Czibere Károly, a 2016-ban szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a bicskei gyermekotthon ügyében felajánlotta lemondását, Balog Zoltán akkori emberierőforrás-miniszter azonban nem fogadta el azt. Czibere a csütörtökön nyilvánosságra hozott átfogó jelentésre reagálva azt közölte, hogy az ágazatirányítás 2016 szeptemberében értesült a bántalmazásokról, majd feljelentést tett, vizsgálatot indított és bekérte a korábbi ellenőrzési anyagokat. A volt államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gyors intézkedések ellenére politikai felelősség terheli minden olyan gyermekért, akit az állami rendszer nem tudott megvédeni. Egyúttal bocsánatot kért mindazoktól, akik hivatali ideje alatt bármely intézményben bántalmazás áldozatává váltak, és akiknek a jelzéseire nem érkezett megfelelő intézményi válasz.

Czibere szerint 2016 szeptemberében értesültek a bántalmazásokról

Czibere Károly a bicskei gyermekotthonban történt visszaéléseket feltáró jelentés nyilvánosságra hozatala után adott ki közleményt. A korábbi államtitkár azt írta, hogy az ágazatirányítás 2016 szeptemberében szerzett tudomást a bicskei intézmény akkori igazgatójának, Vásárhelyi Jánosnak a súlyos visszaéléseiről, és ezt követően azonnal több intézkedést is kezdeményeztek.

Beszámolója szerint a gyermekek vallomásai faxon érkeztek meg az ágazatvezetéshez. A dokumentumok elolvasása után rendőrségi feljelentést tettek, valamint vizsgálatot indítottak a gyermekotthont fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnál. Ezzel párhuzamosan bekérték az ombudsman, a kormányhivatal és más illetékes hatóságok korábbi ellenőrzéseinek valamennyi, az intézményt érintő jelentését.

Czibere közlése szerint ekkor kezdték meg egy új gyermekvédelmi szabályozócsomag előkészítését is. A volt államtitkár ezzel azt kívánta hangsúlyozni, hogy amikor az ágazatvezetéshez konkrét információk jutottak el, megpróbáltak gyorsan reagálni a történtekre.

Felajánlotta a lemondását, de Balog Zoltán nem fogadta el

Czibere most azt is nyilvánosságra hozta, hogy a bicskei ügy miatt 2016-ban felajánlotta lemondását. A döntés mögött saját megfogalmazása szerint az a politikai felelősség állt, amelyet államtitkárként a gyermekvédelmi rendszer működéséért viselt.

A lemondást azonban Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumát vezető akkori miniszter nem fogadta el. Czibere így hivatalában maradt, miközben folytatódtak a bicskei ügy feltárásával és a gyermekvédelmi szabályok átalakításával kapcsolatos intézkedések.

A volt államtitkár mostani közleményében nem próbálta kizárólag azzal lezárni a felelősség kérdését, hogy 2016 őszén intézkedések történtek. Azt írta, hogy ettől függetlenül egy szociális államtitkár politikai felelősséggel tartozik minden egyes olyan gyermekért, akit a rendszer nem tudott megvédeni.

Bocsánatot kért az áldozatoktól

Czibere Károly közleményében bocsánatot is kért mindazoktól, akiket államtitkári időszaka alatt bármely gyermekvédelmi intézményben bántalmazás ért. Ezzel a felelősséget nem kizárólag a bicskei gyermekotthon konkrét ügyére szűkítette, hanem tágabban a gyermekvédelmi rendszer egészének működésére utalt.

A csütörtökön nyilvánosságra hozott bicskei jelentés egyik legfontosabb megállapítása éppen az volt, hogy a gyermekek több alkalommal is jelezték a velük történteket, ezek a jelzések azonban újra és újra elakadtak az intézményi rendszer különböző szintjein. A dokumentum szerint az intézmény jó hírének megőrzése, az igazgató szakmai tekintélye és a hibás hatósági működés több esetben erősebbnek bizonyult a gyermekek védelménél.

Czibere mostani megszólalása azért is jelentős, mert a jelentés nyilvánosságra hozatala után ismét előtérbe került a kérdés, hogy az akkori politikai és szakmai vezetők mikor, milyen információk birtokában és milyen döntéseket hoztak az ügyben.

