Az Egyetemista Lista még át sem vette a hatalmat Szerbiában, de az október 25-i parlamenti választási győzelme után máris látványos változások indultak el az állami intézményekben, a rendőrségnél, az ügyészségeken, a közmédiában és a gazdasági életben. A választási eredmény pénteken vált hivatalossá, az új kormánynak pedig 30 napon belül kell megalakulnia, miközben továbbra sem dőlt el, ki lesz az új miniszterelnök. A győztes mozgalom már a választás után azonnal több biztonsági, rendőrségi és igazságügyi vezető távozását követelte, miközben egyes intézmények saját hatáskörben is vizsgálatokat, letartóztatásokat és vezetőcseréket kezdtek. A folyamatot az Egyetemista Lista az állami intézmények megtisztításaként és a törvényesség helyreállításaként írja le, ellenfelei viszont politikai tisztogatást emlegetnek. A változások közben olyan ügyek is új lendületet kaptak, amelyek Aleksandar Vučić korábbi hatalmi rendszerében hosszú ideig alig mozdultak előre.

Történelmi győzelem után már az intézmények átalakítását követelik

Az Egyetemista Lista október 25-i választási győzelmének történelmi jelentőséget tulajdonítottak Szerbiában. Darko Donevszki szerb asztrofizikus például a kutatócsoportja által felfedezett egyik galaxist SL3-nak nevezte el az egyetemisták előtt tisztelegve.

A választási győzelem pénteken vált hivatalossá, miközben Aleksandar Vučić korábbi államfő és politikai rendszere elvesztette korábbi meghatározó pozícióját. Az új kabinet felállására 30 nap áll rendelkezésre, de a kormányfő személye továbbra sem ismert.

Az Egyetemista Lista ugyanakkor nem várta meg a hatalomátadást. Október 29-i sajtótájékoztatóján azonnali lemondásra szólította fel a szerb titkosszolgálat, a BIA vezetőit, a katonai biztonsági szolgálat irányítóit, valamint több rendőrségi és igazságügyi vezetőt.

A mozgalom azt állítja, nem politikai leszámolást akar, hanem az intézmények pártpolitikai befolyás alóli felszabadítását és a törvényesség helyreállítását. Ilija Srdanović, a győztes lista vezetője és egyik lehetséges miniszterelnök-jelölt szerint az új kormány első feladatai között lesz az újvidéki pályaudvar tetőomlásának teljes körű kivizsgálása is.

Rendőröket vettek őrizetbe, terrorellenes parancsnokot is letartóztattak

Az egyik leglátványosabb változás a rendőrségnél történt. A szerb belügyminisztérium belső ellenőrzési osztálya szerdán nagyszabású akciót hajtott végre, amelynek során több fontos rendőri vezetőt és alkalmazottat vettek őrizetbe.

A letartóztatottak között volt Igor Žmirić, a különleges terrorellenes egység, a SAJ parancsnoka. Rajta kívül a Személyek és Objektumok Biztosításával Megbízott Egység több jelenlegi és korábbi tagját is elfogták.

A gyanú szerint az érintettek 2025 nyarán behatoltak a belgrádi egyetem jogi karára, ahol több egyetemista megsérült. A hatóságok azt is vizsgálják, hogy a biztonsági egység tagjai később egy állami épület garázsában több tüntetőt bántalmaztak és kínoztak-e.

A bíróság pénteken legfeljebb harmincnapos vizsgálati fogságot rendelt el a belügyminisztérium kilenc tagja ellen. A gyanú szerint erőszakot és fenyegetést alkalmazva tíz embernek okoztak súlyos testi és lelki szenvedést.

Marko Kričak ellen is eljárás indult

Az ügy egyik legsúlyosabb állítása Nikolina Sinđelić 22 éves egyetemistához kapcsolódik. A nő korábban azt állította, hogy a Vučićhoz hű Marko Kričak fizikailag bántalmazta, és nemi erőszakkal is megfenyegette.

Ezzel az állítással kapcsolatban korábban nem indult eljárás Kričak ellen. Néhány nappal ezelőtt azonban egy másik, gyilkossági ügyhöz kapcsolódó nyomozás keretében őt is őrizetbe vették.

A jelenlegi gyanúsítás hivatali visszaélésre és hivatali kötelességmulasztásra vonatkozik. Ez nem jelenti azt, hogy Sinđelić korábbi állításai bizonyítást nyertek volna, azok továbbra is külön vizsgálandó állítások.

Újságírókat, ügyészeket és politikusokat is figyelhetett a titkosszolgálat

A Radar oknyomozó lap csütörtökön arról írt, hogy a BIA a leköszönő kormány idején újságírókat, ügyészeket, egyetemistákat és ellenzéki politikusokat is megfigyelt.

