Magyar Péter szerint jelenlegi formájában nem elfogadható az Európai Unió következő, 2028-ban induló hétéves költségvetésére vonatkozó javaslat. A miniszterelnök a csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcstalálkozóra érkezve beszélt erről, miután a Kohézió Barátai csoport 16 másik tagjával egyeztetett. Magyar szerint bár az ír soros elnökség legutóbbi tervezete nem csökkentené érdemben a Magyarország számára fontos kohéziós és mezőgazdasági támogatásokat, több tagállamtól, köztük Magyarországtól is jóval nagyobb befizetést várna el. A kormányfő több forrást szeretne az agráriumra és a vízügyre, és azt is jelezte: ha nem sikerül megfelelő kompromisszumot találni, Magyarország kész lehet a vétóra. A csúcson a költségvetés mellett migrációról, energiaárakról, bővítésről és Ukrajnáról is tárgyalnak.

A Kohézió Barátai sem támogatják a jelenlegi tervezetet

Magyar Péter a csúcstalálkozó előtt a Kohézió Barátai csoport tagjaival egyeztetett az EU 2028-tól induló új költségvetési ciklusáról. A csoportban a nettó kedvezményezett tagállamok vezetői vesznek részt, akik elsősorban a felzárkóztatási és mezőgazdasági források megőrzésében érdekeltek.

A miniszterelnök szerint a találkozón egyetértés alakult ki abban, hogy az ír soros elnökség jelenlegi javaslata nem fogadható el változtatások nélkül. A tervezet ugyan megkímélné a kohéziós és agrárpolitikát a jelentősebb vágásoktól, de Magyar szerint túl nagy befizetési terhet helyezne több tagállamra.

Az ír elnökség jelenlegi elképzelése az eredeti költségvetési javaslat teljes összegét mintegy nyolc százalékkal csökkentené. A vita egyik fő törésvonala így azok között a tagállamok között húzódik, amelyek csökkentenék az uniós büdzsé méretét, illetve azok között, amelyek a felzárkóztatási források megőrzését és bővítését szeretnék.

Magyar több pénzt szeretne az agráriumra és a vízügyre

A magyar kormányfő szerint a következő hétéves büdzsében az agrárpolitikára a jelenleg tervezettnél is nagyobb összeget kellene biztosítani. Külön megemlítette a vízügyet, amelyre szintén több uniós forrást szeretne megszerezni.

A magyar álláspont tehát nem egyszerűen a mostani kohéziós és mezőgazdasági keretek megőrzéséről szól. Magyar további forrásbővítést szeretne olyan területeken, amelyeket a kabinet stratégiai jelentőségűnek tart.

A Visegrádi Négyek vezetői is egyeztettek a csúcstalálkozó előtt. Andrej Babiš cseh miniszterelnök röviden úgy foglalta össze álláspontját, hogy több pénzre van szükség, Magyar pedig a lengyel és szlovák kormányfővel is tárgyalt a közös érdekekről.

Más tagállamok egészen másként látják az ír javaslatot

Az EU-tagállamok között jelentős különbségek vannak a költségvetés megítélésében. Gitanas Nausėda litván elnök kiegyensúlyozottnak nevezte az ír elnökség javaslatát, és üdvözölte, hogy a felzárkóztatási, illetve mezőgazdasági támogatások nem szenvednének nagyobb csökkentést.

Rumen Radev bolgár miniszterelnök szintén pozitívumként értékelte a kohéziós és agrárpolitikai kiadások megőrzését. A nettó befizetők közé tartozó országok vezetői ugyanakkor éppen ellenkező irányból bírálják a tervezetet.

Rob Jetten holland miniszterelnök szerint az uniós költségvetést tovább kell csökkenteni és modernizálni. Ulf Kristersson svéd kormányfő pedig teljesen elfogadhatatlannak nevezte az ajánlatot, mert szerinte az továbbra is túlságosan nagy és költséges.

