Franciaország-szerte százezrek vonultak utcára csütörtökön, miután öt szakszervezet országos sztrájknapot hirdetett, és csatlakozott a szeptember óta tartó tiltakozási hullámhoz. A demonstrációk középpontjában a megélhetési költségek emelkedése, az oktatás helyzete és a kormány politikájával szembeni elégedetlenség állt. Sophie Binet, a CGT egyik vezetője szerint kora délutánig több mint 250 ezren vettek részt a megmozdulásokban 73 francia városban. A hatóságok jelentős rendőri készültséggel reagáltak: Laurent Nuñez belügyminiszter közlése szerint mintegy 70 ezer rendőrt vezényeltek ki. A legtöbb helyszínen békés demonstrációkról számoltak be, Lyonban és több középiskola környékén ugyanakkor erőszakos incidensek is történtek, miközben Párizsban az Eiffel-tornyot és a Louvre egyes részeit is bezárták.

Öt szakszervezet hirdetett országos sztrájknapot

A csütörtöki megmozdulásokat öt szakszervezet szervezte, amelyek csatlakoztak a szeptember óta zajló diáktüntetésekhez és a megélhetési költségek emelkedése ellen tiltakozó csoportokhoz. A szervezők célja az volt, hogy tovább erősítsék azt a tiltakozási hullámot, amely az elmúlt hetekben már több alkalommal is százezreket vitt az utcára.

Sophie Binet, a CGT szakszervezet egyik vezetője a France24 szerint arról beszélt, hogy kora délutánig több mint 250 ezren vonultak utcára összesen 73 francia városban. Hozzátette, hogy ez még csak a kezdet, vagyis a nap további részében még több résztvevőre számítottak.

A szakszervezetek korábban azt ígérték, hogy „magasabb fokozatra kapcsolják” a tiltakozásokat, amelyek szeptemberben elsősorban diákok részvételével indultak, később azonban több társadalmi csoportot is megszólítottak.

Hetvenezer rendőrt vezényeltek ki

A francia hatóságok jelentős rendőri készültséggel készültek a tüntetésekre. Laurent Nuñez belügyminiszter közölte, hogy mintegy 70 ezer rendőrt vezényelnek ki az ország különböző pontjaira.

A tárcavezető azt is jelezte, hogy az esetleges erőszakos cselekményekkel szemben „rendkívül határozott fellépésre” lehet számítani. A hatóságok számára különösen fontos szempont volt, hogy az előző hetek több demonstrációján békés megmozdulások mellett zavargások, gyújtogatások és összecsapások is történtek.

A rendőri jelenlét ezért nemcsak Párizsra, hanem több nagyvárosra is kiterjedt. A belügyminisztérium közlése szerint több településen különösen a középiskolák környékén alakultak ki feszült helyzetek.

Lyonban autót gyújtottak fel

Délutánra Lyonból már zavargásokról érkeztek hírek. A tüntetések során egy autót felgyújtottak, és több erőszakos incidens is történt.

A BBC beszámolója szerint a hatóságok több száz, radikális baloldali csoportokhoz sorolt résztvevőt tettek felelőssé az összecsapásokért. A francia belügyminisztérium több városból is olyan esetekről számolt be, amelyek során a tüntetők tárgyakkal dobálták meg a rendőröket, akadályozták a közlekedést vagy tüzeket gyújtottak.

Fontos ugyanakkor különválasztani ezeket az incidenseket a több százezres országos tiltakozás egészétől. A demonstrálók jelentős része békésen vett részt a megmozdulásokban, miközben az erőszakos cselekményeket kisebb csoportokhoz kötötték.

Párizsban az Eiffel-torony és a Louvre egy része is bezárt

A fővárosban is komoly fennakadásokkal járt a sztrájknap. Az Eiffel-tornyot bezárták, és a Louvre egyes kiállítótermei sem fogadtak látogatókat.

A párizsi tüntetést a hatóságok engedélyezték, ugyanakkor a felvonulás útvonalát módosították. A szakszervezetek eredetileg más útvonalat javasoltak, végül azonban a demonstrálók a Place de la République és a Place de la Nation között vonultak.

