Tizenhárom év után visszakerülhet eredeti helyére, a Parlament elé Lugossy Mária A forradalom lángja című emlékműve. A kormány már október 23-án egyetértését adta ahhoz, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére készült alkotást ismét a Kossuth téren állítsák fel, a kezdeményezők célja pedig az, hogy 2027. október 23-án már ott gyújtsák meg újra a lángot. Karácsony Gergely főpolgármester üdvözölte a döntést, és azt írta, jó lépésnek tartja, hogy a kormány meghallotta a civil kezdeményezést. Az emlékmű 1996-ban, Göncz Árpád akkori köztársasági elnök javaslatára került a Kossuth térre, majd a tér 2013-as rekonstrukciója során eltávolították. A visszaállításért indított petíciót több mint hétezren írták alá.

A kormány már október 23-án beleegyezett a visszaállításba

Az aHang csütörtöki közleménye szerint a november 4-én tartott minisztériumi egyeztetésen Bohus Esztert, a Bohus–Lugossy Alapítvány alapítóját, valamint Mécs Mónikát, Mécs Imre hagyatékának gondozóját arról tájékoztatták, hogy a kormány már október 23-án jóváhagyta az emlékmű eredeti helyszínére történő visszaállítását.

A következő időszakban további szakmai egyeztetések várhatók arról, pontosan milyen formában és milyen ütemezéssel kerülhet vissza az alkotás a Parlament elé. A kezdeményezőket ezekbe a tárgyalásokba is bevonják, hogy Lugossy Mária művészeti öröksége, valamint Mécs Imre szerepe megfelelően jelenjen meg a folyamatban.

A cél az, hogy 2027. október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulóján már ismét a Kossuth téren gyújtsák meg A forradalom lángját.

Karácsony szerint jó döntés született

Karácsony Gergely főpolgármester a Facebookon reagált a bejelentésre. Azt írta, Lugossy Mária alkotása ismét ott őrizheti 1956 emlékét, ahol szerinte története és jelentése teljessé válik: a nemzet főterén, a Parlament előtt.

A főpolgármester külön kiemelte, hogy szerinte a kormány jól döntött, amikor meghallotta a civil kezdeményezést. A siker szerinte azoké, akik elindították és végigvitték a kampányt, valamint azoké, akik aláírásukkal támogatták a petíciót.

Karácsony azt is hangsúlyozta, hogy az emlékmű a szabadságvágy és az összefogás jelképe, ezért méltónak tartja, hogy ismét a Kossuth téren álljon.

1996-ban állították fel először a Kossuth téren

A forradalom lángja 1996-ban, az 1956-os forradalom és szabadságharc negyvenedik évfordulóján került a Kossuth térre. A négy méter magas obeliszk felállítását Göncz Árpád akkori köztársasági elnök kezdeményezte, a megvalósítás pedig közadakozásból történt.

Az emlékmű eredeti helyszíne szimbolikus jelentőségű volt, hiszen a Kossuth tér az 1956-os események egyik meghatározó helyszíne, és a magyar politikai emlékezet egyik központi tere. Az alkotás ezért nem pusztán egy köztéri műtárgyként, hanem történelmi emlékhelyként is fontos szerepet töltött be.

2013-ban azonban a Kossuth tér rekonstrukciója során eltávolították eredeti helyéről, és ezzel megszakadt az a kapcsolat, amely a mű és a tér között korábban kialakult.

Később a Nagy Imre térre került

Az emlékművet később, az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulóján a II. kerületi Nagy Imre téren állították fel. Ez a helyszín szintén erős történelmi jelentéssel bírt, ugyanakkor a visszaállítást kezdeményezők szerint az alkotás eredeti üzenete mégis a Kossuth téren érvényesülhet a legteljesebben.

A kezdeményezők éppen ezért arra törekedtek, hogy A forradalom lángja visszakerüljön a Parlament elé. Érvelésük szerint a mű eredeti helyszíne nem csupán a forradalom emléke miatt fontos, hanem azért is, mert 1989. október 23-án a Kossuth téren kiáltották ki a Magyar Köztársaságot.

Így az alkotás egyszerre kapcsolódik 1956 és 1989 történelmi örökségéhez, vagyis két olyan korszakhoz, amelyek meghatározó szerepet játszanak a modern magyar demokrácia történetében.

Több mint hétezren írták alá a petíciót

A visszaállításért Bohus Eszter és Mécs Mónika indított összefogást. Az aHang felületén meghirdetett petícióhoz összesen 7279 ember csatlakozott, ami erős civil támogatást mutatott a kezdeményezés mögött.

A petíció mellé állt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, valamint a Magyar Művészeti Akadémia is. A támogatók közös célja az volt, hogy az emlékmű visszakerüljön arra a történelmi helyre, amelyhez eredeti jelentése és szellemisége szerintük a legszorosabban kötődik.

A kezdeményezők azzal érveltek, hogy a visszaállítás nem pusztán egy köztéri szobor áthelyezése lenne, hanem egy fontos történelmi és kulturális gesztus.

A petíciót Tarr Zoltánnak és Magyar Péternek is átadták

A kezdeményezők 2026. október 22-én személyesen adták át a petíciót Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek. Néhány nappal később, október 27-én Magyar Péter miniszterelnöknek is eljuttatták a több mint hétezer aláírást.

Levelükben azt írták, hogy az emlékmű visszaállítása egyszerre lenne tiszteletadás az 1956-os forradalom résztvevőinek és az 1989-es demokratikus rendszerváltás örökségének. Ezzel a kezdeményezést eleve nemcsak művészeti, hanem történelmi és politikai emlékezetpolitikai kérdésként is kezelték.

A kormány mostani döntése alapján ez a törekvés támogatást kapott, és megnyílhat az út a konkrét visszaállítás előtt.

2027. október 23-a lehet a visszatérés időpontja

A következő hónapok legfontosabb feladata a szakmai és technikai részletek kidolgozása lesz. Az aHang közlése szerint a kezdeményezők azt szeretnék, hogy 2027. október 23-án már ismét a Kossuth téren gyújtsák meg a lángot.

Ehhez nemcsak a mű elhelyezését, hanem a környezet kialakítását és az emlékmű történeti kontextusának megfelelő bemutatását is rendezni kell. A tárgyalásokba bevonják azokat is, akik Lugossy Mária és Mécs Imre örökségét képviselik.

Ha a tervek megvalósulnak, A forradalom lángja több mint egy évtized után térhet vissza arra a helyre, ahol eredetileg felállították, és ahol a kezdeményezők szerint történelmi jelentése a legerősebben érvényesül.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.