Nyílt ülést hívott össze hétfő reggel 8 órára az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke az ügynökakták nyilvánosságra hozatala körül kialakult vita miatt. Apáti István, a Mi Hazánk politikusa közölte, hogy az ülés egyetlen napirendi pontja a november 4-én közzétett ügynökaktákkal kapcsolatban felmerült aggályok és ellentmondások megtárgyalása lesz. A testület előtt meg kell jelenniük az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára vezetőinek is. Az ülés összehívását az váltotta ki, hogy Lezsák Sándor neve tévesen jelent meg a nyitottaktak.hu adatbázisban: az ÁBTL később közölte, hogy informatikai hiba történt, Lezsák nem hálózati személy volt, hanem a kommunista állambiztonság megfigyeltje. A hibás adatbázisban további 163 megfigyelt személy neve is tévesen szerepelt.

Hétfő reggel ül össze a Nemzetbiztonsági Bizottság

Apáti István pénteken jelentette be, hogy november 9-én, hétfőn reggel 8 órára összehívta a Nemzetbiztonsági Bizottság nyílt ülését. A testület egyetlen napirendi pontként az ügynökakták november 4-i közzétételét és az azóta felmerült problémákat tárgyalja.

A bizottsági elnök közlése szerint az ülés hivatalos napirendi pontja a „Tájékoztató a 2026. november 4-én közzétett ügynökaktákkal kapcsolatban felmerült aggályokról és ellentmondásokról” címet viseli. Apáti azt is közölte, hogy az ülésen az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára vezetőinek is meg kell jelenniük.

A nyílt ülés lehetőséget adhat arra, hogy a levéltár vezetői részletesen ismertessék, hogyan történhetett meg a hibás adatközlés, milyen ellenőrzési folyamat előzte meg az oldal elindítását, és milyen lépéseket tettek az adatbázis kijavítása érdekében.

Lezsák Sándor neve tévesen került az adatbázisba

A vita középpontjába azután került a nyitottaktak.hu oldal, hogy Lezsák Sándor korábbi fideszes országgyűlési képviselő neve olyan módon jelent meg rajta, amely alapján hálózati személynek lehetett értelmezni.

Az ÁBTL ezt később egyértelműen helyesbítette. A levéltár közlése szerint informatikai hiba történt, és Lezsák Sándor nem hálózati személy volt, hanem megfigyelt.

Ez lényeges különbség. Lezsák tehát nem az állambiztonsági szolgálatok együttműködőjeként szerepelt a dokumentumokban, hanem olyan személyként, akit maga a kommunista állambiztonság figyelt meg.

További 163 megfigyelt személy neve is hibásan jelent meg

A levéltár főigazgatója csütörtökön részletesebben is beszélt arról, hogyan történhetett a téves adatközlés. A magyarázat szerint nem kizárólag Lezsák Sándor adatai kerültek rossz kategóriába.

Összesen további 163 olyan személy neve jelent meg tévesen a nyilvános adatbázisban, akik szintén megfigyeltként szerepeltek az állambiztonsági nyilvántartásokban. Ezeket az adatokat azóta eltávolították a nyilvános felületről.

A hiba különösen érzékeny azért, mert az állambiztonsági nyilvántartásokban való szereplés önmagában nem bizonyítja, hogy valaki ügynökként vagy informátorként együttműködött volna a szolgálatokkal. Egy adatbázisban szereplő név mögött többféle státusz állhatott, ezért az egyes kategóriák pontos megjelölése alapvető jelentőségű.

Magyar Péter és az ÁBTL főigazgatója is bocsánatot kért

Az ÁBTL főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz az eset után bocsánatot kért Lezsák Sándortól, és jelezte, hogy személyes levélben is megteszi ezt. Közlése szerint először a titkosszolgálattól kapott adatbázis hibáit kívánják kijavítani, és csak ezt követően foglalkozik azzal, hogy személyesen milyen következményeket von le az ügyből.

Magyar Péter miniszterelnök szintén bocsánatot kért Lezsák Sándortól. A kormányfő csütörtökön elismerte, hogy a téves besorolás súlyos sérelmet okozhatott.

Pénteken ugyanakkor már élesen reagált a Fidesz politikai támadásaira, és azt írta, hogy szerinte olyanok kérnek most számon felelősséget, akik korábbi hazugságaik miatt soha nem vállaltak politikai vagy erkölcsi felelősséget. Ez Magyar politikai álláspontja, amelyet a Lezsák-ügy körül kialakult vita részeként fogalmazott meg.

A Fidesz–KDNP lemondást és az oldal leállítását követeli

A Fidesz–KDNP csütörtöki sajtótájékoztatóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter lemondását követelte. A kormánypárti oldal emellett azt is szeretné, ha a nyitottaktak.hu működését leállítanák.

Lezsák Anna fideszes országgyűlési képviselő, Lezsák Sándor lánya szintén súlyos politikai következményeket sürgetett. Azt mondta, szerinte a Tisza-kormány és Magyar Péter erkölcsileg és politikailag megbukott az ügyben, továbbá az ÁBTL főigazgatójának távozását követelte.

