Egymilliárd forintos keretösszeggel indít gyermekvédelmi jóvátételi alapot a kormány, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson azoknak a felnőtteknek, akiket korábban a magyar gyermekvédelmi rendszerben bántalmazás, elhanyagolás vagy más súlyos sérelem ért. Gyurkó Szilvia gyermekjogokért és gyermekvédelemért felelős államtitkár szerint a program nem hagyományos pénzbeli kártérítésként működik majd: az érintettek pszichológiai, pszichiátriai, egészségügyi, jogi és lakhatási támogatást, valamint tanuláshoz vagy munkába való visszatéréshez szükséges segítséget is kaphatnak. Az első év kísérleti időszak lesz, amelynek tapasztalatai alapján később módosíthatják a rendszert. A kezdeményezést a bicskei gyermekotthon elmúlt húsz évét feltáró vizsgálat bemutatásakor jelentették be, amelynek egyik legsúlyosabb következtetése szerint az intézményrendszer hosszú időn keresztül nem tudta megfelelően megvédeni a rábízott gyermekeket.

Nem egyszerűen pénzt adnának az áldozatoknak

Gyurkó Szilvia a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskola 2005 és 2025 közötti működését feltáró jelentés bemutatásakor ismertette a jóvátételi alap részleteit. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a program túl akar lépni a hagyományos pénzügyi kártérítésen.

Az alap ezért elsősorban olyan szolgáltatásokat finanszírozna, amelyek az érintettek jelenlegi élethelyzetén tudnak javítani. Ide tartozhat pszichológiai vagy pszichiátriai ellátás, egészségügyi és rehabilitációs segítség, jogi támogatás, valamint lakhatási segítség is.

A program az oktatásba vagy a munka világába történő visszatérést is támogathatja. Az elképzelés szerint nem minden érintett ugyanazt a szolgáltatást kapja majd, hanem egy mentorálási folyamat során közösen határozzák meg, hogy az adott személynek milyen segítségre van szüksége.

A kormány hivatalos tájékoztatása szerint az alap egymilliárd forintos kerettel jön létre, és az első évben kísérleti programként működik.

Azok jelentkezhetnek, akik nagykorúak és 1997 után gyermekvédelmi ellátásban éltek

A program célcsoportját szélesen határozták meg. Azok a már 18. életévüket betöltött személyek fordulhatnak az alaphoz, akik a gyermekvédelmi törvény hatálybalépése után legalább egy napot gyermekvédelmi bentlakásos ellátásban, nevelőszülőnél vagy javítóintézetben töltöttek.

A jogosultság egyik feltétele az lesz, hogy az érintett nyilatkozata szerint az elhelyezése során bántalmazás, elhanyagolás vagy más súlyos sérelem érte.

Gyurkó Szilvia szerint ehhez nem kell bírósági vagy más hatósági határozattal bizonyítani a bántalmazás megtörténtét. A program egyik alapelve éppen az, hogy ne kényszerítse újabb hosszadalmas és megterhelő bizonyítási folyamatba azokat, akik gyermekkorukban már kiszolgáltatott helyzetben voltak.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából elsősorban az érintettek aktuális szükségleteit veszik majd figyelembe.

Akár 250 ezer potenciális érintett is lehet

Egyelőre nehéz megjósolni, hogy pontosan hányan fordulnak majd a jóvátételi alaphoz. Gyurkó Szilvia szerint nagyságrendileg akár 250 ezer olyan ember is lehet Magyarországon, akiben felmerülhet, hogy gyermekvédelmi ellátásban töltött évei alatt valamilyen bántalmazás vagy súlyos sérelem érte.

Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ennyien ténylegesen jelentkezni is fognak. Az államtitkár szerint a nemzetközi tapasztalatok alapján az első időszakban jellemzően azok találják meg az ilyen programokat, akik jobban informáltak, stabilabb élethelyzetben vannak és könnyebben képesek segítséget kérni.

