Ruff Bálint szerint Orbán Viktor kormányzásának utolsó időszakára elvesztette a kapcsolatát a valósággal, és olyan mértékben elhitte saját politikai sérthetetlenségét, hogy környezetéből gyakorlatilag eltűntek a valódi ellensúlyok. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kontrollnak adott interjúban arról beszélt, hogy szerinte a Fidesz tizenhat éves kormányzása alatt fokozatosan alakult ki a „normaszegés kultúrája”, miközben az állam működésének egyre több területén háttérbe szorult a hosszú távú tervezés. Ruff úgy látja, a fordulópontot Orbán Viktor és Simicska Lajos szakítása jelentette, amely után „az utolsó fék is eltűnt” a rendszerből. Az interjúban a paksi atomerőműtől a klímaváltozáson át az alkotmányozásig számos kérdés szóba került, Ruff pedig azt is elmondta, miért tartja valódi rendszerváltásnak a 2026-os választások utáni folyamatot.

Ruff szerint nem volt felkészülve arra, amit a kormányváltás után találtak

Ruff Bálint az interjúban arról beszélt, hogy miniszterként egészen más képet kapott az állam működéséről, mint amire korábbi politikai elemzői és tanácsadói munkája alapján számított. Mint mondta, jó fantáziája ellenére sem volt felkészülve arra, amit a kormányzati átadás után látott.

Ennek egyik példájaként a Paksi Atomerőmű működését említette. Állítása szerint egy fontos vízszintet úgy kellett ellenőrizni, hogy egy dolgozó sámlira állva, távcsővel figyelte, mert nem állt rendelkezésre digitális mérőrendszer.

Ruff szerint a történet azért különösen beszédes, mert miközben ilyen alapvető technikai hiányosságokkal találkoztak, az MVM egyik leányvállalata a szükséges digitális rendszer árának többszörösét költötte sportszponzorációra.

A miniszter ezt nem elszigetelt esetként, hanem az előző kormány működéséről alkotott saját értékelésének példájaként hozta fel. Úgy fogalmazott, mindenhol a „szisztematikus leépítés, elrablás, elhanyagolás” következményeivel találkoznak. Ezek Ruff politikai állításai és értékelései; az interjú nem önálló vizsgálati jelentésként, hanem a miniszter tapasztalatainak és következtetéseinek bemutatásaként fogalmazza meg őket.

Simicska és Orbán szakítását tartja fordulópontnak

Ruff a Fidesz tizenhat éves kormányzásának történetében különösen fontos fordulópontként beszélt a 2015-ös, úgynevezett G-napról, amikor nyilvánossá vált Orbán Viktor és Simicska Lajos konfliktusa.

Értelmezése szerint a Fidesz addig egyfajta „kétfejű sasként” működött: Orbán Viktor jelentette a politikai, Simicska pedig a gazdasági hatalmi központot. Ruff úgy látja, ez a kettősség valamiféle belső korlátot is jelentett.

A szakítás után szerinte ez az utolsó fék is megszűnt. Úgy fogalmazott, hogy ettől kezdve „korlátlan hatalommal korlátlan gőg” párosult, és kizárólagos kontraszelekció indult el a Fideszen, illetve Orbán közvetlen környezetében.

Ruff ennél is tovább ment: szerinte 2020 után a magyar állam működésének egyik fő célja az lett, hogy minél több pénzt vonjanak ki belőle egy szűk kör javára. Ez szintén a miniszter politikai értékelése, amelyet az interjúban az előző rendszer működésének leírására használt.

A „normaszegés kultúráját” tartja az egyik legsúlyosabb örökségnek

Ruff három nagy problémát emelt ki abból, amit szerinte az új kormány örökölt.

Az első a „normaszegés kultúrája”. Úgy látja, hosszú idő alatt az vált megszokottá, hogy bizonyos szereplőknek nem kell ugyanazokat a szabályokat betartaniuk, mint másoknak, és az állam nem minden esetben a polgárok érdekeit szolgálta.

A második szerinte Magyarország gazdasági kiszolgáltatottságának növelése volt. Ruff úgy értékelte, hogy az előző kormány gazdaságpolitikája egy összeszerelő üzemként működő ország irányába vitte Magyarországot.

Harmadik problémaként azt emelte ki, hogy szerinte a hosszú távú kihívásokkal, így a klímaváltozással és a vízhiánnyal sem foglalkoztak kellő súllyal.

„Pontosan nullára érdekelte őket, hogy az országnak mi lesz a jövője”

– fogalmazott Ruff az előző kormányról.

A miniszter egy másik interjúrészletben a klímaváltozás és a vízmegtartás kérdését is az előző kormány legsúlyosabb mulasztásai közé sorolta, miközben szerinte nagy vízigényű ipari beruházások kaptak támogatást.

