Az orosz–ukrán háború következő hónapjainak egyik kevésbé látványos, de gazdaságilag annál súlyosabb kockázata a Fekete-tengeren és az ukrán gabonaexport útvonalain alakulhat ki – erről beszélt Rácz András a Forbes Money Summit 2026 rendezvényén. A Magyar Külügyi Intézet kutatási és tudományos ügyekért felelős vezérigazgató-helyettese szerint az orosz stratégia egyik eleme az lehet, hogy a gabonakereskedelmet és a tengeri szállítást támadásokkal bizonytalanítsák el. Ha emiatt jelentős mennyiségű ukrán, illetve akár orosz mezőgazdasági termék is kiesik a világpiacról, az Rácz szerint élelmiszerhiányhoz, egyes térségekben éhínséghez, Európában pedig fokozódó inflációs nyomáshoz vezethet. A szakértő ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a háború kimenetelét továbbra is nehéz hosszabb távon megbízhatóan előre jelezni.

A frontvonalak megmerevedtek, gyors áttörésre egyik fél sem képes

Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint az ukrajnai háború frontvonalai lényegében megmerevedtek. Úgy látja, egyik fél sem képes jelenleg olyan érdemi áttörést elérni, amely rövid időn belül eldöntené a konfliktust.

Szerinte egy orosz katonai győzelemhez még hosszú időre és nagyon jelentős emberveszteségre lenne szükség. Emiatt Moszkva előtt egyre nehezebb stratégiai döntések állnak: vagy újabb mozgósítást vállal, vagy más módszerekkel próbálja megtörni Ukrajna ellenállását.

Gyurcsik szerint az egyik ilyen út az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadások további fokozása lehet a téli időszakban. Ennek célja az lehetne, hogy az orosz vezetés katonai áttörés nélkül is nagyobb politikai és társadalmi nyomást helyezzen Kijevre.

Rácz szerint fél évre előre lehet viszonylag megbízhatóan látni

Rácz András arról beszélt, hogy az általuk alkalmazott elemzési módszerekkel nagyjából hat hónapos időtávon lehet viszonylag nagy biztonsággal következtetni a háború várható alakulására.

Ha a Kremlben nem történik valamilyen váratlan politikai vagy hatalmi változás, szerinte a konfliktus legalább további fél évig, de akár a következő nyárig is a mostanihoz hasonló intenzitással folytatódhat.

Úgy véli, katonai és gazdasági értelemben mindkét fél képes lehet még másfél-két éven keresztül fenntartani a háborús erőfeszítéseket. Az orosz költségvetésben továbbra is magas katonai kiadásokkal számolnak, ami arra utal, hogy Moszkva rövid távon nem készül a háborús terhelés jelentős csökkentésére.

Oroszország számára a hadiállapot is lehetséges forgatókönyv

Rácz szerint az orosz vezetés számára elméletileg az is lehetőség, hogy hivatalosan hadiállapotot hirdessen. Ez megkönnyíthetné a katonai logisztikát és a háborús gazdaság működtetését, valamint nagyobb mozgásteret adhatna a megszállt területeken alkalmazott intézkedésekhez.

Egy ilyen lépés azonban tovább mélyíthetné Oroszország elszigetelődését a Nyugattól. Rácz szerint akár az is elképzelhető, hogy az Oroszország és a nyugati országok közötti megmaradt kapcsolatok jelentős része megszakadna.

A szakértő azért sem zárja ki ezt a forgatókönyvet, mert állítása szerint az orosz hadsereg március óta naponta átlagosan 15–20 százalékkal több embert veszít, mint amennyit újonnan toborozni képes. Ez hosszabb távon további személyi utánpótlási problémákat okozhat.

A Fekete-tenger lehet a következő nagy gazdasági front

Rácz András szerint miközben Európában sokan elsősorban a balti térségben bekövetkező katonai eszkalációtól tartanak, legalább ilyen komoly figyelmet kellene fordítani a Fekete-tengeren történő eseményekre.

Az elmúlt időszakban orosz drónok több olyan hajót is megtámadtak, amelyek Ukrajnából szállítottak mezőgazdasági termékeket. Rácz szerint eddig öt ilyen hajót ért támadás, közülük kettő elsüllyedt.

A szakértő emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz erők rendszeresen támadják az ukrán dunai kikötőkbe tartó hajókat. Értelmezése szerint ennek egyik célja az lehet, hogy a kereskedőket és szállítmányozókat elriasszák az ukrán exportban való részvételtől.

A gabonapiac megzavarása inflációs nyomást okozhat Európában

Rácz szerint a helyzetet tovább bonyolítja, hogy Ukrajna közben maga is támad orosz kikötői és logisztikai célpontokat. Emiatt fennállhat annak veszélye, hogy nemcsak az ukrán, hanem az orosz gabonaexport egy része is kiesik a világpiacról.

A szakértő ezt egyértelmű stratégiai nyomásgyakorlásként értelmezi. Úgy fogalmazott, ha elegendő mennyiségű élelmiszer tűnik el a nemzetközi piacról, az egyes sérülékenyebb régiókban éhínséget, Európában pedig növekvő inflációs nyomást idézhet elő.

