Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a Tisza-kormány egyik legnehezebb feladata annak megakadályozása, hogy az új politikai rendszerben is kialakuljon egy állami pénzekből táplálkozó klientúra. A Népszabadság újrainduló nyomtatott kiadásának első számában arról beszélt, hogy ezt „vérrel és verejtékkel” fogják véghez vinni, és a Tiszában nem lehetnek olyan informális közvetítők, akik politikai kapcsolatokon keresztül intéznek üzleteket vagy állami megrendeléseket. Ruff az interjúban az államigazgatás újjáépítéséről, az alkotmányozási folyamatról, az új választójogi törvény előkészítéséről, a Kisfaludy-program átvilágításáról, a rezsicsökkentés jövőjéről és az önkormányzati választások lehetséges időzítéséről is beszélt. Több megállapítása politikai értékelés, ezért azokat saját álláspontjaként kell kezelni.

Ruff szerint a klientúraépítés felszámolása nehezebb, mint a közjogi rendszer átalakítása

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az Orbán-kormány idején olyan gazdasági és politikai holdudvar épült ki, amely állami forrásokból erősödött meg, majd egyre szorosabban kapcsolódott az állam működéséhez. Ruff ezt rendkívül erős képpel írta le: szerinte ez a rendszer „körbefonta és kiszipolyozta az állam testét”.

Úgy fogalmazott, ennek a rendszernek a felszámolása sokkal nehezebb feladat, mint a közjogi intézményrendszer újraszabályozása. Ezt a problémát egy „rákhoz” hasonlította, amelynek kezelése hosszú és fájdalmas folyamat lehet.

Ez Ruff politikai értékelése az előző kormány gazdasági és államszervezési gyakorlatáról. Az interjúban ugyanakkor világossá tette, hogy a Tisza-kormány saját működésében is tudatosan kívánja megelőzni hasonló függőségi rendszer kialakulását.

„Nem lesz táskás ember”

Ruff Bálint az augusztus 20-i tűzijáték körüli gyanús ügyekről is beszélt. Ennek kapcsán azt mondta, hogy a Tiszában nincs és nem is lesz olyan „táskás ember”, akihez informális módon lehetne fordulni üzleti vagy politikai ügyek elintézéséért.

A kijelentés lényege az volt, hogy a kormányzati döntéshozatalban nem kívánnak eltűrni olyan közvetítői rendszert, amely személyes kapcsolatok alapján oszt lehetőségeket, állami megrendeléseket vagy előnyöket.

Ruff szerint ezt nem egyszerű szabályokkal, hanem következetes politikai és intézményi fegyelemmel lehet biztosítani. Innen származik az a mondata is, hogy „vérrel és verejtékkel” fogják elérni, hogy a Tiszában ne legyen klientúraépítés.

A Kisfaludy-program átvilágítását is az elszámoltatás részének tekinti

A miniszter arról is beszélt, hogy a kormánynak nemcsak politikai, hanem konkrét intézményi feladatai is vannak az elszámoltatás terén.

Példaként a Kisfaludy-program átvilágítását említette, amelyet a kormány a közelmúltban fejezett be. Ruff szerint erre a programra mintegy 400 milliárd forint ment el, és azt állította, hogy a támogatások jelentős része Tiborcz Istvánhoz és az általa említett üzleti körökhöz került.

Ez utóbbi megállapítás Ruff állítása, amelyet az interjúban politikai értékelésként fogalmazott meg. A program átvilágításával kapcsolatban külön eljárások és kormányzati bejelentések is születtek, de az egyes szereplők jogi felelőssége ettől független kérdés.

A paksi fenékküszöb megépítését tartja az eddigi legfontosabb eredménynek

Meglepő módon Ruff nem valamelyik nagy alkotmányos vagy korrupcióellenes intézkedést nevezte meg a kormány eddigi legfontosabb eredményeként, hanem a paksi fenékküszöb megépítését.

Ezzel azt hangsúlyozta, hogy a kormányzati munka nem kizárólag intézményi reformokból áll, hanem olyan konkrét beruházásokból is, amelyek szerinte hosszabb távon az ország működőképességét és energiaellátását szolgálják.

Az interjúból ugyanakkor nem derült ki részletesen, milyen szempontok alapján emeli ezt az intézkedést a többi kormányzati lépés fölé. A kijelentés inkább azt mutatja, hogy Ruff az állami teljesítményt nemcsak politikai, hanem infrastrukturális eredmények alapján is értékeli.

