Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter nyilvánosan felszólította Orbán Viktort, hogy tisztázza, volt-e szerepe az úgynevezett aranykonvoj elleni márciusi akció elrendelésében. A miniszter egy Facebook-bejegyzésben azt írta: eljött az idő, hogy a volt miniszterelnök a nyilvánosság előtt mondja el, ő adta-e ki a parancsot a több mint 27 milliárd forintnyi aranyat és valutát szállító ukrán konvoj megállítására. Ruszin-Szendi szerint különösen azért szükséges a politikai felelősség tisztázása, mert az ügyben jelenleg rendőröket és korábbi magas rangú állami vezetőket is gyanúsítanak. A nyomozás öt gyanúsítottat érint, köztük Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatóját. Azt ugyanakkor egyelőre nem állapították meg jogerősen, hogy a márciusi műveletet Orbán Viktor rendelte volna el.

Ruszin-Szendi közvetlenül Orbán Viktorhoz fordult

Ruszin-Szendi Romulusz bejegyzésében azt írta, a parancsnoki felelősség nem ér véget az utasítás kiadásával, a döntések következményeiért is számot kell adni.

„A parancsot kiadni könnyű. A felelősséget vállalni már nehezebb”

– fogalmazott a honvédelmi miniszter.

Szerinte most olyan helyzet alakult ki, amelyben rendőröket gyanúsítanak meg, miközben nyilvánosan is megjelent az az állítás, hogy a műveletre a legmagasabb politikai szintről érkezhetett utasítás.

Ruszin-Szendi ezért közvetlen kérdést intézett Orbánhoz: ő adta-e ki a parancsot az aranykonvoj megállítására.

A miniszter azt írta, amennyiben Orbán döntött a műveletről, vállalnia kell érte a felelősséget. Ha viszont nem ő rendelte el az akciót, akkor szerinte azt kell tisztáznia, ki hozta meg a döntést és milyen felhatalmazás alapján.

„Most ez a pillanat jött el”

Ruszin-Szendi a bejegyzés végén a politikai és vezetői felelősséget állította középpontba.

Azt írta, egy idő után már nem az számít, hogy valakinek mekkora hatalma volt, hanem az, hogy képes-e vállalni a döntéseit és azok következményeit.

A miniszter szerint Orbán Viktor számára most érkezett el ez a pillanat.

A poszt egyértelműen politikai nyomást helyez a korábbi kormányfőre, ugyanakkor önmagában nem bizonyítja, hogy Orbán közvetlenül adott volna utasítást a művelet végrehajtására. Az erre vonatkozó állítások jelenleg részben sajtóértesüléseken és az ügyben megszólaló szereplők közlésein alapulnak.

Öt gyanúsítottja van az ügynek

Az aranykonvoj-üggyel összefüggésben jelenleg öt ember szerepel gyanúsítottként a Központi Nyomozó Főügyészség eljárásában.

Közéjük tartozik Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ korábbi főigazgatója, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal egykori jogi főosztályvezetője. Rajtuk kívül három rendőrjárőr is gyanúsított.

A nyomozást eredetileg a Fővárosi Nyomozó Főügyészség indította, később azonban az ügy a Központi Nyomozó Főügyészséghez került.

Hajdu Jánost júniusban hét rendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettének gyanújával hallgatták ki. A volt TEK-főigazgató nem ismerte el a terhére rótt bűncselekményt.

Az eljárás jelenlegi szakaszában egyik gyanúsított büntetőjogi felelősségét sem mondta ki jogerősen bíróság.

Márciusban hét ukrán pénzszállítót fogtak el

Az aranykonvoj-ügy március 5-én kezdődött, amikor a Terrorelhárítási Központ kommandósai hét ukrán állampolgárságú pénzszállítót fogtak el.

A járművekben több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát találtak, amelyet a hatóságok lefoglaltak.

Az ügyészség közlése szerint az akció egy feljelentés nyomán indult. Később kiderült, hogy a feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal tette, az Információs Hivataltól származó adatok alapján.

