Andy Burnham brit miniszterelnök szerint Nagy-Britanniának érdemes lenne tárgyalásokat kezdenie az Európai Unióval a brit és az uniós állampolgárok szabad mozgásának kétoldalú helyreállításáról. A munkáspárti kormányfő a The Sunday Timesnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a kérdésről „őszinte tárgyalásokra” és „nagyon tényszerű, bizonyítékokra alapozott vitára” van szükség. Burnham az utóbbi időszakban egyre nyíltabban beszél arról, hogy szorosabbra fűzné London és Brüsszel kapcsolatait, és korábban azt sem zárta ki, hogy Nagy-Britannia egyszer ismét teljes jogú tagja legyen az Európai Uniónak. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az euróövezethez vagy a schengeni térséghez való csatlakozást nem támogatná. A brit kormány hivatalos álláspontja egyelőre továbbra is az, hogy az EU-tagság visszaállítása nincs napirenden.

Burnham szerint érdemes lenne újranyitni a szabad mozgás kérdését

A brit miniszterelnök szerint a szabad mozgás ügyét nem ideológiai alapon, hanem gyakorlati szempontok mentén kellene újra megvizsgálni. A The Sunday Timesnak adott interjúban arról beszélt, hogy a korábbi rendszerben Nagy-Britanniába sok olyan fiatal érkezett az Európai Unióból, aki csak néhány évet töltött az országban, majd hazatért.

Burnham szerint ugyanez fordítva is igaz volt: sok brit állampolgár élt és dolgozott ideiglenesen más uniós országokban. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a szabad mozgás kérdését nem feltétlenül kell kizárólag tömeges, tartós letelepedésként értelmezni, hanem a munkaerőpiaci és társadalmi mobilitás oldaláról is lehet vizsgálni.

A brexit egyik legfontosabb eleme éppen a szabad mozgás megszüntetése volt

Nagy-Britannia 2020. január 31-én lépett ki az Európai Unióból, majd a 11 hónapos átmeneti időszak lezárulta után az egységes belső piacot és a vámuniót is elhagyta. Az akkori konzervatív kormány egyik legfontosabb célja az volt, hogy megszüntesse az uniós állampolgárok automatikus letelepedési és munkavállalási jogát az Egyesült Királyságban.

Ez a döntés szorosan összefüggött azzal, hogy London nem akarta elfogadni azokat a feltételeket, amelyek az EU belső piacához való teljes hozzáféréshez kapcsolódnak. A szabad mozgás ugyanis az uniós integráció egyik alapelve, amelyet az akkori brit kormány nem kívánt fenntartani.

Burnham mostani kijelentése ezért politikailag jelentős irányváltást jelezhet, még akkor is, ha egyelőre nem konkrét kormányzati javaslatról, hanem egy tárgyalási lehetőség felvetéséről van szó.

A brit miniszterelnök egyre nyíltabban közeledne az EU-hoz

Burnham az elmúlt időszakban több olyan lehetőséget is felvetett, amelyek szorosabb kapcsolatot teremtenének Nagy-Britannia és az Európai Unió között. A Munkáspárt éves kongresszusán például arról beszélt, hogy a brexit szerinte több kárt okozott, mint amennyi előnnyel járt.

A brit kormányfő nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy Nagy-Britannia idővel visszatérjen az EU vámuniójába vagy egységes belső piacára. Korábban azt is mondta, hogy belátható időn belül akár újabb népszavazás is szóba kerülhet az uniós tagságról.

Mindez azonban egyelőre nem jelenti azt, hogy a brit kormány hivatalosan az EU-tagság visszaállítására készülne. A Munkáspárt jelenlegi hivatalos álláspontja továbbra is az, hogy Nagy-Britannia visszalépése az Európai Unióba nincs közvetlenül napirenden.

Az euróhoz és Schengenhez viszont nem csatlakozna

Burnham a The Sunday Timesnak adott interjúban világossá tette, hogy bizonyos integrációs lépéseket határozottan kizár. Azt mondta, Nagy-Britannia euróövezeti vagy schengeni csatlakozását nem támogatná, és ilyen javaslattal nem is kíván előállni.

