Az OTP részvényei az elmúlt hetekben látványos zuhanást produkáltak: a szeptemberi 47 470 forintos történelmi csúcsról több mint 20 százalékkal kerültek lejjebb, mielőtt pénteken több mint 5 százalékos felpattanás következett. A háttérben nem egyetlen rossz hír áll, hanem több, egymást erősítő tényező: az oroszországi érdekeltség körüli bizonytalanság, az európai bankpapírokat érintő eladási hullám, a francia költségvetési válság, az emelkedő kötvényhozamok és a hazai kisbefektetők profitrealizálása is nyomást gyakorolt az árfolyamra. Bukta Gábor, a Concorde elemzési üzletágvezetője szerint ugyanakkor a piac reakciója túlzott lehetett, és fundamentális oldalról nem látszik olyan romlás, amely önmagában indokolná a több mint 20 százalékos esést.

A 2022-es mélypontról történelmi csúcsra jutott az OTP

Az OTP árfolyama 2022 őszén még 8 ezer forint környékén járt, majd több hullámban, de látványosan emelkedett. A bankpapír idén szeptemberben 47 470 forinton új történelmi csúcsot ért el.

Bukta Gábor szerint ez a többéves emelkedés alapvetően indokolt volt. A részvény 2022-ben az orosz–ukrán háború kitörése után különösen nagyot esett, mert a befektetők komoly kockázatot láttak az OTP oroszországi jelenlétében.

A magyar bankcsoport még 2006-ban vásárolta meg az orosz Investsberbankot, amely később OTP Bank Russia néven működött tovább. A háborút követő szankciók és az orosz ellenintézkedések azonban jelentősen megnehezítették a külföldi tulajdonú bankok értékesítését és a nyereség kivonását.

Az orosz leánybank miatt ismét nőtt a bizonytalanság

A szeptemberi csúcs után az egyik fontos negatív tényező az volt, hogy Csányi Péter vezérigazgató arról beszélt: az OTP mérlegeli az oroszországi kivonulást. Egy ilyen lépés a befektetők számára azért jelent komoly kockázatot, mert a banknak akár teljes egészében le kellene írnia az orosz leányvállalatba fektetett tőkét.

Bukta becslése szerint ennek hatása részvényenként körülbelül 2 ezer forint lehetne. Ez jelentős összeg, de még mindig nem magyarázza meg teljes egészében a szeptemberi csúcs és az elmúlt napok mélypontja közötti, csaknem 10 ezer forintos esést.

Az elemző szerint az oroszországi bizonytalanság legfeljebb 2–3 ezer forintnyi gyengülést indokolhatott volna. A zuhanás nagyobb részét más, nemzetközi piaci tényezők okozhatták.

Európai bankrészvényeket is eladási hullám sújtott

A legfontosabb ilyen tényező az európai bankszektort érintő általános eladási hullám volt. A francia költségvetési helyzet romlása komoly aggodalmat keltett a piacokon, és ez gyorsan átterjedt más országokra is.

Franciaország államháztartási hiánya idén várhatóan meghaladja a GDP 5 százalékát, miközben az államadósság is tovább nő. A kormány jelentős kiigazításokkal próbálná javítani a helyzetet, de a megosztott parlamentben bizonytalan a jövő évi költségvetés elfogadása.

A befektetők emiatt egyre kockázatosabbnak ítélik a francia állampapírokat. A hozamok csaknem 25 éves csúcsra emelkedtek, és a feszültség más európai kötvénypiacokra is átterjedt.

A magasabb kötvényhozamok a bankokat is büntetik

A közel-keleti konfliktus miatt dráguló olaj tovább erősítette az inflációs félelmeket. Több európai országban és az Egyesült Államokban is emelkedtek az államkötvényhozamok, ami drágábbá teszi a finanszírozást és fékezheti a gazdasági növekedést.

Ez a bankok szempontjából különösen kedvezőtlen lehet. Lassuló gazdaság mellett csökkenhet a hitelkereslet, miközben nőhet azoknak az ügyfeleknek a száma, akik nehezebben tudják teljesíteni a törlesztéseiket.

A bankszektor ráadásul az elmúlt években jelentősen drágult. Amikor a befektetők kockázatcsökkentésbe kezdtek, logikus célponttá váltak azok a bankrészvények, amelyekben addig jelentős nyereséget halmoztak fel.

Az OTP még az európai bankoknál is nagyobbat esett

Bukta Gábor szerint az OTP esését az is felerősíthette, hogy sok magyar kisbefektető dönthetett úgy: realizálja az elmúlt években felhalmozott nyereségét. A nemzetközi eladási hullám és a hazai profitkivétel így együtt jóval nagyobb nyomást helyezett az árfolyamra.

Az elemző kiemelte, hogy miközben a lengyel bankrészvények körülbelül 7 százalékkal estek, az OTP vesztesége ennek nagyjából háromszorosa volt. Ez arra utal, hogy a magyar bankpapírban az általános piaci trendnél jóval erősebb eladói nyomás alakult ki.

