Varga Mihály jegybankelnök szerint az MNB-alapítvány vagyonának egy része még megmenthető, és nemcsak Magyarországon, hanem több külföldi országban is vannak olyan ingatlanok és részvények, amelyek visszaszerezhetők vagy értékük megőrizhető. A Magyar Nemzeti Bank elnöke több mint két órán keresztül válaszolt az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket vizsgáló parlamenti bizottság kérdéseire. Elmondása szerint az új jegybanki vezetés 2025 tavasza óta folyamatos vagyonmentést végez, több mint 100 milliárd forintos veszteséget sikerült elkerülniük, miközben számos feljelentést is tettek. Varga azt mondta, több ingatlannál jelentős értékvesztést kellett elszámolni, ugyanakkor Lengyelországban, Szerbiában, Bulgáriában, Görögországban és Svájcban is vannak még olyan vagyonelemek, amelyek miatt szerinte lehet bizakodni. A jegybankelnök szerint helyes döntés volt, hogy az alapítványok csődje helyett a vagyonmentést választották.

Több mint két órán át kérdezték Varga Mihályt

Bő egy hónappal Kósa Lajos és Bánki Erik meghallgatása után Varga Mihály jelenlegi jegybankelnök ült az MNB-ügyben felállított parlamenti vizsgálóbizottság elé. A meghallgatás több mint két órán keresztül tartott, és a képviselők az alapítványi vagyon sorsáról, az MNB korábbi vezetésének döntéseiről, a feljelentésekről, az ingatlanok értékvesztéséről, valamint a jegybank és a kormány közötti viszonyról is kérdezték.

Varga 2013 és 2018 között nemzetgazdasági miniszter, 2018 és 2024 között pénzügyminiszter volt, majd 2025-ben Matolcsy Györgyöt váltotta a Magyar Nemzeti Bank élén. Meghallgatását azzal kezdte, hogy hangsúlyozta a jegybank intézményi függetlenségét, mert szerinte ennek megértése nélkül nem lehet pontosan értelmezni, milyen lehetőségei voltak korábban a kormánynak az MNB döntéseinek befolyásolására vagy ellenőrzésére.

Varga szerint nem az alapítványok létrehozása, hanem a megvalósítás okozta a problémát

A jegybankelnök azt mondta, önmagában nem számít rendkívülinek Európában, hogy egy jegybank alapítványokat hoz létre. Más országokban is működnek hasonló szervezetek pénzügyi edukációs, művészeti, egészségügyi vagy szociális célokkal, és a magyar alapítványi konstrukció eredeti törvényi kereteit az Európai Központi Bank is véleményezte.

Az MNB alapítványaiba összesen 266,5 milliárd forint került, amelynek átadásáról Varga szerint az akkori jegybanki igazgatóság döntött. A kormánynak ebbe közvetlenül nem volt beleszólása, mert a jegybank független intézményként működik.

Varga úgy fogalmazott, hogy „a problémát nem az eredeti cél, hanem a megvalósítás okozta”. Szerinte tehát nem önmagában az volt hibás döntés, hogy az MNB alapítványokat hozott létre, hanem az, ahogyan később az átadott vagyonnal gazdálkodtak.

Több mint 100 milliárdos veszteséget kerülhetett el az új vezetés

Varga Mihály szerint az új alapítványi vezetés eddig több mint 100 milliárd forintnyi veszteséget tudott elkerülni. Ennek egyik legnagyobb tétele az volt, hogy megszűnt mintegy 80 milliárd forintnyi fizetési kötelezettség négy svájci céggel szemben.

A jegybankelnök arról is beszélt, hogy az MNB új vezetése rendezte a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány tartozásait, csökkentette a működési költségeket, és rendezte a Metropolitan Egyetem helyzetét is. Az intézményt bizalmi vagyonkezelésbe adták, így Varga megfogalmazása szerint visszakerült az oktatási és szakmai közegbe.

A vagyonmentés ugyanakkor továbbra sem zárult le. Varga szerint napi szinten dolgoznak azon, hogy a még elérhető vagyonelemeket megőrizzék, visszaszerezzék vagy kedvezőbb helyzetbe hozzák.

Külföldön is több ingatlan és részvény lehet még menthető

A jegybankelnök meghallgatásának egyik legfontosabb kijelentése az volt, hogy a külföldi vagyonelemek között is vannak olyanok, amelyeknél reális esélyt lát a mentésre. Lengyelországban, Szerbiában, Bulgáriában, Görögországban és Svájcban is találhatók olyan ingatlanok és részvények, amelyek szerinte továbbra is értéket képviselnek.

Varga nem részletezte minden egyes vagyonelem pontos helyzetét, de azt hangsúlyozta, hogy több esetben még nem lezárt veszteségről van szó. Ezért szerinte hibás lett volna 2025 tavaszán egyszerűen hagyni, hogy az alapítványok csődbe menjenek.