Ez abból a szempontból is következetes álláspont, hogy Nagy-Britannia még uniós tagként sem tartozott sem az euróövezethez, sem a schengeni térséghez. A brit EU-tagság mindig is több fontos kivétellel működött, ezért Burnham egy esetleges jövőbeli közeledést sem feltétlenül a teljes integráció irányába képzel el.

A miniszterelnök üzenete inkább arra utal, hogy egy rugalmasabb, részleges visszakapcsolódást tartana elképzelhetőnek.

Tíz éve született meg a brexitről szóló döntés

A brit EU-tagságról tartott népszavazáson a kilépést támogatók 51,89 százalékos többséggel győztek. A referendum eredménye végül több évnyi politikai vita és tárgyalás után vezetett a tényleges kilépéshez.

Azóta a brexit gazdasági és politikai következményeiről folyamatos vita zajlik Nagy-Britanniában. Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a kilépés hosszú távon milyen hatással volt a brit gazdaság teljesítményére, a kereskedelemre, a beruházásokra és a munkaerőpiacra.

Burnham mostani kijelentései azt mutatják, hogy a brit politikában ismét egyre nyíltabban lehet beszélni az EU-val való szorosabb kapcsolat lehetőségéről.

Egyre több elemző sürgeti az EU-hoz való visszaközeledést

Az utóbbi időszakban több londoni elemzőintézet is olyan tanulmányokat tett közzé, amelyek szerint Nagy-Britanniának ismét közelednie kellene az Európai Unióhoz. A Best for Britain nevű szervezet elemzése szerint az ország akár egyetlen, ötéves parlamenti ciklus alatt vissza is térhetne az EU-ba.

A szervezet érvelése szerint Nagy-Britannia még mindig szorosan kapcsolódik az uniós intézményi és szabályozási környezethez, ezért egy esetleges új csatlakozási folyamatot nem kellene teljesen a nulláról kezdenie. Ez természetesen elemzői álláspont, nem hivatalos uniós vagy brit kormányzati menetrend.

Hasonló következtetésre jutott az Institute for Public Policy Research is, amely szerint a brit kormánynak középtávú stratégiai célként kellene kezelnie az újbóli teljes jogú EU-tagságot.

Az IPPR szerint a geopolitikai környezet is megváltozott

Az IPPR érvelése szerint a 2016-os népszavazás óta olyan mértékben alakult át a globális politikai és gazdasági környezet, hogy Nagy-Britannia számára egyre nehezebb önállóan megvédeni gazdasági érdekeit, biztonságát és demokratikus intézményeit.

A kutatóműhely ezért azt javasolja, hogy London hosszabb távon ne pusztán kétoldalú részmegállapodásokban gondolkodjon, hanem stratégiailag is tervezze meg az EU-hoz való visszaközeledést. A tanulmány szerint a geopolitikai bizonytalanságok és a gazdasági verseny erősödése miatt az uniós együttműködés ismét fontosabbá vált.

Burnham kijelentései ebbe a politikai és szakértői vitába illeszkednek, és azt mutatják, hogy a korábban tabuként kezelt kérdések egy része ismét visszatér a brit közbeszédbe.

A szabad mozgás lehet az első igazán érzékeny teszt

A brit és uniós állampolgárok szabad mozgásának visszaállítása különösen érzékeny kérdés, mert ez volt a brexit egyik legfontosabb politikai választóvonala. Ha London valóban tárgyalást kezdene erről Brüsszellel, az a jelenlegi kapcsolatoknál jóval mélyebb integráció irányába mutatna.

Ugyanakkor Burnham most még nem kész megállapodást jelentett be, hanem azt mondta, hogy a kérdést érdemes lenne érdemi, bizonyítékokra épülő tárgyalásokon megvizsgálni. A következő időszakban ezért az lesz a kulcskérdés, hogy a brit kormány ezt az álláspontot hivatalos politikai iránnyá emeli-e, illetve milyen feltételeket szabna az Európai Unió egy ilyen megállapodásnak.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Temilade Adelaja / POOL / AFP

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.