Még 2026 őszén megkezdődik az új magyar alkotmány előkészítésének folyamata – erősítette meg a Miniszterelnökség. A kormány tájékoztatása szerint az alkotmányozás kereteit meghatározó javaslatot a Miniszterelnökség és az Igazságügyi Minisztérium közösen terjeszti majd az Országgyűlés elé, miközben a pontos feladatmegosztás kialakítása még zajlik. A kabinet hosszú, nyilvános és széles társadalmi részvételre épülő folyamatot ígér, amelybe állami intézményeket, parlamenti szereplőket, szakmai szervezeteket, valamint az ellenzéki pártokat is bevonnák. A tervek szerint az új alkotmányról a folyamat végén népszavazás döntene. Magyar Péter miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy az alkotmányozás akár egy évnél is tovább tarthat, és 2030-ig szeretnék elkészíteni az új alaptörvényt. A választójogi rendszer esetleges átalakítása csak ezt követően kerülhet napirendre.

A Miniszterelnökség és az Igazságügyi Minisztérium készíti elő a kereteket

A Miniszterelnökség közlése szerint a kormány tartani kívánja korábbi vállalását, így még az idei ősszel megkezdődik az alkotmányozási folyamat. Az első lépés egy olyan javaslat parlament elé terjesztése lesz, amely meghatározza az egész folyamat kereteit.

Ezt a dokumentumot a Miniszterelnökség az Igazságügyi Minisztériummal közösen dolgozza ki. A kormányzati válasz szerint a pontos feladatmegosztás még nem végleges, de már eldőlt, hogy az alkotmányozás több állami, parlamenti, szakmai és társadalmi szereplő együttműködésére épül majd.

Az első szakaszt elsősorban előkészítési és egyeztetési időszaknak szánják. A kormány álláspontja szerint nem egy gyors törvényalkotási folyamatról lenne szó, hanem egy hosszabb, több lépcsőből álló munkáról.

A kabinet azt hangsúlyozza, hogy az új alkotmánynak nem egyetlen politikai erő dokumentumává, hanem széles társadalmi támogatottságú alaptörvénnyé kell válnia.

Népszavazással zárnák le az alkotmányozást

A kormány terve szerint az új alkotmány elfogadásának végső szakaszában népszavazást rendeznének. Magyar Péter korábban többször is arról beszélt, hogy szerinte egy új alaptörvény legitimitását nem kizárólag parlamenti szavazással kell biztosítani.

A Miniszterelnökség mostani közlése megerősítette ezt az elképzelést. A folyamatot széles társadalmi egyeztetés előzné meg, amelynek lezárásaként a választópolgárok közvetlenül is véleményt mondhatnának az elkészült szövegről.

A kormány többféle személyes és online részvételi lehetőséget is biztosítana. Egyelőre azonban nem ismert, milyen formában működnének ezek a fórumok, illetve mikor kezdődhetnek az első nyilvános egyeztetések.

A kabinet azt is jelezte, hogy az ellenzéki pártok számára érdemi részvételi lehetőséget kíván biztosítani, így azok saját javaslataikat és álláspontjukat is ismertethetik majd az alkotmányozás során.

Magyar Péter széles társadalmi részvételt ígért

Magyar Péter az elmúlt hónapokban többször is beszélt arról, hogyan képzeli el az új alkotmány elkészítését. Egy szeptemberi rádióinterjúban azt mondta, olyan folyamatot szeretne, amelyben a társadalom lehető legtöbb csoportja elmondhatja a véleményét.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy vallási meggyőződéstől, lakóhelytől vagy más személyes jellemzőktől függetlenül mindenkinek lehetőséget kell adni a részvételre. Az alapvető jogok szerinte nem függhetnek attól, hogy egy adott társadalmi vagy politikai csoport hogyan gondolkodik róluk.

Magyar korábban azt is felvetette, hogy egy olyan szakmai grémium felállítására lenne szükség, amely felügyeli a folyamatot. Ebben elképzelése szerint szerepet kaphatna a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, a Magyar Tudományos Akadémia, a jogi karok dékánjai, valamint más alkotmányjogi és közjogi szakértők.

Ennek a testületnek a pontos összetételéről azonban egyelőre nem született nyilvános döntés.

Akár egy évnél is tovább tarthat az egyeztetés

Magyar Péter korábban többször szembeállította a tervezett alkotmányozást a jelenlegi Alaptörvény 2011-es elfogadásának folyamatával. Azt mondta, az új dokumentumot nem néhány hét alatt kívánják elkészíteni.

