Donald Trump amerikai elnök visszavonta azt a tervet, hogy élőben közvetítsék Nidal Hasan december 3-ra kitűzött kivégzését, miután a bejelentés komoly társadalmi, politikai, katonai és jogi ellenállást váltott ki az Egyesült Államokban. Hasan 2009-ben a texasi Fort Hood katonai bázison tizenhárom embert ölt meg és harminckettőt megsebesített, ezért 2013-ban halálra ítélték. A kivégzést továbbra is végrehajtják, méghozzá katonai kivégzőosztaggal, de a szélesebb nyilvánosság kizárásával. Trump korábban támogatta az élő közvetítést, később azonban úgy fogalmazott: bár annak szerinte elrettentő ereje lett volna, sokan nem kívánnák végignézni egy ember halálát. A visszalépést megelőzően törvényhozók, vallási vezetők, nyugalmazott katonai vezetők és a Fort Hood-i támadás túlélői is bírálták a tervet.

Trump végül visszalépett az élő közvetítéstől

A Pentagon eredeti terve szerint Nidal Hasan kivégzését az amerikai hadsereg történetében először élőben közvetítették volna. A döntés már a bejelentésekor jelentős felháborodást váltott ki, és rövid idő alatt széles körű vita bontakozott ki arról, hogy egy modern demokráciában elfogadható-e egy halálbüntetés nyilvános közvetítése.

Donald Trump csütörtökön végül közölte, hogy elállnak ettől a tervtől. Azt írta, hogy szerinte a közvetítésnek lehetett volna elrettentő hatása, de úgy ítélte meg, hogy sok tisztességes ember nem akarná látni Hasan halálát.

Az elnök egyértelművé tette, hogy maga a kivégzés ettől még nem marad el. Hasan büntetését a tervek szerint kivégzőosztag hajtja végre, csak nem nyilvános közvetítésben.

A terv az amerikai közvéleményt is megosztotta

A nyilvános kivégzés gondolata azért is váltott ki erős reakciókat, mert az Egyesült Államokban közel kilencven éve nem került sor a szélesebb közönség előtt végrehajtott kivégzésre.

Az 1930-as években még előfordult, hogy több tízezres tömeg gyűlt össze egy-egy akasztásra. A BBC által idézett adatok szerint 1936-ban Kentuckyban mintegy húszezer ember nézett végig egy nyilvános kivégzést, míg egy 1937-es missouri akasztást már csak néhány száz ember előtt hajtottak végre.

A katonai kivégzések szintén ritkák az Egyesült Államokban. Az amerikai hadsereg 1945-ben használt utoljára kivégzőosztagot, katonai halálbüntetést pedig 1961 óta nem hajtottak végre.

A felmérés szerint 80 százalék ellenezte a nyilvánosságot

A Washington Post, az ABC News és az Ipsos közös felmérése szerint az amerikaiak 80 százaléka ellenezte, hogy Hasan kivégzését nyilvánosan közvetítsék.

Ugyanakkor a halálbüntetés végrehajtását önmagában 53 százalék támogatta. Ez azt mutatja, hogy a közvélemény számára a kivégzés ténye és annak nyilvánossága két külön kérdésként jelent meg.

A tiltakozás tehát nem feltétlenül a halálbüntetés eltörléséről szólt, hanem arról, hogy egy ilyen eseményt szabad-e széles közönség számára látványossággá tenni.

Nyugalmazott katonai vezetők is tiltakoztak

A terv ellen nemcsak politikusok és civil szervezetek szólaltak fel. Szerdán 72 nyugalmazott tábornok, admirális és más magas rangú volt katonai vezető nyílt levélben kérte a kormányt, hogy ne közvetítsék élőben a kivégzést.

A levél aláírói hangsúlyozták, hogy nem feltétlenül magát a halálbüntetést ellenzik. Azt kifogásolták, hogy a kivégzés nyilvánossá tétele szerintük egy súlyos büntetőeljárási aktust látványossággá változtatna.

A kritikusok azt is felvetették, hogy egy élőben közvetített kivégzés akár mártírt is csinálhatna Hasanból azok szemében, akik azonosulnak a tettének ideológiai indokaival.