Bukta szerint ráadásul az OTP már a visszaesés előtt is 20–25 százalékkal alacsonyabb értékeltségen forgott a lengyel bankokhoz képest. Az elemző ezt korábban sem tartotta teljesen indokoltnak.

„Túlzásnak érzem ezt az esést”

Bukta szerint az OTP jelenlegi árfolyamesése túlzott reakció lehet. Úgy látja, hogy újabb komoly nemzetközi piaci megrázkódtatás nélkül a következő napokban vagy hetekben a 42–43 ezer forintos szint is reális lehet.

Ez a pénteki, 40 ezer forint körüli árfolyamhoz képest további 5–7,5 százalékos emelkedést jelentene. Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nagyrészt attól függ, hogyan alakul a nemzetközi befektetői hangulat.

Az OTP papírjai pénteken már több mint 5 százalékkal erősödtek. A fordulat mögött nemcsak a korábbi eladási hullám kifulladása, hanem egy konkrét vállalati bejelentés is állt.

50 milliárd forintos saját részvény-visszavásárlás jöhet

Az OTP péntek délelőtt közölte, hogy a Magyar Nemzeti Bank engedélyezte összesen 50 milliárd forint értékű saját részvény visszavásárlását. A bank ezzel a lehetőséggel 2027. március 31-ig élhet.

Bukta szerint az ilyen bejelentés általában pozitív jelzés a befektetők felé. Azt mutatja, hogy a bank vezetése a jelenlegi árfolyamot kedvezőnek tartja saját részvények vásárlásához.

A körülbelül 40 ezer forintos árfolyammal számolva 50 milliárd forintból hozzávetőleg 1,25 millió OTP-részvényt lehetne megvásárolni. Ez a teljes részvényállomány mintegy 0,4 százalékának felel meg.

Az algoritmikus kereskedés is felerősíthette a zuhanást

Az esést a modern tőzsdei kereskedés működése is felerősíthette. A részvények adásvételének jelentős részét ma már számítógépes algoritmusok végzik, amelyek automatikusan reagálnak az árfolyamok és a volatilitás változására.

Ha az árfolyammozgások túl nagyra nőnek, egyes rendszerek automatikus eladásokat indíthatnak a kockázat csökkentése érdekében. Ez azonban további árfolyamcsökkenést válthat ki, ami újabb algoritmikus eladásokat generálhat.

Így könnyen kialakulhat egy önmagát erősítő folyamat. Az árfolyam akkor stabilizálódhat, amikor ezek az automatikus eladások kifulladnak, vagy amikor hosszabb távon gondolkodó befektetők jelennek meg vevőként.

Bukta szerint most valószínűleg ez történt. Az eladási hullám gyengülésével ismét megjelentek a vevők, az OTP saját részvény-visszavásárlási terve pedig tovább javította a hangulatot.

Az 50 ezer forint feletti árfolyam továbbra is reális lehet

A pénteki felpattanás ugyanakkor önmagában még nem jelenti azt, hogy az OTP tartósan visszatért az emelkedő pályára. Ehhez szükség lenne arra is, hogy a nemzetközi piaci környezet stabilabbá váljon.

Bukta úgy látja, hogy az emelkedő kötvényhozamok miatt kialakult piaci ijedség nagy részén már túl lehetünk. Ha nem érkezik újabb jelentős eladási hullám, a befektetők fokozatosan visszatérhetnek az európai bankrészvényekhez.

A Concorde jelenlegi célára 53 640 forint az OTP-re. Bukta szerint ha a mostani piaci turbulencia valóban csak technikai korrekció, és nem következik be számottevő fundamentális romlás, akkor a következő 6–12 hónapban az 50 ezer forint feletti árfolyam is reális lehet.

Az energiaárak és a munkaerőpiac döntő tényezők maradnak

Hosszabb távon különösen fontos lesz, hogyan alakul a közel-keleti konfliktus és az energiaárak helyzete. Ha az olaj és más energiahordozók ára tartósan magas marad vagy tovább nő, az lassíthatja a világgazdaságot és újra emelheti az inflációt.

Ez a bankok számára kettős kockázatot jelent. Egyrészt visszafoghatja a hitelkeresletet, másrészt ronthatja az ügyfelek törlesztőképességét.

Bukta szerint ezért különösen érdemes figyelni a munkaerőpiacot. Európában egyelőre nem látszik jelentős munkanélküliségi hullám, ami kedvező a bankszektornak.

Amíg az emberek megőrzik a munkájukat és a jövedelmüket, kisebb az esély arra, hogy tömegesen problémássá váljanak a hiteleik. Ez az OTP és más európai bankok szempontjából is az egyik legfontosabb stabilizáló tényező lehet a következő hónapokban.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.