Megtartotta első ülését az új összetételű Médiatanács, amely már működésének kezdetén több, a testület átláthatóságát és pártatlanságát erősítő szabályt fogadott el. Az október 6-i ülésen elfogadott új ügyrend alapján a jövőben nemcsak a döntések és azok indoklásai lesznek nyilvánosak, hanem a szavazások név szerinti eredményei és az esetleges különvélemények is. A testület emellett több, az előző Médiatanács júniusi utolsó ülése óta felhalmozódott ügyben is határozott: az RTL-re hatmillió, a Hír TV-re összesen 800 ezer forintos bírságot szabtak ki, az ATV-t pedig figyelmeztették egy tiltott reklám miatt. A Médiatanács rádiós médiaszolgáltatási jogosultságok ügyében is elvi jelentőségű döntéseket hozott, és a lejáró engedélyek megújításának időtartamát egy évben határozta meg.

Új ügyrenddel kezdte meg működését a testület

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa első ülésének egyik legfontosabb napirendi pontja saját működési rendjének elfogadása volt. A testület közleménye szerint az új ügyrend részletesebben szabályozza a döntéshozatalt, és nagyobb hangsúlyt helyez az átláthatóságra, a jogszerűségre és a pártatlanságra.

A jelenlegi Médiatanács Polyák Gábor elnökből, valamint Bencsik Márta, Bodrogi Bea és Nagy Krisztina tagokból áll. Az új működési dokumentum külön rögzíti azt is, hogy a tagok eltérő szakmai háttere nem problémát, hanem a testület működésének egyik erőforrását jelenti.

A Médiatanács közlése szerint az új ügyrend egyik lényeges újítása az lesz, hogy a döntések mellett a szavazások részletes eredményei is megismerhetők lesznek. A nyilvánosság így azt is láthatja majd, melyik tag hogyan szavazott egy-egy ügyben, és ha valaki különvéleményt fogalmaz meg, az is hozzáférhetővé válik.

Három munkanapon belül nyilvánosságra hozzák a jegyzőkönyveket

Az átláthatóságot szolgálja az a szabály is, amely szerint az ülések jegyzőkönyveit az aláírásuktól számított három munkanapon belül közzé kell tenni a Médiatanács honlapján. Ez jelentősen kiszámíthatóbbá teheti a testület munkájának követését.

A Médiatanács a 2026-os év hátralévő részére előre meghatározta az ülések időpontjait is. Ezeket a dátumokat szintén nyilvánosságra hozzák, így előre lehet majd tudni, mikor ülésezik a testület.

Az ügyrend lehetőséget biztosít arra is, hogy a később megválasztott ellenzéki tagok módosító javaslatokat tegyenek a működési szabályokra. Ez azért lehet fontos, mert a testület jelenlegi összetétele még nem feltétlenül tekinthető véglegesnek.

Egy évre hosszabbíthatják meg a rádiós jogosultságokat

Az új Médiatanács nemcsak saját működésével foglalkozott, hanem több, korábbról örökölt médiafelügyeleti ügyet is megtárgyalt. Ezek között szerepeltek a lejáró rádiós médiaszolgáltatási jogosultságok.

A testület közlése szerint elvi jelentőségű határozatokat hoztak ezek megújításáról. A médiaszolgáltatások sokszínűségének védelme és a demokratikus közvélemény erősítése érdekében a megújítások időtartamát egységesen egy évben határozták meg.

Ez rövidebb időtávot jelenthet annál, mint amit egyes korábbi gyakorlatokban megszokhattak a médiaszolgáltatók. A döntés mögött a testület indoklása szerint az a szándék áll, hogy a rádiós piac szerkezete rendszeresebben felülvizsgálható legyen.

Hatmilliós bírságot kapott az RTL

Az ülésen több médiafelügyeleti ügyben is jelentős összegű bírságot szabtak ki. Az RTL esetében a Terhes társaság című film korhatári besorolását kifogásolta a Médiatanács.

A médiaszolgáltató a filmet a III. korhatári kategóriába sorolta, vagyis 12 éven aluliak számára nem ajánlottként sugározta. A Médiatanács szerint azonban az agresszív és erőszakos jelenetek, a szexuális utalások, valamint a tudatmódosító szerek használatának bemutatása miatt a műsort a IV. kategóriába kellett volna sorolni.