A lap által bemutatott dokumentumok szerint a titkosszolgálat június 12-től bírósági engedéllyel figyelte meg a Radar munkatársait kémkedés gyanújával. Az engedélyeket júliusban és szeptemberben is meghosszabbították, a megfigyelést pedig október 22-én, három nappal a választás előtt állították le.

Vladimir Orlić, a BIA igazgatója állítólag maga kezdeményezte az intézkedés megszüntetését azzal az indokkal, hogy nem találtak kémkedésre utaló bizonyítékot. Szerb újságíró-szervezetek vizsgálatot és Orlić leváltását követelték, a BIA azonban visszautasította a lehallgatásokkal kapcsolatos állításokat.

A Radar szerint a titkosszolgálat a szervezett bűnözés elleni ügyészség egyes munkatársainak telefonbeszélgetéseit és elektronikus levelezését is ellenőrizte. Ezek az állítások is további vizsgálatra szorulnak.

A főügyész megtiltotta az iratok megsemmisítését

Zagorka Dolovac szerb főügyész október 28-án arra utasította az ügyészségek munkatársait, hogy ne semmisítsenek meg dokumentumokat, és akadályozzák meg azt is, ha ilyesmit tapasztalnak.

Dolovac szerint olyan információk jutottak el hozzá, amelyek alapján iratokat semmisíthettek meg állami intézményekben, bankokban, a BIA-ban, a katonai hírszerzésnél és más fontos szervezeteknél.

A főügyész azt is elrendelte, hogy mind a 87 szerbiai ügyészség munkáját ellenőrizzék. Az első vizsgálat a belgrádi Felső Ügyészségen kezdődött, amelynek vezetőjét, Nenad Stefanovićot az SNS-hez közel álló szereplőként tartják számon.

Stefanović vezetése alatt több nagy ügy, köztük az újvidéki tetőomlás és egy belgrádi tüntetésen állítólagosan használt hangágyú ügye sem haladt érdemben előre.

Vučić pártjának kampányát is vizsgálják

A választás után a politikai szférában is megjelentek a jogi következmények. A szerb korrupcióellenes ügyészség közölte, hogy az SNS 26 településen megsérthette a kampányszabályokat.

A kifogás szerint olyan szórólapokat terjesztettek, amelyeken nem szerepeltek a törvény által előírt készítői adatok. Az SNS korábban azzal védekezett, hogy a szükséges információk a szóróanyag dobozán megtalálhatók voltak.

Eljárás indult két szerb nagykövet, Aleksandar Nikić és Dragan Sutanovac ellen is a választójog feltételezett megsértése miatt. Az ügyben összesen 13 ember, köztük Marko Đurić külügyminiszter érintett.

A gyanú szerint a szerb diaszpóra egyes tagjai számára a külföldi szavazás megszervezése indokolatlanul nehézkessé válhatott. A vizsgálat azonban még folyamatban van, így felelősséget egyelőre nem állapítottak meg.

Több százmilliós költségvetési kár miatt tartóztattak le egy tartományi vezetőt

Újvidéken csütörtökön őrizetbe vették Predrag Vuletićet, a szociálpolitikai, demográfiai és nemi egyenjogúsági tartományi titkárság vezetőjét is.

A gyanú szerint a támogatási kérelmeket elbíráló bizottság egyik vezetőjével együtt 130,9 millió dináros, vagyis mintegy 405 millió forintos kárt okozhattak a tartományi költségvetésnek.

A nyomozás szerint a harmadik vagy negyedik gyermeküket váró családok támogatását többször olyan kérelmezőknek ítélték oda, akik nem feleltek meg a pályázati feltételeknek.

Az eljárás ebben az esetben is folyamatban van, a gyanúsítottak büntetőjogi felelősségét jogerős ítélet állapíthatja meg.

Vučić kegyelmi döntései is vitát váltottak ki

Aleksandar Vučić szeptember 27-én, közvetlenül azelőtt, hogy lemondott az államfői posztról, 49 embernek adott kegyelmet.

A döntések jogszerűségét több jogász is megkérdőjelezte. A teljes névsort csak a választás után tették közzé.

A kegyelmet kapottak között voltak SNS-aktivisták, tüntető diákok és olyan személyek is, akik korábban agresszívan léptek fel az egyetemistákkal szemben. Közéjük tartozott Marko Pavlović is, aki autójával belehajtott egy belgrádi diákblokádba, és súlyosan megsebesített egy fiatal nőt.

Kegyelmet kapott Dijana Hrkalović, a belügyminisztérium korábbi magas rangú tisztviselője is, akit korábban azzal vádoltak, hogy kapcsolatot tartott fenn bűnszervezetekkel. 2025 elején első fokon 16 hónap szabadságvesztésre ítélték befolyással való üzérkedés miatt.