A Pentagonon belül is meglepetést okozott a terv

Amerikai sajtóértesülések szerint a nyilvános kivégzés ötlete a Pentagon vezetésén belül sem aratott osztatlan sikert.

Névtelenül nyilatkozó magas rangú tisztviselők szerint Pete Hegseth védelmi miniszter bejelentése meglepte a vezérkari főnökök tanácsának több tagját és magas rangú civil tisztviselőket is.

A Washington Postnak egy kormányzati tisztviselő azt mondta, hogy a Fehér Házat is váratlanul érte a bejelentés. Más források szerint Hegseth közvetlen környezetében sem mindenki tudott előzetesen a tervről.

A védelmi miniszter szóvivője később azt közölte, hogy Hegseth és Trump egyeztettek a nyilvános közvetítés elvetéséről, és a miniszter elfogadta az elnök döntését.

Trump eleinte támogatta, később változott az álláspontja

A forrás szerint Trump kezdetben támogatta a nyilvános kivégzés ötletét, később azonban egyre több kétely merült fel benne.

Az NBC Newsnak nyilatkozó tisztviselők szerint az elnöknek elsőre tetszett a terv, de miután több részletet megtudott róla, fokozatosan elfordult tőle.

Az Axios szerint republikánus és demokrata törvényhozók, valamint Trump több tanácsadója is negatívan reagált a tervre. Egy fehér házi forrás úgy fogalmazott, az elnök már nem tűnt különösebben lelkesnek az ötlet iránt.

A CNN szerint az is szerepet játszhatott a véleményének megváltozásában, hogy utólag tudta meg: Hasan a 2009-es támadás során szerzett sérülései miatt deréktól lefelé lebénult.

A Fort Hood-i támadás áldozatai is támogatták a visszavonást

Sean MacFarland nyugalmazott altábornagy, aki korábban Fort Hood parancsnoka volt, szintén bírálta a nyilvános kivégzés tervét. Trump döntése után azt mondta, megkönnyebbült, hogy nem lesz élő közvetítés.

Alonzo Lunsford őrmester, aki maga is megsérült a támadásban, ugyancsak helyeselte a visszalépést. Szerinte az Egyesült Államok ezzel azt mutatja, hogy nem akar egy kivégzést nyilvános látványossággá alakítani.

Keara Torkelson, a támadás egy másik túlélője szintén pozitívan értékelte a döntést. Ő a sérülései miatt később elhagyta a hadsereget.

Nidal Hasan 13 embert ölt meg Fort Hoodban

Hasan 2009-ben a Fort Hood katonai bázison követett el fegyveres támadást. Tizenhárom fegyvertelen katonát ölt meg és harminckét embert megsebesített.

A támadás máig az egyik legsúlyosabb nem katonai jellegű erőszakos cselekménynek számít egy amerikai katonai bázison.

Hasan katonai pszichiáterként dolgozott. A 2013-as bírósági tárgyalásán azt mondta, hogy az afganisztáni muszlimokat és a tálibokat akarta megvédeni az amerikai hadseregtől.

A támadás során Hasant is meglőtték, és a sérülése következtében deréktól lefelé lebénult. Azóta kerekesszéket használ.

Kivégzőosztag hajtja végre az ítéletet

A halálbüntetést a tervek szerint katonai kivégzőosztag hajtja végre december 3-án.

A kivégzőosztagos módszer több amerikai államban jogilag továbbra is engedélyezett, de az elmúlt évtizedekben ritkán alkalmazták. Az utóbbi időben ugyanakkor több állam ismét alternatív végrehajtási módokat keresett a méreginjekciók körüli problémák miatt.

A katonai kivégzés azonban külön kategória. Ezt nem valamely szövetségi állam büntetés-végrehajtása, hanem maga a hadsereg szervezi és hajtja végre.

A nyilvános kivégzés jogi és etikai kérdéseket is felvetett

A terv egyik legnagyobb problémája az volt, hogy nem volt világos, pontosan kik férhettek volna hozzá az élő közvetítéshez.

Az amerikai államok szabályai különböznek abban, hogy kik lehetnek jelen egy kivégzésnél. A hadsereg saját szabályai szerint csak meghatározott személyek – például újságírók, rokonok vagy hivatalos megfigyelők – lehetnek jelen, és 18 év alattiak nem vehetnek részt rajta.