Ez azt jelentette volna, hogy a filmet csak későbbi időpontban lehetett volna műsorra tűzni. A jogsértés miatt az M-RTL Zrt.-t hatmillió forintos bírság megfizetésére kötelezték.

A társaságnak emellett közleményt is közzé kell tennie arról, hogy a Médiatanács jogsértést állapított meg.

A Hír TV-t is megbírságolták

A Hír TV esetében a Riasztás című bűnügyi magazin két adását vizsgálták. Ezek egy 2023-ban történt, gyilkosságba torkolló párkapcsolati konfliktusról szóltak.

A csatorna ezeket az adásokat szintén a III. korhatári kategóriába sorolta, vagyis 12 éven aluliak számára nem ajánlottként jelölte. A Médiatanács viszont úgy ítélte meg, hogy az adások tartalma alapján a IV. kategóriába, tehát a 16 éven aluliak számára nem ajánlott műsorok közé kellett volna kerülniük.

A kifogásolt képsorokat ráadásul a médiaszolgáltató a lekérhető szolgáltatásában is kétszer elérhetővé tette. A jogsértések miatt a HírTV Zrt.-t összesen 800 ezer forintos bírsággal sújtották.

A csatornának közleményt is közzé kell tennie a jogsértésről, és annak ismételt jellege miatt a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjét további 25 ezer forintos bírság megfizetésére kötelezték.

Az ATV figyelmeztetést kapott egy gyógyászati reklám miatt

Az ATV esetében nem korhatár-besorolási, hanem reklámszabályozási jogsértést állapított meg a testület. A csatorna az Ormos Intézet egyik gyógykezelését hirdette szabálytalanul.

A Médiatanács szerint kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyászati eljárás reklámozása tilos. Emiatt az ATV Zrt.-t figyelmeztették a jogsértésre.

A közleményből nem derül ki, hogy az ATV esetében pénzbírságot is kiszabtak volna. Az ügy így a mostani ülésen enyhébb szankcióval zárult, mint az RTL vagy a Hír TV korhatár-besorolással kapcsolatos esetei.

Szeptemberben választotta meg az új tagokat a parlament

Az Országgyűlés szeptember 22-én választotta meg a Médiatanács új tagjainak egy részét. A Tisza és a Mi Hazánk jelöltjeit a parlament támogatta, miközben a Fidesz és a KDNP két jelöltje nem kapta meg a szükséges szavazatokat.

Ez annak ellenére történt, hogy az illetékes parlamenti bizottság korábban támogatta a két ellenzéki jelöltet. A testület összetétele ezért a megválasztását követően sem vált teljessé.

Azóta további változás is történt. Tóth Máté, akit a Mi Hazánk delegált a Médiatanácsba, lemondott tagságáról, miután a párt alelnökévé választották.

A médiatörvény rendelkezései szerint a két tisztség összeférhetetlen, ezért Tóth nem maradhatott egyszerre pártvezető és a Médiatanács tagja.

Az új testület működésének első komolyabb próbája most kezdődik

Az első ülés alapján az új Médiatanács láthatóan nagyobb hangsúlyt kíván helyezni arra, hogy döntései és belső működése részletesebben követhető legyen. A név szerinti szavazások, a különvélemények és a gyorsabban közzétett jegyzőkönyvek mind ezt a célt szolgálják.

Eközben a testületnek már rögtön az induláskor több jelentős médiafelügyeleti ügyben kellett döntenie. A rádiós jogosultságok egyéves meghosszabbításáról szóló elvi döntések mellett három nagy televíziós médiaszolgáltató ügyében is határozat született.

Az előttük álló időszakban ugyanakkor a Médiatanács összetétele még tovább változhat. A parlamentnek a hiányzó tagok megválasztásáról ismét döntenie kellhet, miközben a most elfogadott ügyrend módosítására is lehetőség nyílhat.

A testület első ülésének legfontosabb üzenete így nemcsak az, hogy megkezdte érdemi működését, hanem az is, hogy a korábbinál részletesebb nyilvánossági és pártatlansági garanciákat kíván beépíteni saját döntéshozatalába.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.