Úgy fogalmazott, jó döntést hoztak azzal, hogy a csőd helyett aktív vagyonmentést indítottak. A cél jelenleg az, hogy a még létező értékből a lehető legtöbbet megőrizzék.

A Krisztina körúti központ és a Pénzmúzeum is jelentős értékvesztést szenvedett

Varga több konkrét példát is említett arra, hogy egyes ingatlanokon milyen veszteséget könyvelt el a jegybank. A budapesti Krisztina körúti központ megvásárlása és felújítása összesen 38 milliárd forintba került, miközben a jelenlegi könyv szerinti értéke közel 12 milliárd forinttal alacsonyabb ennél.

A Pénzmúzeum esetében még nagyobb, mintegy 17 milliárd forintos értékvesztést számolt el az MNB. Ezek a számok Varga szerint azt mutatják, hogy a korábbi ingatlanbefektetések egy részénél jelentős gazdasági veszteség következett be.

A jegybankelnök ugyanakkor azt is mondta, hogy aznap újabb előrelépés történt a vagyonmentésben, amelyről később részletes tájékoztatást ígért a nyilvánosságnak.

A Szabadság téri székház felújítása miatt 25 milliárdot követel vissza az MNB

A meghallgatáson szóba került a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházának felújítása is. Varga megerősítette, hogy az ügyben több vizsgálat indult, és ezek jelentős túlárazást állapítottak meg.

A jegybank ezt már értékvesztésként el is könyvelte, emellett feljelentést tett, és polgári peres eljárást is indított. Az MNB 25 milliárd forintot követel vissza Somlai Bálint cégétől, a Raw Developmenttől, amely a kivitelezési munkákat végezte.

A követelés jogosságáról és pontos mértékéről a peres eljárásban születhet döntés. A jegybank álláspontja szerint azonban akkora eltérések keletkeztek a beruházás költségeiben, hogy szükség volt jogi lépésekre is.

A Quartz-ügyletet már sikerült visszafordítani

Varga szerint a vagyonmentés egyik konkrét eredménye a Quartz Alapkezelőhöz kapcsolódó ügy. Ebben már jogerős bírósági ítélet született, amelynek segítségével vissza tudták fordítani a 2025 február végén létrejött kölcsönszerződést.

Ez az a konstrukció, amely az MNB alapítvány vagyonát kezelő cégek tulajdonosi viszonyait érintette, és amely a Matolcsy György elleni büntetőeljárás egyik központi eleme lett. A volt jegybankelnököt az ügyben őrizetbe vették, majd letartóztatták.

Varga hangsúlyozta, hogy a jegybank az ingatlanok értékvesztésével kapcsolatban is több feljelentést tett. Ezek jelenleg az igazságszolgáltatás különböző szakaszaiban vannak, ezért végleges következtetéseket még nem lehet levonni.

Varga szerint a kormány mozgástere korlátozott volt

A meghallgatás egyik legfontosabb vitája arról szólt, hogy a korábbi kormány miért nem avatkozott közbe hamarabb. Varga szerint erre a jegybank függetlensége miatt csak nagyon korlátozott lehetőség volt.

Azt mondta, hogy a pénzügyminiszter az MNB működésével kapcsolatban alapvetően csak javaslatokat fogalmazhat meg. Az általa delegált felügyelőbizottsági tagok ugyanakkor 14 alkalommal jelezték a takarékosabb gazdálkodás szükségességét, és azt is sürgették, hogy a felügyelőbizottság ellenőrizhesse a jegybank alapítványainak és cégeinek működését.

Varga szerint ha a kormány a jegybanktörvény módosításakor keményebben lépett volna fel az MNB-vel szemben, annak gazdasági következményei lehettek volna. Azt mondta, az uniós szabályok nagyon szigorúan védik a jegybanki függetlenséget.

2024-ben már vizsgálat indult a könyvvizsgálónál

Varga arról is beszélt, hogy még pénzügyminiszterként, 2024-ben rendkívüli vizsgálatot kezdeményeztek az MNB alapítványának könyvvizsgálójánál, a BDO-nál. A könyvvizsgáló később visszavonta a jegybank 2021-es és 2022-es könyvvizsgálati jelentését.

Jegybankelnökként Varga később kezdeményezte a jegybanktörvény módosítását is. Az új szabályok értelmében az MNB már nem alapíthat alapítványokat, és a tulajdonában álló cégek sem végezhetnek befektetési tevékenységet.

Az Országgyűlés ezt a módosítást 2025-ben fogadta el. Varga ezt a jelenlegi rendszer egyik fontos biztosítékának nevezte, amelynek célja, hogy a korábbihoz hasonló konstrukciók ne ismétlődhessenek meg.

Több feljelentés még mindig folyamatban van

A jegybank új vezetése több büntetőfeljelentést tett a korábbi időszak ügyeivel kapcsolatban. Varga azt mondta, hogy még november 4-én, vagyis a meghallgatását megelőző napon is két új bejelentést tettek a BRFK-nál az érintett ingatlanokkal kapcsolatban.

Újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy az első feljelentést 2025 tavaszán tették meg, az első letartóztatásokra viszont csak 2026 októberében került sor. Így körülbelül másfél év telt el a két esemény között.

Varga szerint ez kockázatot jelenthet, mert nemcsak bizonyítékok, hanem maga a vagyon is eltűnhet. Hozzátette, hogy még négy további feljelentésük van folyamatban, amelyekben az eljárások nem zárultak le.

Matolcsy György nem kíván nyilatkozni a bizottság előtt

A vizsgálóbizottság eredetileg Matolcsy Györgyöt is meghallgatta volna, a volt jegybankelnök azonban letartóztatásban van. Védője, Bátki Pál levélben közölte a testülettel, hogy Matolcsy él a hallgatás jogával, ezért sem szóban, sem írásban nem kíván nyilatkozni, és kérdésekre sem válaszolna.

Az ügyvéd szerint egy letartóztatott, még el nem ítélt személy nyilvános, sajtó előtt közvetített meghallgatása sérthetné az emberi méltóságát és az ártatlanság vélelmét. Ha a bizottság mindenképpen meg akarja hallgatni, a védelem zárt ülést tartana elfogadhatónak.

A bizottság végül egyhangúlag úgy döntött, hogy megkeresi az érintett hatóságokat és Matolcsy ügyvédjét annak tisztázására, milyen formában lenne jogszerűen megvalósítható a meghallgatás.

Varga szerint nem tudott korábban az alapítványi problémákról

A jegybankelnököt arról is kérdezték, hogy miniszterként kapott-e korábban bármilyen jelzést az MNB alapítványainál tapasztalható problémákról. Varga erre határozott nemmel válaszolt.

Azt mondta, hogy senki nem jelezte neki, hogy az alapítványok működésével komoly gond lenne, és miniszterként olyan dokumentumokat sem látott, amelyek erre utaltak volna. Azt is hangsúlyozta, hogy a jegybank ellenőrzése elsősorban az Országgyűlés feladata, nem a kormányé.

A meghallgatás egyik visszatérő kérdése éppen az volt, hogy hol húzódott a politikai és intézményi felelősség határa. Varga végig azt képviselte, hogy a jegybanki függetlenség miatt a kormány eszközei erősen korlátozottak voltak.

Szerinte hibás volt, hogy jegybanki dolgozók is ülhettek az alapítványok testületeiben

Varga Mihály azt is problémásnak nevezte, hogy korábban az MNB alkalmazottai is helyet kaphattak a jegybanki alapítványok kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban. Szerinte ez nem teremtett egészséges intézményi viszonyokat.

A jelenlegi jegybanki vezetés ezért szigorúbb összeférhetetlenségi rendszert alkalmaz. Az MNB munkavállalói csak külön engedéllyel vállalhatnak külső munkát, a vezetők számára pedig ez teljesen tiltott.

Varga szerint ezek a szabályok is azt szolgálják, hogy a korábban kialakult összefonódások ne ismétlődhessenek meg.

Járai Zsigmond ügynökaktás szereplése is előkerült

A meghallgatáson Járai Zsigmond neve is szóba került, miután az egykori jegybankelnök neve megjelent az ügynökakták adatbázisában. Varga elmondta, hogy Járai jelenleg az MNB egyik elnöki tanácsadója, ezért beszélni fognak vele az ügyről.

A jegybankelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ártatlanság vélelméből indul ki. Azt is elmondta, hogy Járait és Surányi Györgyöt is nagyra tartja, utóbbi neve szintén szerepelt a nyilvánosságra került állambiztonsági adatok között.

Az ügy kapcsán a jegybank később dönthet arról, szükség van-e bármilyen intézkedésre, de Varga a meghallgatáson nem jelentett be konkrét személyi változást.

A vagyonmentés tovább folytatódik

Varga Mihály meghallgatásának egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy az MNB-alapítvány vagyonának helyzete továbbra sem tekinthető lezártnak. Egyes beruházásokon és ingatlanokon már jelentős veszteséget kellett elszámolni, más esetekben azonban még van lehetőség a vagyon egy részének megmentésére.

A jegybankelnök szerint ezért továbbra is napi szintű munka folyik az érintett ingatlanok, cégrészesedések és más vagyonelemek sorsának rendezésén. A folyamat egyszerre zajlik Magyarországon és több külföldi országban.

Varga úgy látja, a következő időszakban újabb eredményeket is bejelenthetnek. A végső mérleg azonban csak akkor vonható meg, amikor a még folyamatban lévő büntető- és polgári eljárások, valamint a külföldi vagyonmentési ügyek is lezárulnak.

MNO – Magyar News Online

Fotó: Kovács Attila / MTI

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.