Ez Rácz értelmezése az orosz stratégiai logikáról, nem pedig bizonyított orosz hivatalos doktrína. A gazdasági következmények ugyanakkor valóban jelentősek lehetnek, ha a Fekete-tengeri kereskedelmi útvonalak tartósan bizonytalanná válnak.

A háború vége önmagában nem oldaná meg a gazdasági problémákat

Gyurcsik Attila szerint Oroszország számára a háború hosszabb távon önsorsrontó folyamat. Úgy látja, a politikai vezetés akár egy vezetőváltással is megpróbálhat kiutat találni a konfliktusból.

A gazdasági kilátásokat azonban nem pusztán az határozza meg, hogy mikor ér véget a háború, hanem az is, milyen megállapodással zárul. Egy bizonytalan vagy nem hiteles békerendszer Ukrajna számára komoly gazdasági hátrányt jelenthet.

Ha a befektetők nem hiszik el, hogy valóban tartósan véget értek a harcok, kevésbé lesznek hajlandók hosszú távú beruházásokat indítani. Ez lassíthatja Ukrajna újjáépítését és gazdasági talpra állását.

Rácz szerint Oroszország sem válik gyorsan vonzó befektetési célponttá

Rácz András úgy véli, hogy a háború lezárása után Oroszország sem tér vissza gyorsan a korábbi gazdasági kapcsolatrendszeréhez. Szerinte az Európával egykor főként fosszilis energiahordozók kereskedelmére épülő gazdasági kapcsolat nem fog teljes mértékben helyreállni.

Úgy fogalmazott, Oroszország hosszú távon a geopolitikai választóvonal keleti oldalán maradhat, míg Ukrajna egyre inkább a nyugati struktúrákhoz kötődhet.

Azt sem tartja valószínűnek, hogy belátható időn belül ismét oroszbarát kormány kerüljön hatalomra Ukrajnában. Ez szerinte tartós politikai és gazdasági következményekkel járhat a régió egészére nézve.

Az iráni konfliktus is komoly gazdasági kockázat marad

A rendezvényen szóba került az iráni háború is, amely február 28-án kezdődött az Egyesült Államok és Izrael légicsapásaival. Az áprilisi tűzszünet nem hozott végleges rendezést, a felek azóta is hajtanak végre támadásokat.

Gyurcsik Attila ezt egyfajta „hideg békének” nevezte. A konfliktus nem eszkalálódott teljes körű háborúvá, de az infrastruktúra elleni támadások és a tengeri blokádok továbbra is komoly hatással vannak a nemzetközi kereskedelemre.

A Hormuzi-szoros forgalmának korlátozása különösen fontos tényező, mivel jelentős energiaszállítási útvonalról van szó. A fennakadások közvetlenül befolyásolhatják az energiaárakat és ezen keresztül az inflációt is.

Gyurcsik szerint Washington nem engedhet meg magának egy újabb szárazföldi háborút

Gyurcsik úgy látja, hogy az Egyesült Államok jelenlegi eladósodottsága miatt pénzügyileg nem lenne könnyen fenntartható egy Irakhoz vagy Afganisztánhoz hasonló hosszú szárazföldi háború.

Az amerikai államadósság az elmúlt közel két évtizedben jelentősen emelkedett, ezért szerinte kevésbé valószínű egy Irán elleni szárazföldi invázió. A blokádok, légicsapások és infrastruktúra elleni támadások viszont tovább folytatódhatnak.

Ez a konfliktus szintén fontos gazdasági bizonytalansági tényező, különösen az energiaárak és a globális kereskedelem szempontjából.

A legnagyobb bizonytalanságot a hibás politikai döntések jelentik

Rácz András arra is figyelmeztetett, hogy a konfliktusok előrejelzése azért különösen nehéz, mert az elemzők gyakran abból indulnak ki: a döntéshozók pontosan ismerik saját erőforrásaikat, világos céljaik vannak, és racionálisan cselekszenek.

A valóságban azonban hibás, rosszul előkészített vagy belpolitikai szempontok által vezérelt döntések is születhetnek. Ezeket szerinte sokkal nehezebb előre jelezni, mint a katonai kapacitások vagy a gazdasági adatok változásait.

Rácz az iráni háborút is ilyen példaként említette, mert értékelése szerint a konfliktus kezdetekor sem létezett világosan kidolgozott győzelmi terv.

Európa számára a válság egyben beruházási kényszert is jelenthet

Gyurcsik Attila szerint Donald Trump politikája bizonyos értelemben arra kényszerítette az európai országokat, hogy szembenézzenek saját függőségükkel az Egyesült Államoktól. Ez hosszabb távon nagyobb európai beruházásokat indíthat el a védelem, az energia és az ipar területén.

Rácz András szerint ehhez a politikai akarat fokozatosan kialakul. Hozzátette, hogy bár gyakran beszélnek Európa hanyatlásáról, a kontinens továbbra is a világgazdaság egyik legfontosabb központja.

A következő évek gazdasági kilátásait azonban alapvetően meghatározza majd az ukrajnai és az iráni konfliktus alakulása. A Fekete-tengeri gabonaszállítások biztonsága pedig ebben nem mellékszál, hanem az élelmiszerárakon keresztül közvetlenül is befolyásolhatja Európa inflációját és a globális ellátás biztonságát.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Rácz András Facebook

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.