A jóvátételi rendszer egyik kihívása ezért az lehet, hogyan érik el azokat, akiknek ugyan szükségük lenne segítségre, de társadalmi, egészségügyi vagy anyagi helyzetük miatt nehezebben jutnak el a szolgáltatásokhoz.

A kormány ezért olyan rendszert alakítana ki, amelyben a jelentkezőket mentorok segítik végig a folyamaton.

Magyar és külföldi szakértők is felügyelik a programot

Gyurkó Szilvia elmondta, hogy az alap működését az elmúlt három hónapban készítették elő. A tervezés során gyermekvédelmi szakemberekkel, támogató szervezetekkel, érintettekkel és külföldi szakértőkkel is egyeztettek.

A program mellé tanácsadó testületet is létrehoztak, amelynek feladata az alap működésének folyamatos követése és értékelése lesz. A testületben magyar és külföldi szakemberek mellett olyan emberek is helyet kapnak, akik korábban maguk is bántalmazást szenvedtek el.

Az első év tapasztalatai alapján később módosíthatják a rendszert. Gyurkó szerint éppen ezért kísérleti programként indítják el a jóvátételi alapot, nem pedig végleges, megváltoztathatatlan konstrukcióként.

A cél az, hogy az érintettek visszajelzései alapján derüljön ki, mely szolgáltatások működnek megfelelően, hol vannak hiányosságok, és milyen további segítségre lenne szükség.

Gyurkó szerint a rendszer hosszú időn keresztül önmagát védte

A jóvátételi alap bejelentése szorosan kapcsolódott a bicskei gyermekotthonról készült jelentéshez. Gyurkó Szilvia szerint a feltárt történet egyik legsúlyosabb tanulsága az, hogy a gyermekvédelmi rendszer hosszú éveken keresztül nem a gyermekek, hanem saját intézményi működésének védelmét helyezte előtérbe.

Az államtitkár szerint a rendszerben kialakult egy olyan kép, amelyben a bicskei intézmény köztiszteletben álló igazgatója hiteles és megbízható vezetőnek számított, miközben a gyermekek szavát kevésbé tekintették hitelesnek.

Gyurkó úgy fogalmazott, hogy amikor a gyermekek visszavonták korábbi vallomásaikat, az intézményrendszer ezt sok esetben megnyugtató lezárásként kezelte. A mostani vizsgálat ugyanakkor arra jutott, hogy a vallomások visszavonása mögött több esetben manipuláció, zsarolás vagy megvesztegetés állhatott.

Az államtitkár szerint ezért valószínűsíthető, hogy Bicskén jóval több áldozat lehetett annál, mint ahányan később sértettként szerepeltek a büntetőeljárásban vagy nyilvánosan beszéltek a történtekről.

A korábbi kártalanítás sem feltétlenül segített az érintetteken

Gyurkó Szilvia arról is beszélt, hogy az áldozatok egy része 2020-ban már kapott pénzügyi kártalanítást. Ennek feltételeként azonban titoktartási kötelezettséget vállaltak.

Az államtitkár értékelése szerint ez a megoldás bizonyos esetekben inkább ártott az érintetteknek, mint segített rajtuk. A mostani program ezért más megközelítést alkalmazna, amely nem egyszerűen egy pénzösszeg kifizetésével próbálja lezárni a múltat.

A hangsúlyt arra helyezik, hogy az érintettek megkapják azt a segítséget, amelyre jelenlegi élethelyzetükben ténylegesen szükségük van.

Ez lehet hosszabb pszichológiai terápia, egészségügyi ellátás, lakhatási támogatás vagy éppen segítség abban, hogy valaki befejezze tanulmányait, szakmát szerezzen vagy visszatérjen a munka világába.