Ezek politikai értékelések és követelések. A hétfői bizottsági ülésnek ugyanakkor elsősorban annak tisztázása lehet a feladata, hogy pontosan mi történt az adatbázis elkészítése és közzététele során.

Szűcs Gábor politikai felelősöket keres

Szűcs Gábor, a Fidesz frakcióvezetője pénteki sajtótájékoztatóján szintén a felelősség kérdését vetette fel. Az MTI összefoglalója szerint azt szeretné megtudni, hogy milyen politikai nyomás mellett készült el a nyitottaktak.hu oldal.

Arra is választ vár, kik fejlesztették a honlapot, valamint miért tették azt elérhetővé november 4-én, ha az akták megfelelő rendezése addigra még nem fejeződött be. Szűcs szerint ezek olyan kérdések, amelyekben politikai felelősséget is vizsgálni kell.

A hétfői ülésen az ÁBTL vezetői várhatóan részletesebben beszélhetnek az adatfeldolgozás technikai és szakmai hátteréről, bár a forrás egyelőre nem közölte, pontosan kik kapnak szót, és milyen dokumentumokat mutatnak be.

A levéltár szerint előbb az adatbázist kell kijavítani

Cseh Gergő Bendegúz korábban azt mondta, hogy elsődleges feladatuk a hibás adatbázis javítása. A főigazgató szerint csak ezt követően kíván foglalkozni azzal, hogy saját pozíciójával kapcsolatban szükséges-e további döntést hoznia.

Ez azt jelenti, hogy a lemondása egyelőre nem eldöntött kérdés. A levéltár jelenlegi álláspontja szerint az intézményi hiba helyreállítása megelőzi a személyi következmények mérlegelését.

A hétfői meghallgatás ezért ebből a szempontból is jelentős lehet. A bizottság tagjai közvetlenül kérdezhetik az ÁBTL vezetőit arról, milyen ellenőrzési hibák vezettek a téves besorolásokhoz, és milyen garanciákat építenek be annak érdekében, hogy hasonló eset ne forduljon elő újra.

Nem mindegy, hogy valaki megfigyelt vagy hálózati személy volt

Az ügy egyik legfontosabb tanulsága, hogy az állambiztonsági iratok feldolgozásánál különösen nagy jelentősége van az egyes kategóriák pontos értelmezésének. Egy személy nevének megjelenése egy történeti nyilvántartásban önmagában nem jelenti azt, hogy együttműködött volna az állambiztonsággal.

A kommunista állambiztonsági rendszer megfigyelte politikai ellenfeleit, közéleti szereplőket, értelmiségieket, egyházi személyeket és számos más állampolgárt is. A megfigyelt státusz ezért éppen ellenkező helyzetet jelenthetett, mint egy hálózati személyé.

Lezsák Sándor esetében az ÁBTL egyértelművé tette, hogy ő a megfigyeltek közé tartozott. A hétfői bizottsági ülés egyik fontos kérdése ezért az lehet, hogyan történhetett meg, hogy ez a különbség a nyilvános adatbázisban eltűnt.

Hétfőn nyilvánosan kérdezhetik az ÁBTL vezetőit

A Nemzetbiztonsági Bizottság ülése azért is kap különös figyelmet, mert Apáti István nyílt ülést hívott össze. Ez lehetővé teheti, hogy a nyilvánosság közvetlenebb képet kapjon az adatbázis létrehozásának folyamatáról és az intézményi felelősség kérdéséről.

Az ülésen várhatóan szóba kerülhet a nyitottaktak.hu fejlesztése, az adatforrások ellenőrzése, a november 4-i indulás előkészítése, valamint az, hogy kik és milyen formában ellenőrizték a nyilvánosságra hozott adatokat.

A politikai vita közben már messze túlmutat Lezsák Sándor személyes ügyén. A hétfő reggel 8 órára összehívott bizottsági ülés tétje az is, hogy sikerül-e pontosan feltárni a hiba okait, és egyértelmű választ adni arra, hogyan kerülhetett több mint száz megfigyelt személy téves kategóriába a nyilvános adatbázisban.

MNO – Magyar News Online

Fotó: MTI / MTVA

Olvasson hiteles híreket Magyarországról, független forrásból!

A Magyar News Online független magyar hírportál, amelynek célja, hogy közérthető, pontos és pártatlan tájékoztatást nyújtson a hazai és nemzetközi eseményekről.

Függetlenségünkből nem engedünk. Tartalmainkat nem politikai pártok, gazdasági érdekcsoportok vagy más külső szereplők elvárásai alapján készítjük. Szerkesztőségünk önállóan dönt arról, mely ügyekkel foglalkozik, és azokat milyen szempontok szerint mutatja be.

Hiszünk abban, hogy a hiteles sajtó alapja az ellenőrzött információ, a többoldalú tájékoztatás és az átlátható működés. Arra törekszünk, hogy olvasóink megbízható, kritikus és kiegyensúlyozott képet kapjanak a világ történéseiről.

A Magyar News Online olyan újság kíván lenni, amelynek tartalmát nem a hatalmon lévők vagy gazdasági szereplők diktálják, hanem a tények, a szakmai szempontok és az olvasók hiteles tájékoztatásának igénye határozza meg.