Balog Zoltán szerepe is újra a figyelem középpontjába került

Balog Zoltán neve az elmúlt hetekben több alkalommal is előkerült a bicskei gyermekotthon ügyével kapcsolatban. Magyar Péter miniszterelnök korábban azt állította, hogy Balog javasolta állami kitüntetésre Vásárhelyi Jánost, a később pedofíliáért elítélt intézményvezetőt.

Balog ezt később maga is megerősítette, ugyanakkor azt írta, hogy a kitüntetési javaslat idején abból indult ki: Vásárhelyit szakmailag elismerik, a helyi közösség támogatja, és nincs vele szemben olyan ismert kizáró körülmény, amely megakadályozná az állami elismerést. Közlése szerint a kitüntetési folyamat szakmai és erkölcsi ellenőrzése nem közvetlenül az ő feladata volt, és miniszterként egy többlépcsős eljárás későbbi szakaszában döntött a felterjesztésről.

Az egykori miniszter azt is állította, hogy amikor olyan jelzés jutott el hozzá, amely gyanúra adott okot a bicskei gyermekotthon működésével kapcsolatban, azonnali vizsgálatot rendelt el. A most nyilvánosságra került információ szerint ugyanakkor Czibere lemondási szándékát nem fogadta el.

A kegyelmi ügy irányította vissza a figyelmet Bicskére

A bicskei gyermekotthon története 2024 februárjában került ismét országos figyelem középpontjába, amikor nyilvánosságra került, hogy Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, Vásárhelyi János egykori helyettesének.

K. Endrét azért ítélték el, mert a büntetőeljárás megállapításai szerint közreműködött abban, hogy az áldozatok közül többen visszavonják a Vásárhelyire terhelő vallomásaikat. A kegyelmi döntésből súlyos politikai botrány lett, amely végül Novák Katalin lemondásához, valamint Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter közélettől való visszavonulásához vezetett.

Az ügy Balog Zoltán helyzetére is hatással volt. A volt miniszter később lemondott a Magyarországi Református Egyház zsinati elnöki tisztségéről, püspöki címét ugyanakkor megtartotta.

Parlamenti vizsgálóbizottság is foglalkozik a kegyelmi üggyel

A Tisza parlamenti többsége vizsgálóbizottságot hozott létre a kegyelmi ügy politikai és intézményi hátterének feltárására. A testület első körben Polt Péter korábbi legfőbb ügyész és Balog Zoltán meghallgatásáról döntött, így a következő időszakban további részletek kerülhetnek nyilvánosságra arról, hogyan született meg a K. Endrének adott kegyelmi döntés.

A bizottság munkájával párhuzamosan a most elkészült bicskei jelentés jóval szélesebb időszakot vizsgál. Nemcsak a kegyelmi döntés körülményeit, hanem azt a több mint két évtizedes intézményi működést is elemzi, amelyben a gyermekek jelzései többször elakadtak, miközben Vásárhelyi hosszú ideig a helyén maradhatott.

A jelentés ezért nem kizárólag egyetlen politikai döntés vagy személy felelősségét vizsgálja, hanem azt is, hogyan működött együtt vagy éppen hogyan nem működött együtt a fenntartói, hatósági és szakmai rendszer.

Czibere megszólalása a politikai felelősségről is szól

Czibere Károly mostani közleményének egyik legfontosabb eleme, hogy különbséget tesz az azonnali intézkedések és a politikai felelősség között. Álláspontja szerint attól, hogy 2016 őszén feljelentést tettek, vizsgálatokat indítottak és szabályozási változtatásokon kezdtek dolgozni, még nem szűnik meg a vezetők felelőssége azokért a gyermekekért, akiket a rendszer korábban nem tudott megvédeni.

Ez a megközelítés összecseng a bicskei jelentés egyik központi tanulságával is: önmagában az, hogy egy intézmény vagy hatóság formálisan elindít egy vizsgálatot, még nem jelenti azt, hogy a gyermek ténylegesen biztonságba került. A bicskei ügyben több jelzés és eljárás is történt, a visszaélések feltárása és megszüntetése mégis éveket késett.

Czibere 2016-os lemondási ajánlatának nyilvánosságra kerülése ezért újabb részlettel egészíti ki annak feltárását, hogy az akkori politikai vezetés milyen módon reagált a bicskei ügyre. A következő időszakban a parlamenti vizsgálatok és a nyilvánosságra kerülő további dokumentumok adhatnak pontosabb képet arról, hogy az egyes vezetők mikor milyen információkkal rendelkeztek, és ezek alapján milyen döntéseket hoztak.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.