Több ezer oldalnyi dokumentumot vizsgáltak át Bicske ügyében

A jóvátételi alap létrehozásának közvetlen előzménye a bicskei gyermekotthon ügyét feltáró vizsgálat volt. A szakemberek mintegy hétezer oldalnyi iratot tekintettek át, szakmai interjúkat készítettek, és sajtóban megjelent információkat is elemeztek.

A dokumentáció azonban több helyen hiányosnak bizonyult. Egyes iratokat nem megfelelően tartottak nyilván, más dokumentumok a fenntartóváltások során vesztek el.

Gyurkó szerint több esetben annak gyanúja is felmerült, hogy iratokat szándékosan tüntettek el. Négy aktánál különösen erős ez a gyanú, de jelenleg csak az aktaszámok ismertek, maguk a dokumentumok nem kerültek elő.

Az államtitkár szerint ezek akár a bicskei vagy a Szőlő utcai ügyhöz is kapcsolódhatnak, de éppen a dokumentumok hiánya miatt ezt nem tudták egyértelműen megállapítani.

Büntetőjogi gyanút a bicskei akták alapján nem tudtak megállapítani

Gyurkó Szilvia hangsúlyozta, hogy ahol a vizsgálatok során büntetőjogi felelősség lehetősége merül fel, ott a kormány és az illetékes szervek megteszik a szükséges lépéseket.

A bicskei iratanyag alapján azonban a mostani vizsgálat nem tudott olyan új, megalapozott gyanút megállapítani, amely önmagában büntetőeljárás megindítását indokolná.

Ez ugyanakkor az államtitkár szerint nem jelenti azt, hogy más intézmények vagy később előkerülő információk esetében ne alakulhatna másként a helyzet.

Gyurkó arról is beszélt, hogy a politikai és ágazati vezetőknek lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a nyilvánosság előtt beszéljenek saját felelősségükről. Úgy fogalmazott: „Felejtésre nem lehet jóvátételt építeni.”

Átalakítják a gyermekvédelem intézményi rendszerét is

A jóvátételi alap csak egy része a gyermekvédelmi rendszer átalakításának. Gyurkó Szilvia bejelentette, hogy a gyermekvédelmi terület kiválik a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságból.

Az ehhez szükséges döntések az államtitkár tájékoztatása szerint már a végső szakaszban vannak. Egy új, kisebb, ugyanakkor a tervek szerint hatékonyabb középirányító intézményt hoznak létre.

A gyermekvédelemben dolgozók helyzetén is változtatni kívánnak. A korábban bejelentett 9,5 milliárd forintos krízisprogramból 1,5 milliárd forintot fordítanak a szakemberek megerősítésére.

Gyurkó szerint a dolgozók megkérdezésekor a bérezés fontos, de nem az első helyen szereplő probléma volt. A munkatársak számára legalább ilyen fontos, hogy valódi szakmai munkát végezhessenek, megfelelő támogatást kapjanak és legyen érdemi beleszólásuk az intézmény működésébe.

Egy év után értékelik újra a rendszert

A gyermekvédelmi jóvátételi alap első éve tehát egyszerre lesz segítségnyújtási és tanulási időszak. A kormány azt ígéri, hogy folyamatosan figyelik az érintettek tapasztalatait, és ezek alapján alakítják tovább a programot.

A rendszer egyik alapelve az lesz, hogy a segítség ne az áldozatok ismételt bizonyítási kényszerére épüljön, hanem arra, hogy az állam elismerje a gyermekvédelmi rendszerben elszenvedett sérelmeket, és az érintettek jelenlegi szükségleteihez igazodó támogatást biztosítson.

Gyurkó Szilvia szerint a bicskei ügy egyik legfontosabb tanulsága éppen az, hogy a gyermekek jelzéseit nem lehet ismét következmények nélkül hagyni. A jóvátételi alap ezért nem pusztán egy pénzügyi program, hanem annak elismerése is, hogy az állami gyermekvédelem korábban sok esetben nem teljesítette azt a feladatot, amelyre létrehozták.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Illyés Tibor / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.