A Nemzeti Kulturális Alap támogatásai körül zajló büntetőeljárások a nyilvánosságban könnyen egyetlen nagy ügyként jelenhetnek meg, valójában azonban két, egymástól elkülönülő nyomozás folyik a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen. Az egyik eljárásban Hankó Balázs volt miniszter, Ughy Attila, Bús Balázs és több korábbi kormánytisztviselő érintett gyanúsítottként, és különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés gyanúját vizsgálják. A másik nyomozás Fásy Ádám családját érinti, és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett költségvetési csalás gyanúja miatt folyik. A két ügy közös pontja az NKA-s pénz, de a gyanúsítások, az érintettek és a feltételezett elkövetési módok eltérnek. Ez azért lehet kedvezőbb a nyomozó hatóság számára, mert a Hankóék elleni eljárást külön, jóval szűkebb bizonyítási keretben vizsgálhatják.

Nem egyetlen nagy NKA-ügyről van szó

Első ránézésre úgy tűnhet, hogy az NKA körül kirobbant ügyben politikusok, volt kormányzati tisztviselők és támogatásokat elnyerő civilek ugyanannak a büntetőeljárásnak a szereplői. A jelenlegi helyzet azonban nem ez.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen két külön nyomozás fut egymás mellett. A két eljárás nemcsak személyi körében tér el, hanem a gyanúsítás jogi minősítésében és a vizsgált magatartásban is.

Ez a különbség azért lényeges, mert egyik eljárás kimenetele sem függ a másikétól. Ha az egyik ügyben például megszüntetnék a nyomozást, az önmagában nem befolyásolná a másik eljárás folytatását.

Hankó Balázsék ügyében hűtlen kezelés a gyanú

Az egyik eljárás különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés bűntettének megalapozott gyanúja miatt folyik. Ebben az ügyben Hankó Balázs is gyanúsított, aki jelenleg letartóztatásban van.

Ugyanebben a nyomozásban gyanúsított Ughy Attila és Bús Balázs, valamint több korábbi kormánytisztviselő is. A hatóság ebben az ügyben nem elsősorban azt vizsgálja, hogy a támogatottak mire használták fel a pénzeket, hanem azt, hogyan születtek meg maguk a támogatási döntések.

A gyanú lényege az, hogy az NKA vagyonának elosztásánál olyan kettős eljárásrendet működtethettek, amelyben a hivatalos és a tényleges döntéshozatal elvált egymástól.

A gyanú szerint politikai szempontok is szerepet játszhattak a pénzek elosztásában

A nyomozók feltételezése szerint Hankó Balázs és társai az NKA forrásait politikai szempontok, illetve választókerületi lefedettség alapján kívánhatták elosztani. Ennek érdekében a hatóság szerint egy olyan rendszert alakíthattak ki, amelyben a formális pályázati döntéshozatal és a tényleges döntés nem ugyanott és nem ugyanakkor történt.

A NKA-ról szóló törvény alapján a volt miniszter és az alap alelnöke a kollégiumi eljárás során nem vehetett részt az egyes pályázati kérelmek elbírálásában. A gyanú szerint azonban a támogatások sorsa ténylegesen nem az ideiglenes kollégium döntéseivel dőlt el.

A hatóság feltételezése szerint a döntéseket Hankó, illetve esetleg más szereplők hozhatták meg. Ezt azonban jelenleg még gyanúként vizsgálják, a büntetőjogi felelősségről bíróság nem döntött.

Egyes döntések a formális eljárást is megelőzhették

A nyomozás egyik fontos eleme, hogy a támogatásokról szóló tényleges döntések a gyanú szerint több esetben megelőzhették a hivatalos kollégiumi eljárást.

A forrás szerint bizonyos kiemelt támogatásoknál még az is előfordulhatott, hogy a döntés már a támogatási kérelem hivatalos benyújtása előtt megszületett. Ha ezt a hatóság bizonyítani tudja, az a formális és tényleges döntéshozatal különválását támaszthatja alá.

A nyomozás tehát arra koncentrál, hogy a hivatalos pályázati mechanizmus valóban döntéshozó szerepet töltött-e be, vagy egy már korábban meghozott döntést követett.

Fásy Ádám családjának ügye teljesen más természetű

A másik, szintén a Bács-Kiskun Megyei Főügyészségen zajló eljárás Fásy Ádám családját érinti. Ez azonban nem hűtlen kezelés, hanem bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt folyik.

Ebben az ügyben a hatóság nem azt vizsgálja, hogyan kapták meg az érintettek az NKA támogatását, hanem azt, hogyan számoltak el vele. A gyanú szerint dokumentumfilm elkészítésére kaptak támogatást, majd az elszámolás során valótlan tartalmú számlákat és teljesítési igazolásokat használhattak fel.

