Tomas Tobé, az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának alelnöke pénteken Budapesten kijelentette: eljött az ideje annak, hogy lezárják a Magyarországgal szemben 2018 óta folyó, az uniós szerződés hetedik cikke szerinti eljárást. A svéd politikus szerint az április 12-i magyarországi választás világos politikai fordulatot hozott, az új kormány pedig rövid idő alatt több reformot is elindított, egyebek mellett a korrupció és a hátrányos megkülönböztetés elleni fellépés területén. Tobé úgy véli, bár további változtatásokra még szükség van, az eljárás fenntartása már nem indokolt. Az Európai Néppárt széles parlamenti többséget szeretne kialakítani az ügyben, elsősorban az Európa-párti frakciókkal együttműködve. Az Európai Parlament november végén már vitát is tart a magyar jogállamisági helyzetről, decemberben pedig állásfoglalásról szavazhat.

Tobé szerint új fejezet kezdődött Magyarországon

Tomas Tobé budapesti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az áprilisi választási eredmény szerinte egyértelmű üzenetet jelentett a magyar választóktól. Úgy fogalmazott, hogy a magyarok új fejezetet akartak nyitni az ország történetében, és a választáson szerinte a demokrácia, a jogállamiság és Magyarország európai visszatérése kapott támogatást.

Tobé a Tisza Párt képviselőivel együtt ül az Európai Néppárt parlamenti frakciójában. Értékelése szerint az új magyar kormány gyors reformokat kezdett végrehajtani, köztük korrupcióellenes és diszkriminációellenes intézkedéseket.

A néppárti politikus azt is kiemelte, hogy az Erasmus+ és a Horizont Európa programok teljes hozzáférése helyreállt. Ez szerinte azt jelzi, hogy az uniós intézmények és a tagállami kormányok is érzékelték a magyarországi változásokat.

„Ideje megszüntetni a hetedik cikkes eljárást”

Tobé a sajtótájékoztatón egyértelműen kijelentette, hogy az Európai Néppárt frakciója szerint eljött az ideje a hetes cikkes eljárás megszüntetésének. Hozzátette ugyanakkor, hogy Magyarország előtt továbbra is hosszú út áll, és további reformokra van szükség.

A politikus szerint a két állítás nem zárja ki egymást. Úgy véli, az eljárást le lehet zárni úgy is, hogy közben az uniós intézmények továbbra is figyelemmel kísérik a magyarországi reformok alakulását.

A hetes cikkes eljárást 2018-ban kezdeményezte az Európai Parlament. Azóta a folyamat érdemben nem jutott el addig a pontig, hogy a legsúlyosabb szankciókról, például egy tagállam szavazati jogának felfüggesztéséről döntés szülessen.

Az eljárás évek óta elakadt a Tanácsban

Az uniós szerződés hetedik cikke lehetőséget ad arra, hogy az EU fellépjen egy tagállammal szemben, ha fennáll az uniós alapértékek súlyos megsértésének veszélye, illetve ha ilyen jogsértést tartósan megállapítanak.

Magyarországgal szemben az Európai Parlament kezdeményezte az eljárást még 2018-ban. A folyamat azonban azóta sem jutott el a legsúlyosabb szakaszáig a tagállami miniszterekből álló Tanácsban.

Az eljárás elméletileg akár bizonyos uniós tagsági jogok, köztük a kormány szavazati jogának felfüggesztéséhez is vezethetne. Ehhez azonban rendkívül szigorú politikai és jogi feltételek teljesülésére van szükség.

November végén ismét napirendre kerül Magyarország

Az Európai Parlament november végi plenáris ülésének napirendjén már szerepel egy vita a magyarországi jogállamisági helyzetről. A tervek szerint az EP decemberben szavazhat egy ezzel kapcsolatos állásfoglalásról.

Ebben a parlament akár arra is felszólíthatja az uniós intézményeket, hogy zárják le a Magyarországgal szembeni hetes cikkes eljárást. Az uniós szerződések ugyanakkor nem részletezik pontosan, milyen formális eljárással lehet megszüntetni egy már megindított hetes cikkes folyamatot.

Ezért az EP politikai állásfoglalása elsősorban iránymutatást és politikai nyomást jelenthetne, miközben a tényleges lezáráshoz a tagállami kormányok szerepe is meghatározó.

Lakos Eszter szerint már nincsenek veszélyben az uniós alapértékek

Lakos Eszter, akit nemrég választottak meg az Európai Néppárt frakciójának alelnökévé, szintén támogatta az eljárás lezárását. A magyar politikus megköszönte a néppárti frakció erőfeszítéseit, és azt mondta, jelenleg már nem látják veszélyben az Európai Unió alapértékeit Magyarországon.

A kijelentés lényeges változást jelez a korábbi évekhez képest, amikor az Európai Néppárt több képviselője is komoly jogállamisági aggályokat fogalmazott meg a magyar kormány működésével kapcsolatban.

Lakos szerint az elmúlt hónapok reformjai és politikai változásai elegendő alapot adnak ahhoz, hogy az uniós intézmények újragondolják a korábbi eljárások fenntartását.

A Néppárt széles többséget keresne az EP-ben

Tobé arról is beszélt, hogy az Európai Néppárt nem egyedül szeretné keresztülvinni az eljárás lezárását. A frakció célja egy széles, Európa-párti parlamenti többség kialakítása.