Az ukrán pénzszállítók ügyvédje azonban később azt állította, hogy a rajtaütés körülményei több ponton eltértek a hivatalos dokumentációtól. Elmondása szerint tudomásuk alapján az akció helyszínén kezdetben csak a TEK emberei voltak jelen, a NAV pedig később indított eljárást.

Az ügyvédek szerint szabályos szállítmányról volt szó

Az ukrán pénzszállítók jogi képviselője, az ukrán Oscsadbank jogásza és a pénzt küldő osztrák Raiffeisen képviselői azt állították, hogy a szállítmánnyal nem volt semmi rendkívüli.

Közlésük szerint a rakományt megfelelő engedélyek birtokában szállították Ausztriából Ukrajnába.

Az Orbán-kormány ezzel szemben az akciót követően azt kommunikálta, hogy problémák lehettek a szállítmánnyal, és felmerült a pénzmosás gyanúja is. Kormányzati és kormánypárti megszólalásokban az is előkerült, hogy az összegnek akár a Tisza Párt finanszírozásához is köze lehetett.

A forrás szerint ezekre az állításokra és feltételezésekre nyilvánosan nem mutattak be bizonyítékot.

Március 10-én kormányrendelet is született, amely szerint a helyszínen nem volt tisztázható a lefoglalt vagyon jogcíme.

Sajtóértesülések szerint Orbán neve már korábban felmerült

Az ügy politikai szála nem most került elő először. Júniusban olyan sajtóértesülések jelentek meg, amelyek szerint az ukrán pénzszállítók elleni akcióról kormányzati szinten született döntés.

Az értesülések szerint nemcsak maga a beavatkozás, hanem a rajtaütés időpontja is a kormányzattól érkezhetett.

A művelet részleteit ismerő források ugyanakkor azt állították, hogy szakmailag nem volt megalapozott a rajtaütés.

Ezek a közlések azonban forrásokra alapozott sajtóállítások, és nem tekinthetők önmagukban jogerős vagy hatóság által véglegesen megállapított ténynek.

Ruszin-Szendi mostani megszólalása lényegében ezekre az állításokra építve követeli Orbántól, hogy nyilvánosan tisztázza saját szerepét.

A politikai és büntetőjogi felelősség külön kérdés

Az ügyben két külön szál válik egyre hangsúlyosabbá. Az egyik a büntetőeljárás, amely konkrét személyek lehetséges jogsértéseit vizsgálja, a másik pedig a politikai felelősség kérdése.

Ruszin-Szendi bejegyzése elsősorban az utóbbira koncentrál. A honvédelmi miniszter azt szeretné megtudni, hogy az akció végrehajtására érkezett-e közvetlen politikai utasítás, és ha igen, pontosan kitől.

A jelenlegi információk alapján azonban még nem állapítható meg, hogy Orbán Viktor büntetőjogi értelemben érintett lenne az ügyben.

A folyamatban lévő nyomozás több korábbi állami vezető és rendőr szerepét is vizsgálja, a további kihallgatások és bizonyítékok pedig meghatározóak lehetnek abban, hogy az akció pontos döntési lánca rekonstruálható legyen.

Ruszin-Szendi egyértelmű választ vár

A honvédelmi miniszter szerint az ügy mostanra eljutott arra a pontra, amikor már nem elegendő a hatósági eljárásokra hivatkozni, hanem politikai választ is kell adni arra, ki vállalja a felelősséget az akcióért.

Ruszin-Szendi ezért két lehetőséget vázolt fel Orbán Viktor előtt: vagy ismerje el, hogy ő adott utasítást a konvoj megállítására, vagy nevezze meg azt, aki döntött.

Az aranykonvoj-ügy így egyre kevésbé kizárólag büntetőjogi kérdés. A nyomozással párhuzamosan egyre erősebb politikai vita zajlik arról is, milyen szerepet játszhatott az előző kormányzati vezetés a márciusi művelet megszervezésében és végrehajtásában.

A végső válaszokat azonban továbbra is a nyomozás, az esetleges további gyanúsítások és a bizonyítékok értékelése adhatja meg.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Ruszin-Szendi Romulusz / Facebook

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.