A nyilvános internetes közvetítés azonban teljesen más helyzetet teremtett volna, mert azt gyakorlatilag bárki láthatta volna.

Az ENSZ korábban azt közölte, hogy egy kivégzés élő közvetítése kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódnak minősülhet.

A közösségi platformok szabályai is akadályt jelentettek

Technikai és jogi kérdés volt az is, hogy melyik platform közvetítette volna a kivégzést.

A Fehér Háznak több olyan hivatalos közösségi oldala is van, amely képes élő videó közvetítésére, például a Facebook, a YouTube, a TikTok és az X. Ezek a platformok azonban szigorú szabályokat alkalmaznak az erőszakos és halált bemutató tartalmakra.

A Meta például külön tiltja a halálbüntetések élő közvetítését. A YouTube és a TikTok szintén korlátozza a sokkoló, véres vagy erőszakos tartalmak megjelenítését, bár egyes esetekben közérdekű kivételek alkalmazhatók.

A kivégzési módszerekről is újra vita indult

Az Egyesült Államokban a legtöbb halálos ítéletet továbbra is méreginjekcióval hajtják végre, de egyre több probléma merül fel ezzel kapcsolatban.

A gyógyszerhiány és a gyártók tiltakozása miatt több állam más módszereket keres. A forrás szerint Alabama és Louisiana már nitrogéngázt is alkalmazott, miközben több államban ismét előkerült a villamosszék használata.

A vita új lendületet kapott Christa Pike félresikerült kivégzése után. Pike két adag halálos injekciót is kapott, mégis túlélte a kivégzési kísérletet, és később kórházba került.

Az eset vizsgálata jelenleg is folyik. A szakértők több lehetséges okot említettek, köztük azt, hogy a szer nem megfelelően jutott a vérkeringésbe, illetve felmerült a készítmény minőségének kérdése is.

Több mint hatvan kivégzés sikertelen volt fél évszázad alatt

A Death Penalty Information Center adatai szerint az elmúlt ötven évben közel 1700 kivégzést hajtottak végre az Egyesült Államokban.

Ezek közül 64 valamilyen szempontból félresikerült, és az esetek többsége – 51 kivégzés – méreginjekcióhoz kapcsolódott.

Ez az egyik oka annak, hogy több állam ismét régebbi vagy alternatív kivégzési módszerekhez nyúl. A nyilvános közvetítés kérdése azonban ettől teljesen különálló vita maradt.

A nyilvános kivégzések ma már ritkák a világban

A forrás szerint ma már csak kevés országban hajtanak végre széles nyilvánosság előtt kivégzéseket.

Az Amnesty International adatai alapján Afganisztánban és Iránban az elmúlt években dokumentáltan történtek nyilvános kivégzések. Jemenben szintén előfordult hasonló, bár ritkábban.

Szaúd-Arábiában korábban rendszeresek voltak a nyilvános kivégzések, az utóbbi években azonban felhagytak ezzel a gyakorlattal, miközben a halálbüntetést továbbra is alkalmazzák.

Észak-Koreáról is vannak olyan jelentések, amelyek szerint előfordulhatnak nyilvános kivégzések, de az ország zártsága miatt ezek ellenőrzése nehéz.

A kivégzés marad, a nyilvánosságot viszont kizárták

Nidal Hasan kivégzését tehát továbbra is december 3-ra tervezik. A nagy változás az, hogy az eseményt nem közvetítik élőben a szélesebb nyilvánosságnak.

A jelenlegi tervek szerint csak a katonai szabályokban meghatározott személyek lehetnek jelen. Ezzel az amerikai kormány visszatért ahhoz a gyakorlathoz, amely szerint a halálbüntetés végrehajtása korlátozott nyilvánosság mellett történik.

A döntés mögött közvélemény-kutatási adatok, katonai és vallási vezetők tiltakozása, a túlélők aggályai és a Fehér Házon belüli ellenérzések egyaránt szerepet játszhattak. A kivégzés jogi lehetősége ugyanakkor továbbra is fennáll, és a forrás alapján az ítélet végrehajtásának módja nem változott.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.