Fél napon keresztül hallgatták meg feljelentőként Tordai Bence volt országgyűlési képviselőt a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájában a Paks II. Atomerőmű Zrt. közel 80 milliárd forintos, tavaly decemberi tőkeemelésével kapcsolatban. A rendőrség augusztus végén rendelt el nyomozást különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt. Tordai szerint az előző kormány úgy döntött a 79,6 milliárd forintos tőkeemelésről, hogy tisztában volt azzal: a paksi beruházás állami támogatására vonatkozó korábbi uniós jóváhagyást az Európai Unió Bírósága már megsemmisítette. A politikus dokumentumokat adott át a nyomozóknak, és azt állítja, hogy Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Nagy Márton és Magyar Levente felelőssége is felmerülhet. Büntetőjogi felelősségüket azonban jelenleg nem állapították meg.

Fél napig hallgatták meg Tordai Bencét

Tordai Bence közösségi oldalán számolt be arról, hogy feljelentőként fél napot töltött a Nemzeti Nyomozó Irodában. A volt országgyűlési képviselő szerint a hatóság a Paks II. Atomerőmű Zrt. tavaly decemberi tőkeemelésének körülményeit vizsgálja.

A rendőrség augusztus 26-án rendelte el a nyomozást különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. A vizsgálat középpontjában a 79,6 milliárd forintos tőkeemelés áll.

Tordai azt írta, több dokumentumot is átadott a nyomozóknak. Állítása szerint ezek az iratok alátámaszthatják, hogy az előző kormány döntéshozói tisztában voltak az uniós jogi helyzettel, amikor a tőkeemelésről határoztak.

Tordai börtönbüntetésről beszélt

A politikus bejegyzésében rendkívül élesen fogalmazott. Azt írta: „Börtönbe küldeni Orbán Viktort, Szijjártó Pétert, Nagy Mártont – ezen dolgoztam ma délelőtt is.”

Ez Tordai politikai és jogi célkitűzése, nem pedig valamely hatóság megállapítása. Jelenleg nyomozás folyik, és a forrás alapján nem ismert, hogy az általa megnevezett korábbi kormányzati szereplők közül bárkit gyanúsítottként hallgattak volna ki.

Tordai a feljelentésében Orbán Viktor volt miniszterelnököt, Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminisztert, Nagy Márton volt nemzetgazdasági minisztert és Magyar Levente volt államtitkárt nevezte meg. A nyomozásnak kell tisztáznia, történt-e bűncselekmény, és ha igen, kik lehetnek érte felelősek.

A 79,6 milliárdos tőkeemelést vizsgálják

A Paks II. Atomerőmű Zrt.-ben tavaly decemberben 79,6 milliárd forintos tőkeemelést hajtottak végre. Sajtóbeszámolók szerint a pénzt részben az orosz fővállalkozó felé fennálló számlák rendezésére fordíthatták.

Tordai szerint a döntés azért vet fel jogi problémát, mert addigra már megváltozott a projekt állami támogatásának uniós jogi helyzete. A politikus állítása szerint az Orbán-kormány úgy juttatott újabb állami forrást a beruházásba, hogy tudnia kellett: a korábbi uniós engedély már nem áll fenn változatlan formában.

A hűtlen kezelés gyanúja szempontjából ennek azért lehet jelentősége, mert a hatóságnak azt kell vizsgálnia, okozott-e a döntés vagyoni hátrányt az államnak, és ha igen, az érintett döntéshozók milyen tudattal jártak el.

Az uniós bíróság 2025-ben megsemmisítette a korábbi jóváhagyást

Az Európai Unió Bírósága 2025 szeptemberében megsemmisítette az Európai Bizottság 2017-es határozatát, amely korábban jóváhagyta a Paks II. beruházás állami támogatását.

Tordai erre a döntésre építi érvelésének egyik központi elemét. Szerinte az ítélet után az előző magyar kormány nem kezelhette úgy a projekt finanszírozását, mintha továbbra is változatlanul rendelkezésre állna a korábbi uniós engedély.

A politikus Teresa Ribera, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke állásfoglalására is hivatkozott. Elmondása szerint ebből az következik, hogy érvényes jóváhagyás nélkül az állami támogatást jogellenesnek kell tekinteni.

