Magyar Péter miniszterelnök négyszemközti tárgyalást folytatott Brüsszelben Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, a megbeszélés középpontjában pedig a magyar–ukrán kapcsolatok rendezése, a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak megerősítése, valamint a két ország közötti politikai és gazdasági együttműködés új alapokra helyezése állt. Magyar közlése szerint üdvözölte azt a politikai megállapodást, amely a kárpátaljai magyarok jogainak erősítését célozza, és fontos lépésként értékelte, hogy az ukrán parlament elfogadta a kisebbségi oktatásról szóló új törvényt. A magyar kormányfő megköszönte azt a szeptemberi ukrán parlamenti határozatot is, amely elismerte az 1944 és 1946 között a kárpátaljai magyarok ellen elkövetett kényszermunkára hurcolások és tömeges deportálások bűncselekmény jellegét. A felek abban is megállapodtak, hogy miniszteri szinten folytatják az egyeztetéseket.

A kisebbségi jogok kerültek a tárgyalás középpontjába

Magyar Péter a találkozó után azt közölte, hogy a megbeszélés egyik legfontosabb témája a kárpátaljai magyar kisebbség helyzete volt. A miniszterelnök üdvözölte a két ország között létrejött politikai megállapodást, amely szerinte a kisebbségi jogok megerősítésének irányába tett fontos lépés.

Külön kiemelte, hogy Ukrajna parlamentje elfogadta a kisebbségi oktatási törvényt, és az ukrán fél megkezdte annak végrehajtását. Magyar ezt a kölcsönös bizalom helyreállítása felé tett első lépésként értékelte.

A kisebbségi oktatás kérdése hosszú időn keresztül a magyar–ukrán kapcsolatok egyik legfontosabb konfliktusforrása volt. Budapest korábban azt kifogásolta, hogy az ukrán szabályozás szűkítette a kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatási lehetőségeit.

Magyar megköszönte az ukrán parlament történelmi határozatát

A magyar miniszterelnök a tárgyaláson megköszönte azt a szeptemberi ukrán parlamenti határozatot is, amely szerint 1944 és 1946 között bűncselekményeket követtek el a kárpátaljai magyarok ellen a kényszermunkára hurcolásokkal és tömeges deportálásokkal.

Ez a gesztus szimbolikus jelentőségű a két ország kapcsolatában, különösen azért, mert a történelmi sérelmek kérdése korábban is rendszeresen megjelent a kétoldalú politikai vitákban.

Magyar közlése szerint a tárgyaláson abban is egyetértettek, hogy a jövőben kiemelt figyelmet fordítanak a két országban élő nemzeti kisebbségek helyzetének további javítására.

Miniszteri szinten folytatódnak az egyeztetések

Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij abban állapodtak meg, hogy a két ország közötti tárgyalások miniszteri szinten folytatódnak.

A cél a magyar–ukrán politikai és gazdasági kapcsolatok rendezése, illetve új alapokra helyezése. Magyar szerint mindkét ország érdeke, hogy az elmúlt évek konfliktusos időszaka után kiszámíthatóbb együttműködés alakuljon ki.

A mostani találkozó így nem önálló diplomáciai eseményként értelmezhető, hanem egy hosszabb kapcsolatépítési folyamat egyik állomásaként.

Magyar teljes szolidaritásáról biztosította Zelenszkijt

A magyar miniszterelnök közlése szerint teljes szolidaritásáról biztosította Zelenszkijt az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt.

Magyar azt is jelezte, hogy Magyarország kész minden rendelkezésére álló diplomáciai eszközzel hozzájárulni egy mielőbbi tűzszünet és egy tartós békemegállapodás létrejöttéhez.

A tárgyalásról kiadott magyar közlés nem részletezte, hogy a békefolyamattal kapcsolatban milyen konkrét diplomáciai kezdeményezésekről volt szó. A hangsúly elsősorban a politikai támogatáson és a párbeszéd fenntartásán volt.

Egy nappal korábban házelnöki találkozó is volt

A Magyar–Zelenszkij-találkozót újabb magas szintű diplomáciai egyeztetések előzték meg.

Csütörtökön Rómában az orosz–ukrán háború kitörése óta először került sor magyar és ukrán házelnöki találkozóra. Ez önmagában is fontos jelzés volt arra, hogy a két ország közötti kapcsolatok politikai szinten ismét intenzívebbé válnak.

