

Az államtitkárság most azokkal a jelenlegi vagy korábbi dolgozókkal kapcsolatban is vizsgálatot folytat, akikre több jelzés érkezett.

A jelentés szerint 48 olyan embert azonosítottak, akikkel szemben kettőnél több jelzés érkezett határátlépésről vagy bántalmazásról.

Ezeket az ügyeket egyenként vizsgálják át.

A dokumentum ezzel már nemcsak a bicskei intézmény múltjáról szól, hanem arról is, hogy milyen módszertani és intézményi változtatásokra van szükség ahhoz, hogy hasonló jelzések a jövőben ne vesszenek el.

A szakemberhiány is súlyosbítja a problémát

A jelentés külön kitér arra is, hogy a gyermekvédelmi rendszerben tapasztalható kapacitáshiány és a nagy fluktuáció komolyan nehezíti a bántalmazások felismerését.

Ha a dolgozók folyamatosan cserélődnek, nehezebben alakul ki olyan tartós bizalmi kapcsolat gyermek és felnőtt között, amelyben a gyermek biztonsággal beszélni mer a vele történtekről.

A szakemberhiány miatt az is kisebb eséllyel tűnik fel valakinek, ha egy gyermek viselkedése megváltozik, visszahúzódóbbá válik vagy más, traumára utaló tüneteket mutat.

A bicskei jelentés ezért nem egyetlen intézmény történeteként kezeli az ügyet. A dokumentum egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a gyermekvédelmi rendszer működésének egészét úgy kell átalakítani, hogy a gyermekek jelzése ne pusztán adminisztratív esemény legyen, hanem valódi és azonnali védelmi intézkedést indítson el.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MNO illusztráció

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.