Ez alatt elsősorban a szocialistákat, a liberálisokat és a zöldeket értette. Tobé szerint a kompromisszum alapját ezekkel a frakciókkal lenne érdemes lefektetni.

Ugyanakkor azt is jelezte, hogy más politikai csoportok támogatását is szívesen fogadják. Ez azt jelenti, hogy a Néppárt elvileg a jobboldalról érkező szavazatokra is nyitott lehet, ha azok hozzájárulnak az állásfoglalás elfogadásához.

A Néppártnak önmagában nincs többsége

Az Európai Néppárt jelenleg az EP legnagyobb frakciója, de egyedül nem rendelkezik abszolút többséggel. Emiatt minden fontosabb döntéshez más képviselőcsoportok támogatására van szüksége.

A magyar jogállamisági állásfoglalás tervezetét várhatóan Tineke Strik zöldpárti képviselő alakítja ki. A szöveg azonban a parlamenti folyamat során több alkalommal módosítható, akár teljes egészében is lecserélhető.

A Néppárt tehát több irányban is kereshet kompromisszumot. A végszavazáson azonban mindenképpen olyan szövegre lesz szükség, amely mögé megfelelő parlamenti többség áll.

Tobé a mandátumkorlátozás kritikájára is reagált

A sajtótájékoztatón szóba kerültek az új magyar kormánnyal szembeni ellenzéki kritikák is, köztük a képviselői mandátumok 12 éves korlátozásának terve.

Tobé szerint ez valóban vitatható kérdés, de nem kapcsolódik közvetlenül a hetes cikkes eljáráshoz. Azt mondta, demokráciában természetes, hogy a kormány intézkedéseit és akár az uniós döntéseket is bírálják.

A néppárti politikus ugyanakkor élesen reagált a fideszes kritikákra. Azt mondta, érdekesnek tartja, hogy a Fidesz politikusai most a jogállamiságról beszélnek.

Lakos szerint a mandátumkorlát szokatlan, de indokoltnak tartották

Lakos Eszter a mandátumkorlátozással kapcsolatban elismerte, hogy az intézkedés szokatlan. Azt mondta, tisztában vannak azzal, hogy egy különleges megoldásról van szó.

Szerinte ugyanakkor az elmúlt években kialakult zárt politikai elit miatt szükségét érezték egy ilyen szabály bevezetésének. Az intézkedés célját abban látják, hogy ne alakulhasson ki tartósan bebetonozott politikusi kör.

A kérdés ugyanakkor továbbra is vita tárgya Magyarországon, és Tobé is hangsúlyozta, hogy a politikai kritika önmagában a demokratikus működés része.

Hosszabb szünet után tér vissza a Néppárt Budapestre

A pénteki sajtótájékoztató egy kétnapos budapesti látogatást zárt le, amelyen az Európai Néppárt jogi és belügyi kérdésekkel foglalkozó képviselői vettek részt.

A delegáció kormányzati és civil szereplőkkel is találkozott, konferenciát tartott, valamint ellátogatott a Parlamentbe. Az esemény azért is figyelemre méltó, mert az Európai Néppárt az utóbbi években ritkán szervezett hasonló programot Budapesten.

A Fidesz és a Néppárt kapcsolata 2021 után jelentősen megromlott, majd a Fidesz kilépett a pártcsaládból. A KDNP ugyanakkor egy ideig továbbra is kapcsolatban maradt a Néppárttal, később pedig a Tisza Párt csatlakozása alakította át a magyar képviseletet a frakcióban.

Már tavasszal felmerült az eljárás lezárása

A hetes cikkes eljárás lezárásának gondolata már közvetlenül az áprilisi választás után megjelent. Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője és a Fidesz politikusai is arról beszéltek, hogy meg kellene tenni az első lépéseket a folyamat megszüntetése felé.

Az Európai Parlamentből múlt héten egy többpárti delegáció is Budapestre látogatott. A küldöttséget vezető liberális Sophie Wilmès nem értékelt mindent kritikátlanul pozitívan, de azt jelezte, hogy összességében kedvező jelentésre számít.

Wilmès szerint az első lépést az Európai Parlamentnek kellene megtennie. A november végi vita és a decemberre tervezett szavazás ezért kulcsfontosságú lehet abban, hogy politikailag elindul-e a hetes cikkes eljárás lezárása.

Decemberben jöhet az első konkrét parlamenti lépés

Az Európai Néppárt mostani budapesti állásfoglalása egyértelmű jelzés arra, hogy a frakció politikailag már támogatja az eljárás lezárását. A következő kérdés az lesz, sikerül-e ehhez elegendő támogatást szerezni a szocialista, liberális és zöld képviselőktől.

A végső döntés azonban nem kizárólag az Európai Parlament kezében van. A hetes cikkes eljárás jelentős része a tagállami kormányokat tömörítő Tanácshoz kötődik, ezért a politikai lezáráshoz szélesebb uniós egyetértésre lehet szükség.

Tobé szerint Magyarországon még több reformra van szükség, de az elmúlt hónapok változásai alapján már nincs indok az eljárás további fenntartására. Hogy ezt az álláspontot az EP többsége is osztja-e, az a novemberi vita és a decemberi szavazás során derülhet ki.

MNO – Magyar News Online

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.