A nyomozók feltételezése szerint mindez úgy történhetett, hogy a film forgatását csak az elszámolás után kezdték meg. Ez tehát teljesen más büntetőjogi kérdés, mint az, hogy hogyan születtek meg az NKA támogatási döntései.

Az egyik ügyben az elosztás, a másikban az elszámolás a központi kérdés

A két nyomozás közötti különbséget legegyszerűbben úgy lehet összefoglalni, hogy Hankó Balázsék ügyében a támogatások odaítélésének mechanizmusa áll a vizsgálat középpontjában, míg Fásyék esetében a már megkapott pénzzel való elszámolás.

Ezért a két eljárás bizonyítási anyaga és jogi logikája is különböző. Hankóék ügyében azt kell vizsgálni, kik és milyen módon hozták meg a döntéseket, Fásyék esetében pedig azt, hogy a benyújtott számlák és teljesítési igazolások valós tartalmat tükröztek-e.

A két ügy közös pontja az NKA-s forrás, de ezen túl nincs olyan közvetlen jogi függés, amely miatt az egyik ügy kimenetele automatikusan meghatározná a másikat.

Hankóék számára nincs jelentősége annak, mi történik Fásyék ügyében

Mivel két teljesen külön eljárásról van szó, Hankó Balázs és társai számára büntetőjogi szempontból lényegében közömbös, milyen eredménnyel zárul a Fásy családot érintő nyomozás.

Ha Fásyék ügyében vádat emelnének, az önmagában nem bizonyítana semmit Hankóék ügyében. Ugyanígy az sem könnyítene automatikusan Hankóék helyzetén, ha a Fásy család ügyében nem jutna vádemelésig az eljárás.

Ugyanez fordítva is igaz. A két ügy külön-külön fut, külön bizonyítékokra épül, és a bírósági vagy ügyészségi döntések sem kötődnek egymáshoz.

A különválasztás a nyomozó hatóságnak kedvezhet

Az, hogy az NKA-s ügyeket nem egyetlen nagy nyomozásban vizsgálják, hanem külön eljárásokban, egyszerűbbé teheti a hatóság munkáját.

Ha a pénzek odaítélését és az egyes támogatottak elszámolását egyetlen büntetőeljárásban kezelnék, egyszerre kellene feltárni a döntéshozatali rendszert, az egyes pályázatok történetét, a támogatott szervezetek felhasználását és az elszámolások tartalmát. Ez jóval összetettebb bizonyítási helyzetet teremtene.

A külön nyomozás lehetővé teszi, hogy a Hankóék elleni eljárás kizárólag arra koncentráljon, történt-e jogsértés a támogatások odaítélésénél, és működött-e a gyanú szerinti kettős döntéshozatali rendszer.

Ezért nem jó hír a két külön ügy Hankóék számára

A két nyomozás különválasztása azért lehet kedvezőtlen Hankó Balázs és társai szempontjából, mert az ellenük folyó eljárást nem terheli meg a támogatottak ügyeinek teljes bizonyítási anyaga.

A hatóságnak nem kell azt vizsgálnia Hankóék eljárásában, hogy az egyes támogatottak később szabályosan használták-e fel a pénzt, hanem csak azt, hogy a támogatások odaítélésének rendszere jogszerű volt-e.

Ez egy szűkebb és célzottabb bizonyítási helyzetet teremthet. Ugyanakkor továbbra is fontos hangsúlyozni, hogy a hatósági gyanú nem azonos a bűnösség megállapításával, és Hankó Balázst, Ughy Attilát, Bús Balázst, valamint a többi érintettet is megilleti az ártatlanság vélelme.

Két külön ügy, két külön felelősségi kérdés

Az NKA körüli büntetőeljárások tehát nem egyetlen, minden szereplőt összekötő „gigaügyet” jelentenek. Két külön nyomozás zajlik, amelyek más gyanúsítottakkal, más jogi minősítéssel és más feltételezett elkövetési módokkal foglalkoznak.

Az egyikben azt vizsgálják, történt-e szabálytalan, politikai szempontú és a formális eljárást megkerülő támogatáselosztás. A másikban azt, hogy egy dokumentumfilmre kapott támogatás elszámolásakor használtak-e valótlan tartalmú dokumentumokat.

A két ügy egymástól függetlenül halad tovább, és egyik eredménye sem dönti el a másikat. A különválasztás viszont a Hankóék elleni nyomozást egyszerűbbé és célzottabbá teheti, ami éppen ezért nem feltétlenül kedvező fejlemény számukra.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.