Magyarország is ott van a 2036-os nyári olimpia rendezése iránt érdeklődő hét ország között, ezért ismét előtérbe került a kérdés, mekkora gazdasági kockázatot és milyen lehetőséget jelentene egy budapesti olimpia. A nemzetközi tapasztalatok alapján az olimpiai rendezés költségei rendszeresen elszállnak: az Oxfordi Egyetem 2024-es kutatása szerint 1960 óta átlagosan az eredetileg tervezett összeg háromszorosába kerültek a játékok. Ugyanakkor az utóbbi években egyre erősebben terjed az a modell, amely a meglévő infrastruktúrára, ideiglenes helyszínekre és regionális együttműködésre épít. A 2024-es párizsi olimpia ennek egyik legjobb példája volt, Budapest pedig szintén ilyen irányban próbálhatná mérsékelni a költségeket.

Magyarország is versenyben van a 2036-os olimpiáért

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kedden jelentette be, hogy Magyarország is szerepel a 2036-os nyári olimpia rendezése iránt érdeklődő hét ország között. A nevezési folyamat jelenleg még korai szakaszban tart, így egyelőre nem beszélhetünk végleges magyar pályázatról vagy biztos budapesti rendezésről.

Karácsony Gergely főpolgármester korábban úgy fogalmazott, hogy az olimpiára gazdaságfejlesztési lehetőségként, potenciális üzletként kellene tekinteni. Álláspontja szerint a rendezés csak akkor lehet értelmes vállalkozás, ha az infrastrukturális fejlesztések hosszú távon is használhatók, és az esemény nem teremt aránytalan pénzügyi terhet.

Az olimpia gazdasági megítélése ugyanakkor évtizedek óta vitatott. A 20. század jelentős részében a házigazdák nem feltétlenül számítottak közvetlen nyereségre, ám a gazdagabb országok városai számára a rendezés költsége még kezelhető maradt. A televíziós közvetítések és a globális sportpiac felfutása után azonban jelentősen megváltozott a helyzet.

Átlagosan háromszorosára nőtt a végső költség

Az Oxfordi Egyetem 2024-es kutatása szerint 1960 óta minden olimpia túllépte az előzetesen tervezett költségkeretet. A végső kiadás átlagosan az eredeti tervek háromszorosára emelkedett, ami azt mutatja, hogy az olimpiai költségbecslések rendszeresen túl optimisták.

Ennek több oka van. A házigazdák gyakran új stadionokat, csarnokokat, közlekedési infrastruktúrát, olimpiai falut és szálláshelyeket építenek, miközben a rendezés előtti években az infláció, a kivitelezési költségek növekedése és az újabb biztonsági vagy technikai elvárások is megemelik a számlát.

A probléma különösen akkor súlyos, ha az új létesítmények az olimpia után kihasználatlanul maradnak. Számos korábbi rendező városban olyan sportkomplexumok épültek, amelyek fenntartása hosszú távon is jelentős költséget jelentett, miközben csak ritkán tudták őket teljes kapacitással használni.

A versengés egy időben még drágább terveket szült

A Los Angeles-i olimpia után jelentősen megnőtt az olimpiát rendezni kívánó városok száma. Mivel egyre több pályázó versenyzett a rendezési jogért, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sokáig az egyre látványosabb és ambiciózusabb terveket részesítette előnyben.

Ennek egyik következménye az lett, hogy a pályázók egymásra licitálva vállaltak újabb és újabb fejlesztéseket. A 2004-es nyári olimpiáért például már tizenkét város versenyzett, a rendezési jogot végül Athén nyerte el.

Az athéni olimpia máig negatív példaként szerepel a rendezési modellek között. A játékokhoz kapcsolódó jelentős állami kiadások hozzájárultak Görögország pénzügyi terheinek növekedéséhez, miközben több olimpiai létesítmény kihasználtsága a rendezés után messze elmaradt a várakozásoktól.

Párizs más utat választott

Az elmúlt években a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is felismerte, hogy a folyamatos költségnövekedés és a kihasználatlan stadionok miatt egyre kevesebb város hajlandó vállalni az olimpia rendezését. Ennek eredményeként ma már nagyobb hangsúly kerül arra, hogy a lehető legtöbb versenyt meglévő helyszíneken tartsák meg.

A 2024-es párizsi olimpia ennek a szemléletnek az egyik legfontosabb példája lett. A francia főváros döntően már meglévő infrastruktúrát használt, és csak korlátozott számban épített teljesen új sportlétesítményeket.

Ennek köszönhetően a párizsi játékok az elmúlt évtizedek egyik legolcsóbb nyári olimpiájává váltak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy maga a rendezés olcsó volt, hanem azt, hogy a költségeket jóval tudatosabban próbálták kontroll alatt tartani, mint számos korábbi házigazda.

Már a pályázás is rendkívül drága

Az olimpiai költségek nem a megnyert rendezési joggal kezdődnek. Már maga a pályázati folyamat is komoly összegeket emészthet fel, hiszen rengeteg tanulmányra, műszaki tervre, hatástanulmányra és nemzetközi egyeztetésre van szükség.

Tokió például a 2016-os olimpia pályázatának előkészítésére közel 50 milliárd forintnak megfelelő összeget költött, annak ellenére, hogy akkor végül nem nyerte el a rendezés jogát. Ez jól mutatja, hogy már a nevezési szakaszban jelentős közpénzeket lehet felhasználni anélkül, hogy garantált lenne a későbbi siker.

