Augusztusban tovább emelkedtek a magyarországi keresetek, miközben az éves infláció jelentősen visszafogott maradt, így a reálbérek is látványosan nőttek – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss adataiból. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 740,6 ezer forint, a nettó átlagkereset pedig 519,9 ezer forint volt. A bruttó bérek 8,4, a nettó keresetek 10 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, miközben a nettó reálkeresetek 8,6 százalékkal emelkedtek. A kiugró reálbér-növekedés hátterében elsősorban az áll, hogy augusztusban a fogyasztói árak éves összevetésben mindössze 1,3 százalékkal emelkedtek. A kedvező kereseti adatok ugyanakkor munkáltatói oldalról egyre nagyobb terhet is jelenthetnek, ha a bérek növekedése tartósan messze meghaladja a termelékenység javulását.

740,6 ezer forint volt a bruttó átlagkereset

A KSH augusztusi adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 740,6 ezer forintot ért el. Ez 8,4 százalékos növekedést jelent az előző év azonos hónapjához képest.

A nettó átlagkereset ennél gyorsabban, 10 százalékkal emelkedett, és 519,9 ezer forintra nőtt. A két mutató eltérő ütemű változásában fontos szerepet játszottak az adó- és családi kedvezmények.

A nettó bérek gyorsabb emelkedését egyebek mellett a családi adókedvezmény, valamint az anyákat érintő kedvezmények bővítése segítette. Emiatt a dolgozók egy részénél a kézhez kapott jövedelem gyorsabban nőtt, mint maga a bruttó kereset.

A medián jóval alacsonyabb az átlagnál

A kereseti statisztikák értelmezésekor az átlag mellett a mediánt is érdemes figyelni. A medián azt az értéket jelenti, amelynél a dolgozók fele többet, másik fele kevesebbet keres.

Augusztusban a bruttó mediánkereset 611,4 ezer forint volt. Ez 8,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét.

A nettó mediánkereset eközben 433,4 ezer forintot ért el, ami 9,9 százalékos éves növekedést jelent. A medián és az átlag közötti több mint százezer forintos különbség ismét azt mutatja, hogy a magas keresetek jelentősen felfelé húzzák az átlagot.

A nettó bérek növekedését alig csökkentette az infláció

Az augusztusi kereseti adatok egyik legfontosabb eleme, hogy a nominális nettó béremelkedés és a reálbér-növekedés között viszonylag kis különbség alakult ki.

A nettó átlagkereset 10 százalékkal, a nettó reálkereset pedig 8,6 százalékkal nőtt. Ennek fő oka az alacsony infláció: a fogyasztói árak augusztusban mindössze 1,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.

Ez statisztikai értelemben azt jelenti, hogy a dolgozók átlagos nettó keresete 2026 augusztusában 8,6 százalékkal nagyobb vásárlóerőt képviselt, mint egy évvel korábban. Vagyis ugyanabból a jövedelemből átlagosan nagyobb mennyiségű árut és szolgáltatást lehetett megvásárolni, mint 2025 augusztusában.

A reálbér-növekedés nem mindenkinél érződik egyformán

A reálkereseti adat ugyanakkor országos átlag, ezért nem jelenti azt, hogy minden háztartás életszínvonala pontosan ugyanilyen mértékben javult.

Az egyes dolgozók bére eltérő ütemben változhatott, és az sem mindegy, hogy ki milyen termékeket és szolgáltatásokat vásárol. Egy olyan háztartás, amelynek fogyasztásában nagyobb súlyt képviselnek az átlagosnál gyorsabban dráguló termékek, kevesebbet érzékelhet a statisztikailag magas reálbér-emelkedésből.

Fordított helyzet is előfordulhat: ha valakinek a bére az átlagnál gyorsabban nőtt, miközben olyan termékeket vásárol, amelyek kevésbé drágultak, akkor a tényleges vásárlóereje az országos átlagnál nagyobb mértékben is javulhatott.

A nettó béreket az adókedvezmények is húzzák

Az augusztusi adatokból az is jól látszik, hogy a nettó és a bruttó keresetek közötti különbséget egyre inkább befolyásolják az adókedvezmények.

A bruttó átlagkereset 8,4 százalékos növekedésével szemben a nettó keresetek 10 százalékkal emelkedtek. Ez arra utal, hogy a dolgozóknál maradó jövedelem növekedésének egy része nem pusztán a munkáltatók által fizetett magasabb bérekből, hanem az adórendszer változásaiból ered.

A családi kedvezmények és az anyákat érintő adókönnyítések emiatt egyes csoportok nettó jövedelmét az átlagosnál is erősebben növelhetik. A nettó kereseti mutató így nem kizárólag a bérezési folyamatokat, hanem az adópolitikai változások hatását is tükrözi.

A munkáltatóknak viszont ki kell termelniük a magasabb béreket

A gyors reálbér-emelkedés munkavállalói oldalról kedvező fejlemény, ugyanakkor a vállalatok számára növekvő költséget jelent.

Ha a reálbérek több mint 8 százalékkal emelkednek, miközben a munka termelékenysége csak nagyjából 1 százalékkal javul, a két folyamat között jelentős különbség alakul ki. Ez hosszabb távon nehezen fenntartható lehet, mert a munkáltatóknak a magasabb béreket valamilyen módon ki kell gazdálkodniuk.

A vállalatok ezt magasabb termelékenységgel, áremeléssel, profitjuk csökkentésével vagy költségeik más területeken történő visszafogásával tudják ellensúlyozni. Ha a bérnövekedés tartósan gyorsabb a termelékenységnél, az egyes ágazatok versenyképességét is nyomás alá helyezheti.

A következő hónapokban a termelékenység lehet a kulcskérdés

Az augusztusi számok alapján a munkavállalók számára jelenleg kedvező a bér- és inflációs környezet. A nettó keresetek kétszámjegyű ütemben nőttek, miközben az infláció alacsony szinten maradt, így a reálbérek is erőteljesen emelkedtek.

A hosszabb távú kérdés azonban az, hogy a gazdaság teljesítménye és a termelékenység képes-e lépést tartani a bérek növekedésével. Ha nem, akkor a jelenlegi reálbér-emelkedés egyre nagyobb költségnyomást jelenthet a vállalkozások számára.

A KSH augusztusi adatai mindenesetre azt mutatják, hogy a keresetek jelenleg jóval gyorsabban nőnek, mint az árak. Ez rövid távon egyértelműen javítja a háztartások átlagos vásárlóerejét, miközben a következő időszak egyik legfontosabb gazdasági kérdése az lesz, hogy ez a folyamat mennyire bizonyul fenntarthatónak.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MNO illusztráció

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.