Magyar a vétó lehetőségét is felvetette

A következő hétéves költségvetés fő számairól mind a 27 tagállam vezetőjének egyhangúlag kell megállapodnia, majd az Európai Parlament hozzájárulására is szükség lesz. Ez azt jelenti, hogy bármely tagállam képes lehet megakadályozni a megállapodást.

Magyar Péter szerint több miniszterelnök is jelezte, hogy szükség esetén kész élni a vétó lehetőségével. A magyar miniszterelnök közölte, hogy Magyarország is ebbe a körbe tartozik, és a Kohézió Barátai között abban állapodtak meg, hogy megpróbálnak egységesek maradni.

A kormányfő szerint a tartalom fontosabb annál, hogy mindenáron még decemberben megállapodás szülessen. Úgy vélte, a hétéves büdzsé hosszú időre meghatározza Magyarország költségvetési helyzetét és fejlesztési lehetőségeit, ezért nem érdemes a gyorsaság kedvéért kedvezőtlen kompromisszumot kötni.

Kérdésessé válhat az év végi megállapodás

Az uniós vezetők korábban azt tűzték ki célul, hogy az év végéig megegyezzenek a következő költségvetés sarokszámairól. Magyar szerint azonban a politikai körülmények miatt decemberre nem biztos, hogy meglesznek ehhez a feltételek.

A miniszterelnök a spanyol politikai helyzetre és a svéd kormány körüli bizonytalanságokra is hivatkozott. Több más uniós vezető ugyanakkor továbbra is elképzelhetőnek tartja a decemberi megállapodást, bár ebben sincs egységes álláspont.

A mostani csúcstalálkozó mindenesetre fontos fordulópont, mert a tervezet innentől már nem elsősorban miniszteri szinten kerül napirendre. A tárgyalásokat az állam- és kormányfők folytatják António Costa, az Európai Tanács elnökének vezetésével.

Magyar üdvözölte a 4,2 milliárd euró felszabadítását

A miniszterelnök pozitív fejleményként beszélt arról, hogy a tagállami miniszterek néhány nappal korábban 4,2 milliárd eurónyi, Magyarországnak járó uniós forrás felszabadításáról döntöttek.

Magyar ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy Magyarország az Orbán-kormány idején a feltételességi eljárás következtében kétmilliárd eurót véglegesen elveszített. A jelenlegi kormány ebből az összegből is szeretne valamilyen formában visszaszerezni.

A kormányfő korábbi nyilatkozata alapján ezt nem feltétlenül ugyanazon források közvetlen visszaadásával képzeli el. A következő uniós költségvetés tárgyalásain többlettámogatások vagy célzott fejlesztési programok formájában próbálhatják kompenzálni a kiesést.

A migrációs bírság rendezése is napirenden van

Magyar Péter a költségvetés mellett a migrációt nevezte meg a csúcstalálkozó másik fontos magyar témájaként. Szerinte az európai fősodor az utóbbi időben közeledett a magyar állásponthoz.

Kiemelte az „instrumentalizáció” fogalmának megjelenését az uniós vitákban. Ez olyan helyzeteket jelent, amikor harmadik országok vagy akár bűnszervezetek politikai eszközként használják fel a migrációt.

Magyar szerint ennek elismerése a Magyarországra kiszabott napi egymillió eurós bírság rendezésénél is jelentős lehet. A csúcstalálkozó második napján a vezetők külön is foglalkoznak a migráció kérdésével.

Pénteken Zelenszkijjel tárgyal Magyar Péter

A kétnapos találkozó margóján Magyar Péter pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is rövid kétoldalú egyeztetést tart. A tárgyaláson áttekintik az elmúlt hónapok magyar–ukrán kisebbségvédelmi egyeztetéseinek eredményeit.