A gazdasági életben is megindultak a változások

A szerb jegybank október végén visszavonta az Alta Bank működési engedélyét. A jegybank hivatalos indoklása szerint azért léptek, mert a pénzintézet pénzügyi helyzete jelentősen romlott, és ez veszélyeztette a betétesek érdekeit.

A bank az Alta Grouphoz tartozik, amelyet Davor Macura üzletember irányít. A helyi sajtó Macurát és vállalatát gyakran az SNS-hez, illetve a korábbi kormányzathoz közel álló szereplőként írta le.

Macurát november 2-án őrizetbe vették, a rendőrség pedig több mint harminc órán át tartó házkutatást végzett a bank irodáiban. Eközben megindult a pénzintézet felszámolási eljárása is.

A jegybank ugyanakkor hangsúlyozta, hogy döntésének célja a betétesek védelme és a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése volt.

A közmédiában is sorra távoznak a vezetők

A választási eredmény után különösen gyors változások kezdődtek a szerb közmédiában. Október 26-án lemondott a Vajdasági Rádió és Televízió első csatornájának megbízott főszerkesztője, Nenad Ćaćić, akinek távozását régóta követelte a szakszervezet.

A Vajdasági RTV híradójában később nyilvánosan bocsánatot kértek a nézőktől. Elismerték, hogy hosszú időn át nem megfelelően látták el közszolgálati feladatukat, egyoldalúan tájékoztattak, és bizonyos kérdéseket nem tettek fel.

Október 28-án Manja Grčić, a szerb közszolgálati rádió és televízió vezérigazgatója is lemondott. Egy nappal később nyolc szerkesztőt leváltottak az RTS-nél, majd a központi híradóban szintén bocsánatkérés hangzott el.

Az Egyetemista Lista azonban azt közölte, hogy a bocsánatkéréseket önmagukban nem tartja elegendőnek, és további vezetői távozásokat vár.

Az Informer TV-nél már erőszakba fordult a felháborodás

Az Informer TV esetében a változások jóval kaotikusabb formát öltöttek. Október 26-án civilek hatoltak be a stúdióba, tárgyakat dobáltak, és fenyegették a televízió dolgozóit.

A főszerkesztőt, Dragan Vučićevićet némi dulakodás után munkatársaival együtt kivitték a szerkesztőségből. A rendőrség később tömegoszlatást hajtott végre.

Az Egyetemista Lista elhatárolódott az önkényes behatolástól, és közölte, hogy az intézményi, jogi megoldásokat támogatja. Ez fontos különbség, mert a mozgalom hivatalosan nem vállalt közösséget az erőszakos fellépéssel.

A szerb médiahatóság eközben az Informer és a Prva televíziót is megbüntette médiaszolgáltatási szabályok megsértése miatt. Az Informer egyik műsorát egy hétig nem sugározhatja.

Brnabić szerint már az új hatalom diktatúrája kezdődött

Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke és Vučić korábbi miniszterelnöke élesen támadta a médiahatósági döntéseket. Szerinte megszűnt a tájékoztatás szabadsága, és megkezdődött az Egyetemista Lista diktatúrája.

Ez Brnabić politikai értékelése, miközben az Egyetemista Lista továbbra sincs kormányon. A médiahatósági szankciókat hivatalosan szabálysértésekkel indokolták.

Az Informer korábban más országokban is viták középpontjába került. Montenegróban például fél évre felfüggesztették műsorainak sugárzását gyűlöletbeszéddel, háborús bűnösök dicsőítésével és a montenegrói identitás tagadásával kapcsolatos kifogások miatt.

A kormányváltás előtt már mozgásba lendült az egész rendszer

Szerbiában így olyan folyamat indult el, amely szokatlan módon már az új kabinet felállása előtt látványos személyi és intézményi következményekkel jár. A rendőrségen letartóztatások történtek, az ügyészség ellenőrzéseket indított, a titkosszolgálatok működése vizsgálat alá került, a közmédiában vezetők mondtak le, és gazdasági szereplők ellen is felléptek.

Ezeket a folyamatokat azonban nem lehet mind automatikusan az Egyetemista Lista közvetlen intézkedéseinek tekinteni, hiszen a mozgalom még nem vette át a kormányzati hatalmat. Egyes változások intézményi döntésekből, folyamatban lévő nyomozásokból vagy korábban elindított eljárásokból következnek.

A következő hetek egyik legfontosabb kérdése ezért az lesz, hogy az új kormány megalakulása után az intézményi átalakulás milyen keretek között folytatódik. Az Egyetemista Lista azt ígéri, hogy a törvényességet és a politikai befolyástól mentes állami működést állítja helyre, miközben Vučić korábbi szövetségesei már most politikai megtorlástól és tisztogatástól tartanak.

MNO – Magyar News Online

 Fotó: Andrej Isakovic / AFP

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.