A fővárosi megmozdulás a nap egyik legnagyobb rendezvényének számított. A korábbi hetekben is Párizs volt a tiltakozások egyik központja, különösen a diákok, egyetemisták és szakszervezeti csoportok részvételével.

Az energiaellátásban is fennakadásokat okozott a sztrájk

A munkabeszüntetés nemcsak az utcai demonstrációkban, hanem a gazdaság egyes területein is éreztette hatását. A sztrájk miatt az atomerőművek működésében is fennakadások keletkeztek, ezért Franciaországnak csütörtökön valószínűleg több villamos energiát kellett importálnia, mint amennyit saját maga termelt.

A dolgozókat arra is felszólították, hogy állítsák le vagy csökkentsék a termelést az olajfinomítókban. Ez tovább növelte annak esélyét, hogy a tiltakozások gazdasági következményekkel is járjanak.

A szakszervezetek célja éppen az volt, hogy a munkabeszüntetések révén nagyobb nyomást gyakoroljanak a döntéshozókra. A mostani sztrájknap így nem pusztán demonstrációs, hanem gazdasági jelentőséggel is bírt.

Szeptember óta tart a tiltakozási hullám

A mostani megmozdulások egy hosszabb tiltakozási sorozat részei. A demonstrációk szeptemberben elsősorban diákok részvételével kezdődtek, majd fokozatosan újabb társadalmi csoportok csatlakoztak hozzájuk.

Három héttel korábban több mint félmillió ember vett részt engedélyezett demonstrációkon Franciaország-szerte. Akkor a megélhetési költségek növekedése mellett a tanári állások számának csökkentése, az iskolaépületek rossz állapota és az oktatás alulfinanszírozottsága is központi témává vált.

A diákokhoz később szakszervezetek, valamint a 2018-as tiltakozások során ismertté vált sárga mellényes mozgalom egyes résztvevői is csatlakoztak. A tüntetések összetétele így fokozatosan egyre sokszínűbbé vált.

A békés tüntetések mellett zavargások is történtek

Az elmúlt hetekben a demonstrációk jelentős része békés maradt, de több alkalommal kisebb csoportok erőszakos cselekményeket követtek el. Egyes helyszíneken rendőrökkel csaptak össze, kirakatokat törtek be, gyújtogattak vagy fosztogattak.

A mostani sztrájknapon is ez a kettősség rajzolódott ki. Miközben százezrek békésen vonultak utcára, Lyonban és más városokban is történtek olyan incidensek, amelyek rendőri beavatkozást tettek szükségessé.

A hatóságok éppen ezért már a tüntetések előtt jelezték, hogy a békés demonstrációkhoz való jogot biztosítani fogják, az erőszakos cselekményeket ugyanakkor nem tolerálják.

Több európai országban is nagy tüntetések zajlanak

A franciaországi tiltakozások egy tágabb európai folyamatba is illeszkednek. Az elmúlt időszakban Spanyolországban, Portugáliában, Olaszországban és Albániában is tíz- vagy akár százezreket megmozgató demonstrációkat tartottak.

Az egyes országokban eltérőek a közvetlen kiváltó okok, de több helyen a megélhetési nehézségek, a közszolgáltatások helyzete, a fiatalok kilátásai és a politikai vezetéssel szembeni elégedetlenség jelenik meg közös elemként.

Franciaországban a mostani tiltakozási hullám különösen erős, mert egyszerre kapcsolja össze a diákmozgalmakat, a szakszervezeteket és más társadalmi csoportokat. A következő hetek egyik fontos kérdése az lesz, hogy a mostani sztrájknap újabb lendületet ad-e a tiltakozásoknak, vagy a kormány és a szakszervezetek között elindulhat valamilyen egyeztetési folyamat.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Alex Martin / AFP

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.

Iratkozz fel YouTube csatornánkra is!

Kövess minket Facebookon is!

Állítsd be portálunkat megbízható forrásként.

Legfrissebb videók