„Tényleg elhitte magáról, hogy tud vízen járni”

Ruff Bálint egyik legerősebb kijelentése Orbán Viktor személyes hatalomgyakorlásáról szólt.

A miniszter szerint az előző miniszterelnök legnagyobb problémája az lett, hogy politikai pályájának végére elhitte saját rendszerének állításait és saját sérthetetlenségét.

„Orbán Viktornak az volt a fő problémája, hogy tényleg elhitte magáról, hogy tud vízen járni. Senki nem tud vízen járni”

– mondta.

Ruff szerint minden politikus számára komoly veszélyt jelent, ha már nem képes kívülről szemlélni saját hatalmát, és elkezd hinni a maga köré felépített politikai narratívában.

A Karmelitában kialakított, puritán berendezésű szobát és az ott elhelyezett vaságyat is ennek szimbólumaként értelmezte. Szerinte ez a kép egyszerre mutatta a korábbi rendszer kommunikációját és azt az önképet, amelyet Orbán Viktor saját magáról kialakított.

Ruff szerint valódi rendszerváltás történt

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2026-os választás utáni politikai átalakulást egyértelműen rendszerváltásként írta le.

Szerinte ennek egyik legfontosabb feltétele a Tisza kétharmados parlamenti többsége volt. Ruff úgy véli, egyszerű kormányváltás esetén az új kabinet továbbra is az Orbán-rendszer által kialakított intézményi keretek között működött volna.

Mint mondta, kétharmad nélkül egy új miniszterelnök került volna ugyan a kormány élére, de maga az államszervezet jelentős részben változatlan maradt volna.

Ruff szerint az alkotmányos többség ezért nem egyszerű parlamenti számarány, hanem annak az eszköze, hogy a korábbi rendszer intézményi elemeit is át lehessen alakítani.

A miniszter úgy látja, ezt a folyamatot az új alkotmány elfogadása teljesítheti majd ki. A kormány az alkotmányozási folyamat megkezdését 2026 őszére ígérte.

Márki-Zayt és Hadházyt is bírálta

Ruff nemcsak a korábbi kormánnyal, hanem az Orbán-rendszer korábbi ellenzékének egyes szereplőivel szemben is élesen fogalmazott.

Márki-Zay Pétert és Hadházy Ákost is azért bírálta, mert szerinte nem tudták elérni azt a politikai áttörést, amely végül Magyar Péternek sikerült.

Ruff értékelése szerint az elmúlt években több olyan helyzet is volt, amikor meg lehetett volna akadályozni a Fidesz kétharmados többségét, vagy akár le is lehetett volna győzni a pártot. Azt állította, hogy egyes korábbi ellenzéki szereplők ezekben a helyzetekben nem tudtak megfelelő politikai felelősséget vállalni.

Ez a kritika Ruff saját politikai értékelése, amelyet annak magyarázatára használt, miért tekinti a mostani kormányváltást eltérőnek a korábbi ellenzéki próbálkozásoktól.

Nem akar „belerázódni” a miniszteri szerepbe

Ruff saját politikusi szerepéről is részletesen beszélt. Elmondása szerint eredetileg nem akart klasszikus politikai szereplővé válni, és továbbra sem tartja magát „szereplős alkatnak”.

Korábban politikai tanácsadóként dolgozott, de egy ponton úgy érezte, hogy az addigi eszközei elfogytak. Ekkor döntött úgy, hogy nyilvánosan is szerepet vállal az Orbán-rendszer leváltásában.

Miniszterként sem szeretne teljesen hozzászokni a hatalomhoz. Egy másik összefoglaló szerint úgy fogalmazott, hogy még nem „rázódott bele” a szerepébe, és nem is szeretne, mert számára az már egyfajta politikai végpontot jelentene.

A családjától és a barátaitól vár kontrollt

Ruff arról is beszélt, hogyan próbál védekezni a hatalom torzító hatása ellen.

Elmondása szerint családtagjainak és közeli barátainak kifejezetten azt mondta, hogy szóljanak neki, ha azt látják rajta, hogy elveszíti a kapcsolatát a valósággal.

A miniszter szerint tudatosan próbálja fenntartani maga körül azokat a kapcsolatokat, amelyekben nem pozícióként, hanem emberként kezelik, és amelyekben őszinte kritikát is kaphat.

Saját politikai célját úgy foglalta össze, hogy nem tartja magát általában radikális embernek, abban azonban radikális, hogy Magyarországból „normális helyet” szeretne.

Azt is hangsúlyozta, hogy saját kormányzati munkájában tudatosan el akarja kerülni azokat a hatalomgyakorlási módszereket, amelyeket a Fidesszel kapcsolatban korábban bírált. Ennek sikeréről azonban – éppen saját érvelése alapján – végső soron nem a kormány önértékelése, hanem a működésének későbbi mérlege dönt majd.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.