A házelnöki találkozó és a miniszterelnöki egyeztetés együtt azt mutatja, hogy Budapest és Kijev az elmúlt hónapokhoz képest jóval aktívabb diplomáciai párbeszédet folytat.

Az ukrán parlament hétfőn elfogadta az új oktatási törvényt

A mostani találkozó egyik közvetlen előzménye az volt, hogy az ukrán parlament hétfőn megszavazta a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásáról rendelkező új törvényt.

A jogszabály a forrás szerint biztosítja a magyar nyelvű oktatást és nagyobb jogi biztonságot teremt a kisebbségi iskolák számára. Ez fontos változás lehet a korábbi szabályozáshoz képest, amely hosszú éveken át komoly vitákat okozott Magyarország és Ukrajna között.

Magyar Péter már az ukrán parlament döntése után azt mondta az Országgyűlésben, hogy Kijev a tervezett év végi határidő előtt teljesítette vállalását. Ezt akkor a kétoldalú kapcsolatok újjáépítése szempontjából kedvező jelnek nevezte.

Orbán Anita szerint a végrehajtás a kulcskérdés

Orbán Anita külügyminiszter már az ukrán parlament szavazása előtt azt hangsúlyozta, hogy nemcsak a politikai megállapodás megszületése fontos, hanem annak tényleges végrehajtása is.

A külügyminiszter szerint minden olyan vállalásnak meg kell valósulnia, amelyről a felek korábban tárgyaltak. A magyar fél tehát nem pusztán a jogszabály elfogadását, hanem annak gyakorlati alkalmazását is figyelemmel kívánja kísérni.

Ez a szempont a mostani brüsszeli tárgyaláson is megjelent, hiszen Magyar szerint az ukrán fél már megkezdte az új kisebbségi oktatási szabályok végrehajtását.

Több mint tíz éve terheli konfliktus a két ország kapcsolatát

A magyar–ukrán kapcsolatok romlásának egyik központi eleme az oktatási és nyelvhasználati szabályozás volt.

Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter 2024 januárjában Ungváron 11 pontos követeléslistát adott át akkori ukrán kollégájának, Dmitro Kulebának. Akkor azt mondta, hogy Magyarország nem egyszerűen a 2017 előtti, hanem a 2015-ös állapothoz szeretne visszatérni.

A magyar álláspont szerint a kárpátaljai magyarok számára vissza kellett volna állítani azokat a nyelvi és oktatási jogokat, amelyeket a 2012-ben elfogadott nyelvtörvény biztosított.

A kérdés később az ukrán uniós csatlakozás ügyében is fontos szerepet kapott, mivel Budapest több alkalommal jelezte, hogy a kisebbségi jogok rendezése nélkül nem kíván támogatni bizonyos további integrációs lépéseket.

Magyar korábban az előző kormány felelősségéről beszélt

Magyar Péter az ukrán kisebbségi oktatási törvény elfogadása után az Országgyűlésben azt mondta, hogy szerinte a korábbi magyar kormány is felelős azért, hogy a két ország kapcsolata ennyire megromlott.

A fideszes képviselőkhöz fordulva azt állította, hogy az előző kormány politikája a kárpátaljai magyarok biztonságát is veszélyeztette. Ez Magyar politikai értékelése, nem pedig jogilag vagy intézményesen megállapított tény.

A mostani kormány ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy tárgyalásos úton kívánja rendezni a vitás kérdéseket, és a kisebbségi jogokat a kétoldalú kapcsolatok újjáépítésének egyik alapjaként kezeli.

Új szakasz kezdődhet a magyar–ukrán kapcsolatokban

A brüsszeli négyszemközti találkozó azért különösen jelentős, mert több, egymásra épülő diplomáciai lépés után került rá sor.

Az oktatási törvény elfogadása, a házelnöki találkozó, a miniszteri egyeztetések folytatásáról szóló megállapodás és a két ország politikai kapcsolatainak új alapokra helyezéséről szóló szándék együttesen arra utalnak, hogy Budapest és Kijev a korábbi konfliktusos viszony után rendezettebb együttműködésre törekszik.

A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy az ukrán fél hogyan hajtja végre a kisebbségi oktatási törvényt, illetve milyen konkrét eredményeket hoznak a miniszteri szintű tárgyalások. A mostani találkozó mindenesetre egyértelműen azt mutatja, hogy a legmagasabb politikai szinten is megkezdődött a kapcsolat normalizálása.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Magyar Péter / Facebook

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.