Magyar történelmi sikernek nevezte, hogy Ukrajnában előrelépés történt a kisebbségi oktatás területén. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a jogszabályok elfogadása önmagában nem elég: az lesz a döntő, hogyan hajtják végre azokat a gyakorlatban.

A miniszterelnök abban bízik, hogy a pénteki egyeztetés új fejezetet nyithat a két ország kapcsolatában. Ha a folyamat megfelelően halad, később Beregszászon is találkozhatnak, ahol egy magyar forrásból felújított intézményt is átadhatnak.

Magyar nem támogat céldátumot Ukrajna csatlakozásához

A kormányfő Ukrajna európai uniós csatlakozásáról is beszélt. Szerinte nem szükséges előre meghatározott céldátumot adni a tagságra, mert a folyamatnak elsősorban az ország teljesítményétől kell függenie.

Magyar úgy fogalmazott, hogy a magyar kormány az érdemalapú csatlakozási tárgyalásokban hisz. Szerinte nincs szükség különböző szintű, „gyengébb” vagy „erősebb” tagsági formákra, csak teljes jogú uniós tagságra.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy csatlakozási folyamat nagyon hosszú ideig tarthat. Balkáni országok példájával érvelt amellett, hogy a tárgyalások akár 15–20 évre vagy még hosszabb időre is elhúzódhatnak.

Energiaárakról és az európai versenyképességről is tárgyalnak

A csúcs egyik fő gazdasági témája az európai energiaárak kérdése. Az uniós vezetők azt szeretnék, hogy az Európai Bizottság célzott intézkedésekkel enyhítse a magas energiaköltségek hatását és csökkentse az EU fosszilis energiahordozóktól való függését.

A forrás szerint Donald Trump Irán elleni háborúja már több mint 100 milliárd euróval növelte az EU energetikai kiadásait. Ez tovább erősítette a versenyképességgel kapcsolatos aggodalmakat.

A tagállami vezetők a globális gazdasági egyensúlytalanságokról is egyeztetnek. A vita egyik fő témája Kína, amellyel szemben az EU napi kereskedelmi hiánya már meghaladja az egymilliárd eurót.

Orosz hibrid fenyegetések is terítéken vannak

A csúcstalálkozón várhatóan az orosz hibrid műveletekről is szó lesz. Az elmúlt hónapokban több olyan biztonsági incidens történt Európában, amelyek mögött orosz vagy belarusz érintettséget feltételeztek.

Kristen Michal észt miniszterelnök ismételten azt javasolta, hogy az Európai Unió ne adjon vízumot orosz állampolgároknak. A kérdésről azonban a tagállamok között nincs egységes álláspont.

Bulgária partjainál nemrég két, Ukrajnához köthető hajót is dróntámadás ért. Rumen Radev bolgár miniszterelnök szerint vannak feltételezéseik az elkövetők kilétéről, de hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs szilárd bizonyíték arra, hogy orosz drónokról volt szó.

Hosszú alku kezdődik a következő hét év pénzéről

A mostani brüsszeli csúcstalálkozó egyik legfontosabb tétje az, hogy az uniós vezetők közelebb kerülnek-e a 2028–2034-es költségvetés alapvető számaihoz. A tagállami álláspontok azonban egyelőre jelentősen eltérnek egymástól.

Magyar Péter világossá tette, hogy a magyar kormány nem akarja támogatni a jelenlegi javaslatot, ha az nagyobb befizetési kötelezettséget jelent, miközben nem biztosít elegendő többletforrást a fejlesztésekre. Több pénzt szeretne az agráriumra és a vízügyre, valamint ragaszkodik a kohéziós források megőrzéséhez.

Ha nem sikerül megfelelő kompromisszumot kialakítani, a miniszterelnök szerint Magyarország akár a vétó eszközével is élhet. A döntés azonban még távol van: a következő hónapokban intenzív tárgyalások várhatók arról, hogyan osszák el az EU következő hét évének forrásait.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / EPA / Olivier Matthys

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.