Dokumentumokat adott át a rendőrségnek

Tordai szerint az ügy több fontos eleme már dokumentumokkal alátámasztható. A politikus azt állítja, hogy a jogszabályoktól a cégbírósági bejegyzésekig számos olyan irat rendelkezésre áll, amelyből rekonstruálható a tőkeemelés háttere.

Ezeket a dokumentumokat a meghallgatása során átadta a rendőrségnek. Azt mondta, egy fontos irat hiányzik még számára: maga a tőkeemelésről szóló kormányzati döntés.

Ezt közérdekű adatigényléssel kérte ki, miután az új kabinet nyilvánosságra hozta az úgynevezett 2000-es kormányhatározatok listáját. Tordai szerint ebből lehet pontosabban megállapítani, kik, milyen információk birtokában és milyen indokok alapján hozták meg a döntést.

Tordai szerint később a főügyészség dönthet a vádemelésről

A volt képviselő úgy látja, hogy ha a nyomozó hatóság befejezi a bizonyítékok feltárását, a Fővárosi Főügyészség dönthet arról, indokolt-e vádat emelni.

Bejegyzésében azt írta, reményei szerint az ügy végül bíróság elé kerülhet. Azt is felvetette, hogy az általa megnevezett korábbi kormányzati szereplők akár öt-tíz éves szabadságvesztéssel is szembesülhetnek.

Ez azonban jelenleg Tordai várakozása és jogi-politikai értelmezése. Sem vádemelés, sem jogerős bírósági döntés nincs az ügyben, ezért nem lehet kijelenteni, hogy bármelyik megnevezett személy büntetőjogi felelőssége fennáll.

Az új kormány külön átvilágítást is elrendelt

A rendőrségi nyomozással párhuzamosan az új kormány soron kívüli átvilágítást rendelt el a Paks II. beruházás teljes szerződésállományára vonatkozóan. Ez külön folyamat a büntetőeljárástól.

Az átvilágítás célja, hogy feltárják a projekt szerződéseinek, pénzügyi vállalásainak és korábbi döntéseinek hátterét. A forrás nem közöl részleteket arról, mikorra készülhet el ez a vizsgálat, illetve milyen konkrét megállapításokra számít a kabinet.

A két eljárás ugyanakkor egymástól eltérő jogi természetű. A kormányzati átvilágítás politikai és közigazgatási felelősséget, míg a rendőrségi nyomozás esetleges büntetőjogi felelősséget vizsgálhat.

A nyomozás központi kérdése a döntéshozók tudása lehet

A Paks II.-ügyben most az egyik legfontosabb kérdés az lehet, hogy az előző kormány döntéshozói pontosan milyen információk birtokában határoztak a tőkeemelésről. Tordai állítása szerint tudniuk kellett, hogy a projekt állami támogatásának uniós jogi alapja megváltozott.

A nyomozásnak ugyanakkor nemcsak ezt kell tisztáznia, hanem azt is, hogy a döntés ténylegesen okozott-e vagyoni hátrányt, és fennálltak-e a hűtlen kezelés törvényi feltételei.

A politikai állítások és a büntetőjogi felelősség között jelentős különbség van. Az ügy jelenlegi szakaszában a hatóság bizonyítékokat gyűjt, ezért Orbán Viktor, Szijjártó Péter, Nagy Márton és Magyar Levente esetében is érvényesül az ártatlanság vélelme.

Tordai elszámoltatást akar, a döntés a hatóságok kezében van

Tordai Bence egyértelművé tette, hogy saját feljelentésének végső célja az előző kormány vezetőinek felelősségre vonása. Bejegyzésében nem rejtette véka alá, hogy bírósági eljárást és akár szabadságvesztést is indokoltnak tartana.

Arról azonban nem ő dönt, hogy lesz-e gyanúsítás vagy vádemelés. A következő lépések a nyomozó hatóság, majd adott esetben az ügyészség és a bíróság hatáskörébe tartoznak.

A mostani meghallgatás ezért elsősorban azt jelzi, hogy a rendőrség érdemben foglalkozik a feljelentéssel, és dokumentumokat gyűjt a 79,6 milliárd forintos tőkeemelés körülményeiről. Hogy ezekből később milyen büntetőjogi következtetések születnek, az a nyomozás eredményétől függ.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Tordai Bence / Facebook

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.