„Precíziós pengével” nyúltak az alkotmányhoz

Ruff szerint a Tisza-kormány az alkotmánymódosítás során „precíziós pengét” használt. Ezzel arra utalt, hogy a kormány nem teljes, azonnali rendszerváltást hajtott végre, hanem célzottan avatkozott be a meglévő közjogi szerkezetbe.

A miniszter megfogalmazása szerint ennek célja az volt, hogy lebontsák az Orbán-kormány által kialakított illiberális állam közjogi elemeit. Ez egyértelműen politikai minősítés, amely a Tisza-kormány saját értelmezését tükrözi.

Ruff szerint ugyanakkor a folyamat még nincs lezárva. Az új alkotmány előkészítése továbbra is folyamatban van, és az államszervezet számos területén további változtatásokra lesz szükség.

Tizenhat év után újra kell építeni az államigazgatást

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az államigazgatás működésének helyreállítása hosszú folyamat lesz.

Úgy fogalmazott, hogy tizenhat év után „mindent újra kell építeni”, és ezt nem lehet néhány hónap alatt elvégezni. Szerinte az intézményi kultúra, a szakmai önállóság és a döntéshozatali mechanizmusok átalakítása időigényes feladat.

Ruff azt is hangsúlyozta, hogy a minisztériumok szakmai kérdésekben teljesen önállóak. Ezzel azt igyekezett jelezni, hogy a kormányzati rendszerben nem a Miniszterelnökségből irányítanak központilag minden szakpolitikai döntést.

A rezsicsökkentéshez egyelőre nem nyúlnának

Az interjúban szóba került a rezsicsökkentés kérdése is. Ruff szerint ehhez a rendszerhez csak akkor lehet érdemben hozzányúlni, ha Magyarország elér egy magasabb fokú energiaszuverenitást.

Ezzel azt jelezte, hogy a kormány nem kíván gyorsan változtatni a lakossági energiaárak jelenlegi szabályozásán. A feltételként megjelölt energiaszuverenitás ugyanakkor tág fogalom, és az interjúban nem részletezte, pontosan milyen mérhető kritériumok teljesüléséhez kötnék a reformot.

A kijelentésből az következik, hogy a kormány az energiapolitikai függetlenséget előfeltételnek tekinti a rezsirendszer későbbi átalakításához.

Már készül az új választójogi törvény

Ruff Bálint azt is bejelentette, hogy elkezdődött az új választójogi törvény előkészítése.

A részletekről ugyanakkor nem közölt konkrétumokat, így egyelőre nem ismert, hogy a kormány milyen változtatásokat tervez a választókerületi rendszerben, a mandátumkiosztásban vagy az egyéb választási szabályokban.

A miniszter a választójogi reformot az alkotmányozási folyamathoz kapcsolta. Szerinte az önkormányzati választások időpontja is függhet attól, mikorra készül el az új alkotmány és az új választójogi szabályozás.

Az önkormányzati választás akár a ciklus vége előtt is jöhet

Ruff szerint önkormányzati választást akkor lehet tartani, ha már elkészült az új alkotmány és az új választójogi törvény.

A miniszter azt sem zárta ki, hogy erre még a jelenlegi önkormányzati ciklus lejárta előtt sor kerüljön. Ez jelentős politikai változást jelentene, ugyanakkor az interjú nem tartalmazott konkrét időpontot vagy részletes menetrendet.

A kijelentés ezért jelenleg politikai lehetőségként értelmezhető, nem pedig eldöntött választási időpontként. A tényleges ütemezés az alkotmányozási és törvényalkotási folyamat előrehaladásától függ.

Ruff szerint a rendszer átépítése hosszabb folyamat lesz

Az interjú egyik visszatérő motívuma az volt, hogy a Tisza-kormány saját értelmezése szerint nem egyszerűen személycseréket hajt végre, hanem egy teljes államszervezési modell átalakítására törekszik.

Ruff szerint ennek egyik legfontosabb része az, hogy ne termelődjön újra az a klientúra, amelynek létezését az előző rendszer legnagyobb problémái közé sorolja. Ezt nemcsak korrupcióellenes intézkedésekkel, hanem az állami intézmények szakmai önállóságával és a döntéshozatal újraszervezésével kívánják elérni.

A miniszter ugyanakkor azt is világossá tette, hogy ezt nem tekinti gyors folyamatnak. A saját megfogalmazása szerint tizenhat év államszervezési örökségét kell lebontani és helyette újat építeni, ami szerinte hosszú időt vesz igénybe.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.