A budapesti esetben ezért különösen fontos lehet, hogy már a pályázati szakaszban világos legyen, milyen infrastruktúra áll rendelkezésre, milyen fejlesztésekre lenne szükség, és ezek közül melyek valósulnának meg az olimpia nélkül is.

Budapest több versenyt külföldre vinne

A Magyar Olimpiai Bizottság márciusi állapotfelmérése alapján Budapest több versenyszám esetében is regionális együttműködésben gondolkodik. A szörfversenyeket Portugáliában rendeznék, míg a lovassportok egy részét Szlovákiában tarthatnák meg.

Ez a megoldás lehetőséget adna arra, hogy Magyarországnak ne kelljen olyan speciális infrastruktúrát felépítenie, amelyet az olimpia után csak korlátozottan lehetne használni. A regionális együttműködés így jelentős megtakarítást jelenthetne.

A koncepció jól illeszkedik az új olimpiai gondolkodáshoz, amely már nem ragaszkodik feltétlenül ahhoz, hogy minden versenyszám ugyanabban a városban vagy akár ugyanabban az országban legyen. A cél egyre inkább az, hogy a meglévő létesítmények és adottságok kapjanak elsőbbséget.

Több fontos létesítmény azonban továbbra is hiányzik

Budapest infrastrukturális helyzete ugyan kedvezőbb lehet, mint néhány korábbi pályázóé, de több versenyszám esetében jelenleg nincs megfelelő létesítmény. Ilyen például a pályakerékpárhoz szükséges velodrom, valamint a kosárlabda és a gyeplabda egyes versenyeihez szükséges megfelelő méretű infrastruktúra.

Emellett azoknak a létesítményeknek egy része is problémát jelenthet, amelyek ma még megfelelő állapotban vannak. 2036-ig ugyanis jelentős idő telik el, így több stadion és csarnok addigra várhatóan felújításra szorulhat.

Az ideiglenes létesítmények szintén nem jelentenek automatikusan olcsó megoldást. Bár elkerülhető velük a hosszú távon kihasználatlan épületek problémája, a felépítésük, üzemeltetésük és elbontásuk így is jelentős költséget jelenthet.

A repülőtér és a szállodai kapacitás is szűk keresztmetszet

A budapesti olimpia egyik komoly kérdése a közlekedési kapacitás lehet. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér számára már egy nagy nemzetközi sportesemény, például egy Bajnokok Ligája-döntő is jelentős terhelést okoz.

A tervek szerint a budapesti reptér kapacitását részben Bécs és Pozsony bevonásával lehetne kiegészíteni. Ez azonban megfelelő vasúti és közúti összeköttetéseket, valamint összehangolt logisztikai rendszert igényelne.

A másik fontos terület a szálláskapacitás. Budapest jelenlegi hotelállománya önmagában nem feltétlenül lenne elegendő egy olimpia teljes vendégforgalmához, ezért több kiegészítő megoldásra is szükség lehetne.

Felmerült például az is, hogy luxushajók biztosítsanak ideiglenes szálláshelyeket a Dunán. Ez azonban időjárási és vízállási kockázatokkal jár, hiszen egy aszályos időszak könnyen ellehetetlenítheti az ilyen megoldásokat.

A turisztikai haszon egyáltalán nem garantált

Az olimpia támogatói gyakran emelik ki a turizmus fellendülését és az országimázs javulását. Ezek valóban lehetnek pozitív hatások, de a korábbi olimpiák tapasztalatai alapján korántsem biztos, hogy minden rendező város profitál belőlük.

Barcelona esetében az olimpia után érdemben nőtt a turisták száma, és Sydney, valamint Vancouver is kedvezőbb turisztikai adatokat produkált. Más városokban azonban éppen ellenkező tendencia volt megfigyelhető.

Pekingben, Londonban és Salt Lake Cityben az olimpia után csökkent a turizmus. Ennek egyik oka lehet, hogy a játékok idején a magasabb árak és a zsúfoltságtól való félelem elriaszthatja azokat az utazókat, akik egyébként meglátogatnák a várost.

Az országimázs javulása ráadásul nehezen számszerűsíthető. Egy sikeres olimpia hosszú távon valóban növelheti egy város nemzetközi ismertségét, de ezt nehéz közvetlenül összevetni a rendezéshez szükséges több milliárd eurós kiadásokkal.

2027-ben szűkíthetik a jelentkezők körét

A jelenlegi tájékozódási szakasz után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2027 márciusára legfeljebb öt városra szűkítheti az érdeklődők körét. Ezt követően már kormánygaranciára is szükség lesz a pályázati folyamat további szakaszában.

A jelenlegi menetrend szerint 2028-ban már eldőlhet, melyik város rendezheti meg a 2036-os nyári olimpiát. Magyarország számára addig azonban még számos politikai, pénzügyi és infrastrukturális kérdést kell tisztázni.

A korábbi olimpiák tapasztalata alapján a döntő kérdés nem pusztán az, hogy Budapest képes lenne-e megrendezni a játékokat, hanem az is, hogy milyen áron. A párizsi modell azt mutatja, hogy tudatos tervezéssel, meglévő létesítmények használatával és regionális együttműködéssel mérsékelhetők a költségek, de a történelmi adatok egyértelműen arra figyelmeztetnek, hogy egy olimpia pénzügyi kockázata még így is rendkívül jelentős lehet.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Laurent Gillieron / MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.