A kormányfő szerint akár egy évnél hosszabb egyeztetési időszakra is szükség lehet. Célként azt jelölte meg, hogy 2030-ig elkészüljön az új alkotmány, azt azonban korábban maga is jelezte, hogy annak hatálybalépését nem tudja előre garantálni, mivel a folyamat végén népszavazás döntene.

A pontos időzítés tehát jelenleg még nem ismert. Az ősszel induló szakasz elsődlegesen az alkotmányozás intézményi és eljárási kereteinek kialakításáról, valamint a társadalmi és szakmai egyeztetés megkezdéséről szólhat.

A választási rendszer csak az alkotmányozás után kerülhet napirendre

Az új alkotmány előkészítése a választási szabályokat is érintheti. Magyar Péter korábban jelezte, hogy a kormány a választójogi törvény módosítását is elképzelhetőnek tartja, de ezt csak az alkotmányozási folyamat után szeretné napirendre venni.

Ennek oka, hogy maga az új alkotmány is tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek meghatározzák a későbbi választójogi reform kereteit.

Magyar nyáron azt is felvetette, hogy személy szerint támogatná a választójog alsó korhatárának 18-ról 16 évre csökkentését. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szintén támogatóan nyilatkozott erről az elképzelésről.

Ez azonban egyelőre nem kormányzati döntés, hanem az alkotmányozás során megvitatandó javaslat. Arról sincs még döntés, hogy egy esetleges korhatárcsökkentés milyen választásokra és milyen feltételekkel vonatkozna.

A kormány részvételi folyamatot ígér

A Tisza már a választási kampányban is hangsúlyozta a társadalmi részvétel jelentőségét. A párt programjában az szerepelt, hogy a választások körül kialakult politikai aktivitást hosszabb távon is fenn kell tartani, és a döntéshozatalban nagyobb teret kell biztosítani a közvetlen állampolgári részvételnek.

Az alkotmányozás lehet az első olyan nagyszabású kormányzati folyamat, amelyben ezt az elképzelést a gyakorlatban is alkalmazhatják. A Miniszterelnökség mostani tájékoztatása alapján személyes fórumokat és online részvételi lehetőségeket egyaránt terveznek.

Egyelőre azonban számos részlet tisztázásra vár. Nem ismert például, hogyan választják ki a szakértői testületek tagjait, milyen formában dolgozzák fel a lakossági véleményeket, illetve pontosan milyen szerepe lesz az Országgyűlésnek az új alkotmányszöveg kialakításában.

Orbán Balázs „alkotmányozási showműsornak” nevezte a tervet

A folyamatot az ellenzék részéről már korábban is érte kritika. Orbán Balázs, a Fidesz korábbi kampányfőnöke az államfőválasztást követően „alkotmányozási showműsornak” nevezte a kormány által őszre ígért folyamatot.

A Miniszterelnökség mostani válasza ugyanakkor kifejezetten azt hangsúlyozza, hogy az ellenzéki pártok számára is érdemi lehetőséget biztosítanának a részvételre. Hogy az ellenzéki politikai erők közül végül melyek kapcsolódnak be a folyamatba, és milyen feltételekkel, egyelőre nem ismert.

Az alkotmányozás politikai súlya miatt várhatóan az egyik legfontosabb közéleti vitává válhat a következő években. Az új alaptörvény ugyanis nemcsak az államszervezet alapvető szabályait érintheti, hanem olyan kérdéseket is, mint az alapjogok, a hatalmi ágak viszonya vagy a választási rendszer keretei.

Még ősszel jöhet az első parlamenti javaslat

A következő konkrét lépés az alkotmányozás kereteiről szóló előterjesztés lehet, amelyet a Miniszterelnökség és az Igazságügyi Minisztérium közösen készít elő.

A kormány közlése alapján ezt még az ősszel az Országgyűlés elé kívánják terjeszteni. Ezzel hivatalosan is megkezdődhet az alkotmányozás első, előkészítő szakasza.

A tényleges alkotmányszöveg megszületése ugyanakkor ennél jóval távolabb lehet. A kormány hosszú szakmai és társadalmi egyeztetést ígér, az elkészült dokumentum végső legitimitását pedig népszavazással kívánja biztosítani.

Ha a most ismertetett menetrend megvalósul, az ősszel induló folyamat több éven keresztül is meghatározhatja a magyar belpolitikát, és csak ezt követően kerülhet napirendre a választási rendszer átfogó módosítása.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.